Szerepek

Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok

Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek.

Szerep sajátosságai:

  • pozícióhoz kötött
  • külső társas környezettől kapott
  • el kell sajátítani
  • több szerepnek kell megfelelni
  • nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal

Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően:

  • felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző helyzetekben
  • differenciálás: mi a különbség valódi oka
  • kipróbálás: megfelelő viselkedés, tárgyak használata
  • identifikáció: azonosulás a szereppel
  • szerepgyakorlás: elvárásnak megfelelő viselkedés bármely társas helyzetben

Fontosabb társadalmi szerepek: nemi szerep, életkori, családi, foglakozási, szervezeti, interakciós (kezdeményező-reagáló), oktatási (mentorápoló-mentorált) szerepek

Szerepkonfliktusok: akkor keletkeznek, amikor gond az elvárásoknak való megfelelés

  • szerepen belül: szerepfeszültség, ugyanazon szereppel kapcsolatos ellentétes elvárások okozzák, ismeri az elvárást, meg is felel neki, de nehezen (mást vár el a beosztott, mást a főnök)
  • szerepek között: többféle szerepelvárásnak az egyén nem tud maradéktalanul eleget tenni, választani, rangsorolni kell (családanya, vezető pozíció státusokkal kapcsolatos elvárások)
  • egyén és szerepe között: ha az adott szerep nem illik az azt megvalósító egyén személyiségéhez, a szerep elvárásai ellentétesek az egyén személyes meggyőződésével
  • szereptévesztés: nem az elvárt viselkedésnek megfelelő cselekvés (azt hiszi, személyének szól az elismerés, nem a státusának)

Szerepkonfliktusok feloldása:

  • ha az elvárás legitim, ahhoz igazodnak az illegitimmel szemben
  • kibúvókeresés a negatív szankciók elkerülésére
  • morális kibúvó, amikor a legitimitást és szankciókat is figyelembe veszik egyenlő mértékben

 

Hasonló

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…

  • A nevelő mint modell

    A pedagógusszerep A pedagógusszerep a foglalkozási szerepek közé tartozik. Sok, kulturálisan és társadalmilag előírt viselkedés jellemzi. A pedagógusokkal szemben a szülők, gyerekek, a fenntartó, de a szélesebb társadalmi közeg is szerepelvárásokat fogalmaz meg. Ha ezek nincsenek összhangban, az megnehezítheti a szereppel való azonosulást, illetve a szerepnek megfelelő viselkedést. A mai pedagógusok azzal szembesülhetnek, hogy szerepeik…

  • A gyermekmunka és a játék hasonlóságai és különbségei gyermekkorban

    Személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka Tudatos szervezés, gyermekkel való együttműködés, pozitív értékelést igényel Nagyobb önállóság felelősségérzet erősödése Túlvédés, kiszolgálás fékezi a gyermek aktivitását A munka a gyermek számára játékos tevékenység ezáltal nem is választható szét a munka és a játék Értékteremtő munka pedagógiai funkciója: a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése Gyermek számára érthetővé válik  az…

  • A pedagógia fogalma, célja, feladata, tárgya

    A pedagógia fogalma: A személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó nevelés tudománya. Komplex fogalom, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát is. A pedagógia célja: A nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel. Befolyásolják: szociokulturális tényezők,…

  • A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

    Szakaszolás Widlöcher (1984)   Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:   1-3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.   3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze,…

  • Egészségnevelés

    Az egészségnevelés célja, feladata Az egészségnevelés: tudatosan kialakított tanulási-tanítási folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos ismereteket, készségeket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása, megőrzése érdekében. Foglalkozik: a személyi higiéniával, az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a szabadidő aktív eltöltésével, a lelki egyensúly megőrzésével, a harmonikus párkapcsolattal, a…