Kerékgyártó István:
jogász, filozófiát tanult, egyetemi tanár volt 10 évig, szaktanácsadó, vállalkozó, jelenleg szabadúszó és írásaiból él. Rükverc c. regénye 2012-ben jelent meg
2013: a regényi színpadi változata, színre vitte: Radnai Annamária (dramaturg), rendező: Máté Gábor (Katona József Színház)
Rükverc
a mű keletkezése: Charles Bukowski tiszteletére antológiát terveztek, ebbe írta a Majom lila szmokingban c. novellát, melynek a főszereplője Vidra Zsolt. A megteremtett alakhoz később újabb novellákat írt, így született meg a regény.
műfaja: olyan regény, mely 18 novellából áll, vagyis önállóan is egész novellák fűzére, de a főhős személye, a motívumok és a visszafelé epizódokban elmondott élettörténet regénnyé minősíti
ennek a prózapoétikai megoldásnak irodalmi előzménye: Mikszáth Kálmán: A jó palócok, Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, kortársak közül Tóth Krisztina Pixel és Vonalkód, Bodor Ádám: Sinistra körzet c művei.
a főhős (Vidra Zsolt) története epizódokból tevődik össze
a novellák összessége tekinthető egy regényként; 1 szereplő életútjáról szól ill. a körülötte lévő világ is úgy van berendezve, mint egy regényben
regénytípusa: antinevelődési regényként is olvasható, hiszen a főhős reményteli születése a hajléktalanságig „ível”: szemben a felvilágosodás korának nevelődési regényeivel, itt a főhőst nem a segítő társadalom veszi közre, mely azon munkálkodik, hogy a főhős a társadalom hasznos tagjává váljon, hanem passzívan vagy közönyösen, némelykor ellenségesen szemléli a hős lecsúszását
cím: Rükverc = hátramenet; többféleképpen értelmezhető:
fokozatosan távolodik el a léte megélésétől
társadalomból való fokozatos kihullása, az egzisztencia lépésről-lépésre való elvesztése
utalhat a szerkezetre is: a főhős ismeretlen hullaként jelenik meg az első novellában: névtelen, ismeretlen test, melynek jeleiről (állapot, sérülések) a boncolóorvos ad személytelen listát. Ezek a „jelek” történetté válnak az egyes novellákban, lépésről lépésre visszafelé haladva megtudjuk az állapot, ill. a sérülések okát, történetét. Ezek a születésig vezetnek vissza.
A regény ill. a színpad terei:
boncterem, hajléktalansátor, albérlet, panellakások, falusi ház, kocsma, börtön, elmegyógyintézet, vezetőfülke, portásfülke —> csupa zárt, nyomorúságos tér
szimbolikusan jelölheti a peremvidéken levést morálisan és egzisztenciálisan is, illetve a kilátástalanságot
1 kivétel, amikor a cigánylányba szerelmes: ez a jelenet kora nyári szabad természeti környezetben játszódik (A veronai illata c. rész), ez a főhős életének egyetlen boldog korszaka, de tragédiába fullad
Regényidő:
a közelmúlt kb. 50 éve
1953. dec. 26-án született a főhős (karácsony: szakralitás, az élet szentségét jelölheti); ↔halála: 2011. dec. 27., teljes kifosztottság: ruhátlanul, névtelenül találnak rá: a helyszín: Mechwart liget,dérrel borított fák
megmutatja a regény, hogy így nem lehet élni, pedig az élet egy ajándék
születés: apa varázslatot tesz a csecsemőre
mágia: abban való hit, hogy befolyásolhatom a természetet
halál: elhagyva, kifosztva, társtalanul
a mű felveti azt a kérdést, hogy a sorsunk befolyásolható-e vagy készen kapjuk-e ill. hogy mennyiben vagyunk felelősek a sorsunkért
Társadalmi háttér:
a főhős életidejének (egyben apáink nemzedékének) meghatározó történelmi háttere is kirajzolódik a regényből
1953-56: Rákosi korszak
1956: forradalom – jelzésértékű a regényben, egy-egy utalás érzékelteti a korszak megfélemlített légkörét, utalhat a múltunkkal való szembenézés hiányára, az elhallgatásra; a kisember és a politika távolságára
1956-89: szocializmus – viszonyaiban, tárgyi világában idézi a korszakot
1989: rendszerváltás: ez lehetőséget kínál Vidra Zsoltnak, egy esélyt, hogy megváltozzon az élete
a gyár megvásárlásában segédkezik, a megállapodás alapján 10%-os részesedést kaphatna, de átverik, munkáját és lakhelyét elveszti —> hajléktalan lesz, az animális létre süllyed
színdarabban:
Vidra egy magazint lapozgat —> rendszerváltás problémája: a fogyasztói társadalom termékei hirtelen zúdultak a lakosságra
a szereplők arany feliratos pólókat viseltek: egy lehetőség tárult fel/csillant meg a rendszerváltással, pénz válik az elsődleges értékké
Elbeszélő/rendezés:
mindig adott szereplők, Vidra Zsolt soha
ez arra utalhat, hogy Vidra Zsolt saját maga sorsára nem lát rá, nincsen reflexiója, önreflexiója —> nincsen önképe —> így nem tud jó döntéseket hozni az életében
elidegenítő, objektív elbeszélés
20. század “újítása”, Bertold Brecht nevéhez fűződik
az ilyen elbeszélés nem teszi lehetővé, hogy a néző beleélje magát, vagyis a célja az, hogy ne vegyen el energiát az együttérzés, inkább gondolkodjon, saját maga lásson rá
nyelvhasználat:
elidegenítő narráció
párbeszédek: sablonok, sémák, káromkodás —> kapcsolatok ürességét fejezheti ki
Főhős: Vidra Zsolt
állatnév (elállatiasodás)
túlélő, passzív lét, “folyik együtt az idővel”
szülei demenssé válnak: mintha az élet ezt hozná magával (“megoldás”: csak testileg létezem, passzív menekülés)
öregkori elbutulás, egyéniség megszűnik
A történet által felvetett társadalmi problémák, egyben jelenünk és közelmúltunk problémái:
Hajléktalanság
1. jelenet: halottas ház, az orvos anyagi minőségben le tudja írni, de nem tudja ki a személy
hogyan lesz valaki hajléktalan?
Vidrának nincsenek minőségi emberi kapcsolatai (érzelmi szegénység); az őt ért események feldolgozásához, megértéséhez, megoldásához nincsenek eszközei, stratégiái; életét passzív elszenvedőként éli:
gyerekkor: tolvajnak nyilvánítják, pedig egy idegentől kapja a tollat
gúnyolják, mert apja börtönben van
kénytelen elbújni az ágy alá, amikor anyja egy alkalmi ismerőssel szeretkezik
találkozik egy pedofillal a vonaton
megkéselik cigánylány szeretője testvérei
az előnytelen környezeti tényezők kiegészülnek az önreflexió, az önvédelem hiányával
A társadalom viszonya a hajléktalansághoz
nem akarunk róla tudomást venni
lesajnálás
elutasítás/elítélés
kihasználás
—> közöny
Rendszerváltás, újgazdagok (új társadalmi réteg)
lehetőség magántulajdon szerzésre (előtte privatizáció)
a műben megjelenik a csalás, korrupció (a gyárat Csongor veszi meg)
nem annak a kezébe került a tulajdon, aki felelősséget tudna érte vállalni, aki hozzáértő
újgazdagok: megszerezték a pénzt, de ehhez a vagyonos léthez nincsen kultúrájuk (a hajléktalan Vidrát kutyatáppal etető újgazdagok jelenete: a kutyáik, a medencéjük fontosabbak számukra, mint a másik ember)
gazdasági hatalom szakértelem nélkül —> torz értékrend (az egykori mérnök munkanélküli lesz, kisbolt-vezetéssel próbálkozik, egzisztenciális kudarc)
az emberek célja a pénzszerzés lett, nem az értékteremtés
Szegénység, mélyszegénység
alkoholizmus, bűnözés, betegség, fizikai-szellemi leépülés (pl. Vidra mindkét szülője) agresszió
Elidegenedés
együttérzés, részvét, segítőkészség hiánya
Befejezés:
Az író a maga bevallása szerint rosszkedvűen írta a művet. Szerinte a társadalmi problémák legsúlyosabb következménye a közöny, közömbösség. Ez tükröződik a szereplők önmagukhoz és egymáshoz való viszonyában is. A cím felvetheti azt a kérdést is, hogy vajon társadalmilag Magyarország lejtmenetben van?