Szerepek

Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok

Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek.

Szerep sajátosságai:

  • pozícióhoz kötött
  • külső társas környezettől kapott
  • el kell sajátítani
  • több szerepnek kell megfelelni
  • nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal

Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően:

  • felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző helyzetekben
  • differenciálás: mi a különbség valódi oka
  • kipróbálás: megfelelő viselkedés, tárgyak használata
  • identifikáció: azonosulás a szereppel
  • szerepgyakorlás: elvárásnak megfelelő viselkedés bármely társas helyzetben

Fontosabb társadalmi szerepek: nemi szerep, életkori, családi, foglakozási, szervezeti, interakciós (kezdeményező-reagáló), oktatási (mentorápoló-mentorált) szerepek

Szerepkonfliktusok: akkor keletkeznek, amikor gond az elvárásoknak való megfelelés

  • szerepen belül: szerepfeszültség, ugyanazon szereppel kapcsolatos ellentétes elvárások okozzák, ismeri az elvárást, meg is felel neki, de nehezen (mást vár el a beosztott, mást a főnök)
  • szerepek között: többféle szerepelvárásnak az egyén nem tud maradéktalanul eleget tenni, választani, rangsorolni kell (családanya, vezető pozíció státusokkal kapcsolatos elvárások)
  • egyén és szerepe között: ha az adott szerep nem illik az azt megvalósító egyén személyiségéhez, a szerep elvárásai ellentétesek az egyén személyes meggyőződésével
  • szereptévesztés: nem az elvárt viselkedésnek megfelelő cselekvés (azt hiszi, személyének szól az elismerés, nem a státusának)

Szerepkonfliktusok feloldása:

  • ha az elvárás legitim, ahhoz igazodnak az illegitimmel szemben
  • kibúvókeresés a negatív szankciók elkerülésére
  • morális kibúvó, amikor a legitimitást és szankciókat is figyelembe veszik egyenlő mértékben

 

Hasonló

  • Az SNI tanulók oktatásának jogi feltételei, szabályozása

    A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a köznevelés kiemelt feladatának tekinti a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítését. A törvényi szabályozás a pozitív diszkrimináció alapján kezeli a sajátos nevelési igényű tanulókat.  Az SNI tanulókat, gyermekeket ellátó intézmények:„… az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy…

  • Oktatás

    Az oktatás fogalma: meghatározásában nincs teljes körű szakmai egyetértés hétköznapi értelmezésben: információ, tudás nagyobb mennyiségben történő, rendszeres átadása pedagógiai értelmezésben: a tudás intézményesített átadása Az oktatás célja: A célt követelményrendszerek és központi oktatási programok szabályozzák. A nevelők és diákok részéről jelentősen eltérhetnek. Lehetnek általános, közvetlen, társadalmi, iskolatípusra, pedagógiai gyakorlatra vonatkozó célok. Az oktatás módszerei: Az…

  • Szociális tanulás folytatása

    A szociális tanulásban az utánzás és az azonosulás (identifikáció) fontos szerepet tölt be. Ez a két mód különösen gyermekkorban hangsúlyos, a gyermek elsősorban általuk sajátít el cselekvéseket, ismereteket, készségeket. Utánzás Az utánzás a tanulás egy fajtája, melyben a megerősítés döntő szerepet játszik. Az utánzás segítségével tanulja meg a gyerek a viselkedési modell nyújtotta magatartásformákat, cselekvési…

  • A nevelés elmélete

    Pedagógia: Komplex fogalom, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt, kölcsönösen kiegészítik egymást. Görög szóból ered – Paidagogus= gyermek vezetője.  A pedagógia tárgya: A gyermek (fejlesztendő személyiség) alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat kapcsán a pedagógia tárgya lehet minden, ebben a folyamatban részt vevő szereplő, tényező. E személyiségfejlesztő folyamat során a pedagógia megtanítja:   a gyermeket…

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…

  • PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

     A nevelés módszerei: A nevelés céltudatos, minden gyermekre ható folyamatos személyiségfejlesztés, melynek során értékközvetítés és értékteremtés is megvalósul. A jól megválasztott, adekvát módszerek alkalmazása segíti a nevelési célok megvalósítását, míg helytelen alkalmazásuk gátolja ezeket, valamint negatív irányba fordíthatja a gyermek személyiségének kibontakozását. Hatásuk ezért nemcsak rövid, de hosszú távon is meghatározó. Nevelési módszerek azok az…