Thomas Mann – 1875-1955

1. Az avantgárd

• avantgarde (fr. szó) = előőrs
  • katonai kifejezés eredetileg
  • a művészetben az új lehetőségek felfedezése a feladata
• lázadás a világgal szemben 6 féle változata van
• 2 csoportja van
  • formabontó: expresszionizmus, szürrealizmus, dadaizmus, futurizmus érzelmi, indulati alapon nyugszik
  • formaépítő: kubizmus, konstruktivizmus gondolati alapra építkező (intellektuális)

2. Az expresszionizmus

• expressio (lt. szó) = kifejezés
• heterogén sokféle csoport, közös bennük, hogy ellenzéki művészet
• Expresszionista Realizmus
  • valósághoz próbálnak kötődni
  • szociális érzékenység
  • szembeszáll a Kandinszkij-féle absztrakcióval
  • tiltakoznak a militarizmus, az agresszió ellen
  • Heinrich Mann, Thomas Mann

3. Élete

• 1875. jún. 6. Lübeck
• patríciuscsalád sarja
• bátyja Heinrich Mann (író)
• apja kereskedő, szenátor és cégtulajdonos
• anyja brazíliai származású
• életműve Goethéhez hasonló => apjától örökölte polgári magatartását, komolyságát, anyjától művészi hajlamát
• 1905 Katja Pringsheim – házasság (6 gyerek)
  • az első nő, aki érettségizik és továbbtanul
• 1933-ig Münchenben élnek
• párizsi körútjáról nem tért haza a fasizmus miatt => új lakóhelyek: Svájc, USA, Princeton, Kalifornia
• aktív fasizmusellenes tevékenység
• 1952-ben visszatér Európába (Svájc)
• 80 éves születésnapja alkalmából a világ is vele ünnepelt
• 1955. aug. 12. 

4. Művei

• 1901 A Buddenbrook ház (első regénye)
  • 1929-ben Nobel-díjat kap érte
• 1903 Tonio Kröger
• 1912 Halál Velencében
• 1924 A varázshegy
• 1930 Mario és a varázsló
• 1939 Lotte Weimarban
• 1947 Doctor Faustus

5. Írói világa

• alapkérdése a polgár sorsa a 20. sz.-ban (a polgár helye, mentalitása)
• másik oldalon a művész (belső összefüggések nyomán válik valakivé, lelki alkat)
• művész-polgár dilemma több regény
  • A Buddenbrook ház
    • családregény
    • 3 generáción keresztül mutatja be
      • 1. generáció – konzul család: szigorú, puritán, precíz, pontos, gazdag kereskedőcsalád követendő példa
      • 2. generáció – nem racionalista
      • 3. generáció – a művész megszületése
  • Tonio Kröger
  • Halál Velencében – Mahler Aschenbach
  • Doctor Faustus Bartók Béla
  • közös ezekben a regényekben a művész helye a polgári világban
• jellemzői
  • intellektuális: utal más művekre (allúziók = kulturális utalások), intertextualitás
  • zenei szerkesztési mód: az elején felvonultat motívumokat, amik később megjelennek a műben
    • hasonlít egy nyitánnyal ellátott operához
    • az elbeszélés legfőbb dimenziója az idő
    • a visszatérő motívumok megszakítják az elbeszélt történetet
  • esszészerűség, esszéregények pl. A varázshegy
    • Naphta és Settembrini vitája vonul végig a művön
      • Naphta Lukács György, autokrácia
      • Settembrini demokrácia
    • a 20. sz. legfőbb problémáit a szereplőkön fejti ki
  • gyakran épít be szimbólumokat a műveibe, aköré építi fel a cselekményt
• 3 alkotói korszak

I. 1905-ig

• A Buddenbrook ház (1901)
• Tonio Kröger (1903)

 

II. 1905-1918 (I. világháború vége)

• először védelmébe veszi a háborút
• az emberi személyiség önállóságát félti a tömegekkel szemben
• Halál Velencében (1912)
  • pestisjárvány = fasizmus terjedése (szimbólum)

III. 1920-as évek

• a demokrácia és köztársaság szószólója
• ekkor válik az esszé 3. műfajává
• hitet tesz a szociáldemokraták mellett
• A varázshegy befejezése
• Mario és a varázsló (1930)
• felolvasó körutak
  • Magyarországon is jár három ízben
  • Európa, vigyázz! és Szózat az értelemhez (1930. Berlin Beethoven-teremben olvassa fel) esszék

Mario és a varázsló (1930)

1. Keletkezésének háttere

• olaszországi családi nyaralás 1926 augusztusában
• 3 év múlva, 1929 augusztusában írta meg és 1930-ban jelent meg először

2. Cím

• semleges nem sugall sok dolgot
• Mario olasz hangzású férfinév
• alcíme is van: Tragikus úti élmény vészjósló tartalmú
• az leső sor is kellemetlen már irányítja az olvasó hangulatát
• már az 1. bekezdésben utal a rettentő végkifejletre

3. Idő

• a hangulat nemzeti jellegű a fürdőhelyen => a szöveg 1929 augusztusára utal
• nagy tömeg
• tikkasztó hőség
• 1922 Mussolini kerül hatalomra, 1929-re már kiépíti a fasiszta rendszert
• 1929 gazdasági világválság
• 1930 a nemzetszocialisták előtérbe kerülése – német háttér



egy Olaszországba helyezett történettel rajzolja meg, hogy milyen hatása van a túlfűtött nemzeti jellegnek/érzésnek, és az értelemmel meg nem magyarázható tömeghipnózisnak

4. Helyszín

• Torre di Venere = Vénusz tornya fiktív név, ókori Rómára való utalás (felélesztés)
• van az ókori Rómának hatása a jelenre olasz fasizmus az ókori Róma jelképeihez akart kapcsolódni
• a fasizmus szó az ókori római császárok jelképéből ered
• Mussolini célja az ókori Róma fényének visszahozása: „a nemzeti eszme forog szőnyegen” felsőbbrendűség

5. Narráció

• az elbeszélő Thomas Mann E/1. => részese az eseményeknek (belső nézőpont)  múlt időben beszéli el => utólagosan rögzíti (külső nézőpont), mégis közvetlen élményt ad (kettős látásmód)
• rögtön jelen van az író
• az elbeszélői mód: „kellemtlen”, „bosszúság”, „izgalom”, „feszületség”
• higgadtan és tárgyilagosan tud beszélni az eseményekről
• írói jelenlét tudatosítás, kirajzolódik az elbeszélés története
• polifonikus ábrázolás
  • a mű keletkezésének története
  • a kellemetlenségek, amik érik őket, megismerjük a család történetét

6. Szereplők

• szereplőit a valóságból hozza létre

• az elbeszélő (Thomas Mann) és családja T/1., belső szereplőként jelenik meg
• főszereplő Mario
• Cipolla
  • Boccaccio egyik novellahőse 6. nap 10. novella – embereket becsapó szerzetest hívtak így
  • Heinrich Mann Die kleine Stadt (Kisváros) című regényében is szerepel egy ilyen nevű szereplő (elszegényedett nemesi család) irodalomtörténészek szerint innen származik
  • családi vonatkozás: az írót nevezték kiskorában varázslónak
• az előadáson résztvevő közönség
• a tengerparton a nyaralók
• signora Sofronia Angiolieri
  • Platón Erkölcstanában jelenik meg a név
  • a 4 fő erény egyikének – a bölcs megtartóztatásnak – az elnevezése
  • keresztneve akkor derül ki, amikor a hipnotizőr felrángatja a színpadra és a férjét arra kényszerítette, hogy úgy szólítsa
• Mario
  • létező pincér a szállodában => a valóságból emeli át
  • József Attila a Thomas Mann üdvözlése című versében írja: „Igazat mondj, ne csak a valódit!”

7. Cselekmény

• Grand Hotel
  • európai hotellánc
  • elit réteg
• kellemetlenségek sorozata jelentéktelen dolgoknak tűnnek, de mégis jelentősége van – pl. kis dolgok felnagyítása (Fuggiero és a rák esete), aranymetszés (ókori Róma, lásd: 4. vázlatpont)
  • tele volt a helység olasz vendégekkel hozzájuk képest mindenki másodosztályú
    • az üvegverandán nem étkezhettek, nem kap a család tengerre néző asztalt => a németek háttérbe vannak szorítva az olasz arisztokráciával szemben
    • római hercegi család kifogásolja a német polgári család jelenlétét a gyerekek betegsége (szamárköhögés) miatt => el kell hagyniuk a szálloda főépületét, átköltöznek a másik szállodába
      • az olasz társadalmi modellt ábrázolja a hercegi család: a hatalom és a szolgalelkűség (bizantinizmus) egymást feltételezi
    • a penzióba költöznek tengerparti élet
      • az olasz nyaralók a hazai középosztály tagjai, az ifjúságban ott van a polgári hígvelejűség, az emberi középszerűség
        • középszerű: nincs önálló gondolata, nem tesz le semmit az asztalra
        • hígvelejű: manipulálható, ostoba
      • általános társadalmi közhangulat konfliktus a hatósággal => büntetés fizetése, mert „megsértettük a közerkölcsiséget” (le kellett vennie a kislánynak a fürdőruháját a tengeri homok miatt)
      • tartanak a nemzeti jellegtől
        • mindent nemzeti alapon határoznak meg
        • minden külföldiek által elkövetett cselekedetet nemzeti atrocitásnak vesznek
    • manipulált, középszerű, tanulatlan nemzet az olasz felsőbbrendűséget akarják beléjük táplálni
• Thomas Mann gyerekei örülnek, hogy találkozhatnak más gyerekekkel gyermek = ártatlanság toposza (külön nemzetet, társadalmat/csoportot alkotnak)
  • a helybeliekkel és Marioval is barátságot kötöttek => közvetlen kapcsolatok kiépítése az „egyszerű” népi elemekkel  úri gyerekek
  • Fuggiero, a 12 éves kamaszfiú, undok és komisz => az ellenkezőjét testesíti meg, nem foglalkoznak vele a szülei, rák megcsípi => hatalmas hisztéria

8. Gyermekmotívum – ellenpontozás az irónia forrása

• „A szörnyeteg” – Thomas Mann szerint a másik oldalon a gyermek a közhangulat megtestesítője, mely rombolni akar (Fuggiero) előrevetítés a jövőre
• ezek a gyerekek a nemzeti eszme megtestesítői a fasizmus felkorbácsolja a kedélyeket
• a gyerekek szintjére viszik le a nemzetek közti feszültséget (lásd: 4. vázlatpont)
• „hazafias gyerkőcök” – oximoron

 

9. Cipolla, a varázsló

• a fasizmus, a tömeghipnózis megtestesítője
• éjszakai ember az előadás késő este => mágiája ekkor érvényesül valóságosan és jelképesen

• leírásban egy nyomaték
• belső jellemvonás külső jeggyé válik – lelki nyomor púpos, nehezen meghatározható korú
• váratja a közönséget feszültséget kelt, majd amikor megjelenik, dohányzik és konyakozik lelki zavart kelt a közönségben
• a gyerekek önfeledten kacagnak, az egészet tréfának látják  valójában nem nevetséges
• először egy szépfiút hív ki
• egyre jobban ámulatba ejti a közönséget, egyre nagyobb hatást kelt
• megszégyeníti a fiút ”Görbülj meg!” => az önbecsülését elveszti
• a varázsló zavart akar kelteni lelki ráhatás a közönségre

10. Műsorszámok keményen dolgozik, hogy a másik ember akaratát megtörje, elvegye, illetve kínos helyzetbe hozza az illetőt

• számok
• kártyák
• nyelv kinyújtása gyermekkori élmény
• igazi mutatvány kihívja a fiatalembert, és elhiteti vele, hogy csikar a hasa, kólikája van => a szabad akarattól fosztja meg tömegszugesszió (a tömeghipnózis módszerével éri el)
• megzavarja az embereket csodálatba ejti és maga mellé állítja őket
• a szabad akarat a manipulálás alapja szabadság hiánya parancs teljesítése
• a tömeg eggyé válik Cipolla által
• ahhoz, hogy legyen vezér, kell egy olyan tömeg, amely elfogadja a vezér szerepét
• miután kikapcsolta felettes-ént, elkezdi táncoltatni az embereket
• Mario képes ellenállni (úgy, mint Thomas Mannék) => kívülállóként szemléli az eseményeket
• a tömeghipnózis a színpadon előhozza Marioból a titkát, a viszonzatlan szerelmet Cipolla megalázza



Mario megcsókolja Cipollát

• amikor újra tudatába ébred, lerohan a színpadról és lelövi
• azért tragikus úti élmény, mert kiderül, hogy az emberek milyen mértékben manipulálhatóak és vehető el a tudatuk

11. Példázat (!)

• nem szabad az embereket megalázni, kínos helyzetbe hozni, a legszentebb érzéseikből csúfot, gúnyt űzni