A szabadságharc kirobbanásának voltak politikai és gazdasági okai is. Főként ezeket foglalja össze II.R.F. 1703-as kiáltványa, melyet a külföld számára ír, hogy megmagyarázza, hogy mik vezettek a szabadságharc kitöréséhez.
Politikai:
A legfőbb ok, az ősi törvények eltörlése. Az 1867-es pozsonyi országgyűlésre utal, ahol eltörölték az Aranybullában leírt jogokat. A szabad ellenállás, a szabad királyválasztás, és a rendek sarkallatos jogait.
Megfosztják a magyarokat a hadi érdemektől, ugyanis a magyar kormány következetesen elküldi a várak éléről a magyarokat. Elveszik ezáltal az általános felemelkedés lehetőségét is. Ezután általános lesz a felfordulás az országban.
Az uralkodás új módja, az abszolutizmus jelenik meg. Az ország ügyintézését az udvari tanács birtokolja, kizárják a nemeseket a tanácskozásból, nélkülünk határoznak felettünk.
Ezt mutatja az 1699-ben kötött Karlócai béke, ami ugyan véget vetett a török uralomnak, de a magyarokat kizárták a szerződés kötésében.
Gazdaságpolitikai:
Az új szerzeményi bizottság: mellőzi a haza érdemes fiait és az ország területének nagy részét elveszik, törvényes birtokosaitól idegeneknek adományozzák.
A nemeseknek igazolniuk kell a birtokuk tulajdonjogát, ha ezt tudja igazolni, fegyverváltságot kap, ha nem, elveszik a földjét.
A forrás leírja, hogy a török uralom alatt jobb sorsa volt a nemzeteknek, mint az osztrákok zsarnoksága alatt.
A forrás azonban tudatosan nem tartalmazza a vallási sérelmeket, mert Európa országaiban katolikusok és protestánsok is élnek, ez megosztotta volna a lakosságot.
2:
A Szabadságharc 1703-1711-ig tartott. Két térképet tartalmaz a forrás, amelyek két részre osztják a harcot.
- térkép: 1703-1705-ig, ez mutatja be a szabadságharc kiterjedését, valamint a fontos eseményeket.
1703: Brezáni kiáltvány: Rákóczi ebben a kiáltványban szól az ország lakosságához, bár hiába. A nemesek szétverték a felkelőket, mert parasztlázadást láttak a mozgalomban. Tudta R., hogy együtt kell tartania a nemeseket és a parasztokat. Intézkedései hatására a nemesség zöme csatlakozott hozzá. A kuruc csapatok gyorsan elfoglalták a Felvidéket, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét. A szabadságharc sorsa azonban nem a magyarországi hadszíntéren dőlt el.
A térkép tartalmazza a fontosabb ütközeteket is: Dolhai, Zsigó, Lipótvári ütközet.
Valamint az 1703-ban kiadott ún. vetési pátenst, melyben mentességet ígér a földesúri szolgáltatások alól a hadba lépő katonáknak és közvetlen családtagjainak.
Bottyán 1705-ös hadjárata
- térkép 1705-1711-ig, a szabadságharc visszahúzódását mutatja, a Széchényi, az Ónodi, a Sárospataki és a Szatmári országgyűlést.
Széchenyi ogy: a mo-i rendek szövetséget kötnek és megválasztják rákóczit vezérlő fejedelemmé. Mellé 24 tagú szenátust rendelnek.
1708. Trenesénél a kuruc főerőket a császáriak legyőzik. A csata fordulópont a szabadságharc történetében.
A fejedelem 1708é-as sárospataki ogy-en a jobbágyságot a hajdúszabadság ígéretével akarta megnyerni.
A kuruc hadsereg utolsó jelentős eredménye 1710. Romhánynál érte el. Őszre a szabadságharc ÉK-Mo-ra szorult vissza.
3: A Szatmári béke: 1711