Mikszáth Kálmán novellái

A 19. század, második felében élt és határozta meg művészetével ezt az időszakot. Jókai követője, a romantika és a realizmus között áll.

Élete:

• Nógrád megyében született, elszegényedett nemesi családban
  gyermekkorát a palóc parasztok között töltötte, jogot tanul
• Balassagyarmaton dolgozik ügyészként
• beleszeret felettese lányába és elszökteti Pestre
• újságírásból él, nyomorognak feleségével
• elválik feleségétől, ezután váratlan sikert arat első novellás kötetével
• újra elveszi a feleségét, Jókai mellett a legsikeresebb íróvá válik
• elkezd politizálni, de népszerűségét ez sem teszi tönkre
• élete végén csalódottan visszavonul a politikától
• 40 éves írói Jubileuma után pár nappal halt meg

Életmű:

Mikszáth pályája novellákkal indul, élete utolsó éveiben írja regényeit, az egyik leghíresebb: Beszterce ostroma. Novellái a nógrádi parasztokról szólnak, kéthíres kötetben jelennek meg. A tót atyafiak 1881-ben jelent meg, 4db hosszú elbeszélésből áll, a történetek a szlovák parasztokról szólnak, akik a hegyekben élnek (pl.: A fekete folt). A jó palócok 1882-ben jelent meg, 15 db rövid novellát tartalmaz, a történetek a magyar parasztokról szólnak, akik a völgyekben, falvakban élnek (pl.: Bede Anna tartozása)

Bede Anna tartozása:

• keletkezés: a jó palócokban jelent meg
• cím: a szöveg központi motívumát emeli ki, de ugyanakkor meg is téveszti az olvasót, mert nem Anna a főszereplő
• tartalom: a szöveg egy bírósági tárgyalást mondd el, ahol a vádlott helyett a húga jelenik meg, hogy letöltse halott nővére büntetését a bírákat meghatja a lány jósága, ezért azt hazudják, hogy a nővére ártatlan volt.
• szereplők: A Bede család romantikusan megszépítve jelenik meg a műben, feláldozzák magukat egymásért, hogy jóvá tegyék annak bűnét. az elbeszélő a bírák szemszögéből ábrázolja őket a szöveg csattanója, hogy a bírák bűnt követnek el, hogy igazságot tudjanak tenni. 

A fekete folt:

• Keletkezés: a Tót atyafiakban jelent meg.
• Cím: Utal a befejezésben szereplő égett foltra, a főszereplő bűntudatára és egy magyar népballada szövegére.
• Tartalom: Arany népi témájú balladáihoz hasonló, egy apa elveszíti a lányát miután meggondolatlanul válaszol egy férfi ajánlatára, bűntudata miatt elpusztítja az érte kapott vagyont.
• Szereplők: A mellékszereplők romantikusan egyszerűek, Olaj Tamás jellemrajza viszont realista a brezinai bacsa a herceg szolgálatában áll, az ő nyáját őrzi és látszólag fontosabb neki, mint a családja felesége halott, a lánya iránt nem mutat érzéseket amikor a herceg ajánlatot tesz a lányára, nem mondd azonnal nemet, a herceg elveszíti a lányt a bacsa a fizetségül kapott nyájat, hogy büntesse magát és bizonyítsa a szeretetét elpusztítja. 

Befejezés:
Az átfogó, teljes társadalomábrázolásra törő realizmus győzelme nem pusztán Móricz Zsigmond hallatlan művészi erőfeszítésének az eredménye. Segítségére jött a kor. Mikszáthnak a magyar történelem mozdulatlan évtizedeiben telt el férfikora, Móricz ifjúsága idején a második magyar demokratikus forradalom érlelődik.
Mikszáth, akármerre nézett, nem látott az emberi világ megteremtésére elégséges erőket, Móricz korában már élhet a remény: a forradalmasodó nép győzelemre viheti az igazak zászlaját. Mikszáth, ha tehetetlensége érzetében hazudni nem akart, csak legyinteni tudott;
Móricz az újat akaró erők tudatában hihetett illúzió nélkül is, s ezzel a hittel a győzelem reményében indulhatott harcba a mindegy ellen.