A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái

A tömegkommunikáció szervezett, intézményes formában működtetett társadalmi közlésfolyamat, melynek során valamilyen technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg lehet átadni. Egyirányú és közvetett kommunikációs forma, melyet javarészt szakemberek irányítanak.

Az üzenetet a befogadók (célközönség) az újságíróktól / műsorkészítőktől kapják. A tömegkommunikációban megjelenő üzenetek válogatottak és szerkesztettek (ezért a manipuláció lehetőségét magukban rejtik).

A tömegkommunikációs eszközök típusai:

• auditív (hallással fogadjuk be): pl. rádió

• vizuális (látással fogadjuk be): pl. újság (sajtó)

• audiovizuális (látószervünkre és hallószervünkre is hat): pl. televízió

Tömegkommunikációs eszközök (-> média) – ezek alkotják a kommunikáció csatornáját:

• elektronikus: televízió

• rádió

• internet

• nyomtatott: újság / sajtó

• plakát

A tömegkommunikációs eszközök nyelvi és nem nyelvi eszközökkel tájékoztatnak, felhívnak, érzelemkifejező funkciójukkal élnek, kapcsolatteremtő, -tartó, -záró szerepük van. Esztétikai funkciót hordoznak és metanyelvi (értelmező funkció) szerepet töltenek be.

Közös jellemzőjük, hogy az információt rendszeresen és kb. egy azonos időben juttatják el a címzettekhez (pl.: hírműsorok).

A tömegkommunikációs eszközök használata során nemcsak leírt vagy kimondott szavak hatnak ránk, hanem az ezeket kísérő színek, képek, hangok, zene is. Sok esetben tudatalatti hatásra is törekszenek a műsor készítői (pl. hogy reklámnál a terméket kellemes zenével, szép képekkel – életérzéssel – kapcsold össze).

Sajátosságuk, hogy befogadásukat blokkolhatjuk (kikapcsoljuk).

A tömegkommunikáció funkciói:

• tájékoztat

• véleményt formál, magyaráz

• közösségépítés

• oktat, értéket közvetít

• szórakoztat.

Tömegkommunikációs műfajok:

• Sajtó:
  • Tájékoztató sajtóműfajok: hír, tudósítás, riport, közlemény, interjú.
  • Véleményközlő publicisztikai műfajok: cikk, jegyzet, kommentár, glossza, kritika, ismertetés, recenzió, tanulmány, esszé stb.
• Rádió:
  • Írott anyagot előadó megszólaltató: hír, jegyzet, glossza, levél ismeretterjesztő előadás.
  • Hangos anyagok: interjú, riport, tudósítás , vitaműsor, beszélgetés telefonos játék stb..
• Televízió:
  • Élő adás pl.: híradó, sportközvetítés, stúdió beszélgetés, bejelentkezés
  • Előre rögzített szerkesztett műsorok (konzerv műsorok) filmek, szórakoztató műsorok, sorozatok stb.
• Internet:
  • Előre rögzített pl.: hírek, menetrend, időjárás, politika
  • Közvetlen kapcsolat: chat, Skype,

A tömegkommunikáció hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközei

· a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)

· hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak

· nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás, az ábra a szövegben

· képi témaválasztás: társadalmi célú reklámok erős érzelmi hatása

· nyelvi stílus

A tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra:

– Segítheti az értelmi fejlődést észrevétlen tanulással.

– Ugyanakkor leszoktathat az önálló gondolkodásról, az ismeretszerzésről, passzivitásra ösztönöz.

– Manipulációs veszélyek (a közlőnek az a célja, hogy a befogadót rávegye valamire, de ezt nem nyílt közléssel teszi).

Módszerei például:

híres emberek fogadtatnak el árucikket

a csomagolás eladhatóvá teszi az egyébként silány terméket

félelemkeltésre, bűntudatra alapozó meggyőzés (pl. egészségügyi reklámok)

hivatkozás társadalmi csoporthoz, réteghez való tartozásra

szándékos hiánykeltés („amíg a készlet tart”)

„beetetés”: a rossz dolog mellett a jó jobbnak tűnik vagy „ön is megnyerheti” hirdetések

montázs: képek egymás mellé helyezése úgy, hogy azok alkalmasak legyenek a befogadó számára összefüggés teremtésére. Képzettársításokon keresztül csúszik be a tudatunkba, és így minősít. Segítségével bármi rokonszenvessé vagy ellenszenvessé tehető. Különösen veszélyes az ingerküszöb alatti montázs.

mézesmadzag: egy bizonyos dologhoz vagy jelenséghez kívánatos értékeket társítanak. Erősebben hat, ha azonnali változást sejtet, ritkaságot, különlegességet ígér.

– A tömegtájékoztatás része az elhallgatás és a szelektív hírközlés is, melyet minden társadalomban etikai és jogi normák szabályoznak.

A multimédia nyelve a művelt köznyelv, de riportokban, dokumentumműsorokban gyakran szólaltatnak meg csoport- és rétegnyelven beszélő embereket is.

A médiáknak nyelvi szempontból erős mintaadó szerepük van.