Az ókori Görögország illetve Róma korában rengeteg műremek született, melyeknek egy részét mai napig megcsodálhatjuk, illetve néhány tudósnak köszönhetően rengeteg összefüggést mai napig használhatunk a tudományokban.
Az ókori Görögország:
Az európai kultúra úgy tekint a görög kultúrára, mint saját eredetére, a tökéletesség példájára, melyhez igazodni kell. („az európai civilizáció bölcsője”)
Építészet:
– a közterületek, középületek (pl. színház, templomok) jelentették a görögök életének fontos
színterét, melyek jelentős
része az agorában található, mely piac mellett a polisz központja, továbbá politikai-, vallási
központ is volt
– nem alkalmaztak boltozatot, az ókori görög építészet jellegzetes alkotóeleme az oszlop, az
egymást követően kialakult három oszloprend (dór, jón, korinthoszi) alapján szokás
megkülönböztetni az épületeket.
– gyakori elem még a fríz, mely domborművekkel díszített sáv a gerendák fölött, illetve a
timpanon, ami a tetőzetet lezáró háromszög alakú, szintén domborművekkel díszített terület.
– az épületeknél főleg mészkőt és márványt használtak
Fontosabb épületek:
Akropolisz:
– az athéni demokrácia időszakában csodálatos épületekkel bővülő fellegvár (Periklész kora,
amikor a bevételekből pl. déloszi szövetség volt elég pénz építkezni, Görögország
egyik jellegzetes szimbóluma
– itt található a Parthenón, ami Pallasz Athéné temploma (mint a görög templomok általában,
ez is egy hatalmas oszlopcsarnok, belül egy kis szentéllyel, a közepén istenszoborral,
amelyeket nem lehetett megközelíteni), illetve találunk itt még színházat és más szentélyeket
is.
Színházak:
– domb- vagy hegyoldalba vájták őket, egy-egy épületegyüttes részei voltak
– a nézőtér félkör alakú (theatron)
– fokozatosan mélyült a színház, mely kitűnő akusztikát biztosított
– napnyugtáig tartottak az előadások
– maszkban játszottak és csak férfiak játszottak
– az előadásoknak sokszor politikai, illetve nevelő célzata volt, ezért Periklész korában már
napidíjat fizettek a színházak látogatásáért
Szobrászat:
– a szobrászat nem csak az építészet kiegészítője volt, hanem önmagában is kiemelkedő
ágazata a művészetnek.
– kezdetben merev testtartás jellemzi a szobrokat, később mozgalmas, élethű, érzelmeket
kifejező alkotások születnek, melyeket aprólékosan dolgoznak ki
– gyakran isteneket ábrázolnak
– a hellenisztikus szobrok arckifejezései az érzelmek széles skáláját mutatják be, témájuk lehet
egészen hétköznapi, megjelenik a rútság és fájdalom ábrázolása is
(hellenizmus – Nagy Sándor hódításai nyomán ötvöződik a görög és a keleti kultúra, a
kultúra fontosabb központjai pl. Alexandria, Rodosz, Pergamon)
Néhány példa:
– Müron: Diszkoszvető
– Pheidiász: Athéné-szobor (12 m magas, aranyból és elefántcsontból készült)
– hellenisztikus szobrok (Laokoón-szoborcsoport – Rodosz, Haldokló Gallus – Pergamon, I.
Ptolemaiosz portréja, különböző szobrok – Alexandria)
Festészet:
– a vázafestészet a kiemelkedő ebben a korban:
– vörös- és feketealakos vázák (régebben az alakokat festették a vörös színű agyagra, később
azonban az alakokat a kerámia vörös színe adta ki, és a hátteret festették feketére).
– a vázákon megfigyelhető Egyiptom hatása, az embereket, állatokat leegyszerűsített
körvonalakkal jelenítették meg
Sport:
– Olimpia (Kr. e 776-ban az első – időszámításuk kezdete)
– Zeusz tiszteletére rendezték
– csak az 1. helyezettet díjazták (babérkoszorú)
– egyre több versenyszámot foglalt magába (pl. stadionfutás, fegyveres futás,
öttusa, ökölvívás stb.)
Irodalom:
– Homérosz eposzai – ezekkel kezdődik az európai irodalom, viszont manapság a két művet
két különböző szerzőtől származtatjuk, csak a hagyomány szerint Homérosz a szerző (ez az
ún. „homéroszi kérdés”). – Iliász, Odüsszeia
– később (Kr. e 7-6. sz.) kialakul a görög líra – pl. Alkaiosz, Szapphó, Anakreón (a lírikus
triász)
– majd kialakul a dráma műfaja is – a görögök nagyon kedvelik a dramatikus műveket,
továbbá erkölcsi és politikai nevelő célzatuk is volt. – Szophoklész (trilógia), Aiszkhülosz,
Euripidész (tragikus triász), továbbá Arisztophanész (komédiaíró)
Tudomány:
Történettudomány:
– az események elfogulatlan leírása
Pl: Hérodotosz: görög-perzsa háború
Thuküdidész: peloponnészoszi háború
Orvostudomány:
– Hippokratész volt a legkiemelkedőbb (megfigyelésen alapuló gyógyítás)
Matematika, fizika, csillagászat:
– Thalész (csillagászat, matematika (Thalész-tétel))
– Püthagorasz (matematika (Püthagorasz-tétel))
– Arkhimédész (matematika, fizika (Arkhimédész-törvénye)
Filozófia:
– preszókratikus (Szókratész előtti) filozófusok:
– a világ keletkezését őselemekre vezették vissza (arkhé; föld, víz, tűz, levegő)
– Pl: Thalész – a víz az őselem
Hérakleitosz: – „Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba” – minden állandó
változásban van
– az arkhé a tűz
– az ellentétek egységet alkotnak
– szofisták: – filozófiai csoport
– pénzért oktatták a bölcseletet (szónoklás, meggyőzés művészete)
– a szofista filozófia kérdéseit egy kérdésben lehet összefoglalni mi a jó?
– Pl. Gorgiász
– Szókratész: ( szofisták)
– az utcán járva beszélgetve tanít, nem volt rendszerezett tanítása
– az emberi értékekre hívja fel a figyelmet
– fontos értékek még: igazság, szeretet
– istentagadással vádolták
– „azt tudom, hogy nem tudok semmit”
– Platón:
– Szókratész tanítványa
– 2 részből áll a világ
– a tapasztalati világ változó, csak a fogalmak állandóak (ezek az ideák világában
léteznek) a mi világunk ezeknek csak az árnyképe barlanghasonlat
(leláncolt ember áll háttal a kijáratnak, csak a falra vetődő árnyakat látja, a
valóságot (ahonnan jön) nem)
– Állam c. mű ideális állam elmélete (filozófusok vezetnek)
– Arisztotelész:
– Platón tanítványa
– létezik az anyagi és a szellemi világ is (a szellemi magasabb rendű)
– államelméleti mű: Politika 6 féle államforma:
– 3 jó:
– királyság
– arisztokrácia
– politeia (cenzuson alapuló
köztársaság)
– 3 rossz (elfajulások):
– türannisz
– oligarchia
– demokrácia
– tanítványa: Nagy Sándor
– hellenisztikus filozófia:
– különböző irányzatok alakulnak ki, a legjelentősebbek: sztoicizmus
(alapító: Zénón; élvezni az életet), epikureizmus (alapító: Epikurosz; az élet
élvezetét a félelemtől való mentesség jelenti), szkepticizmus (alapító:
Pürrhón; kételkedés jellemzi őket)
Az ókori Róma:
Az akkor jóval fejlettebb görög kultúrát menti át a későbbi évszázadok számára. Gyakran utánoztak (imitatio), de ez a tisztelet jele volt, nem csupán érdem nélküli nyerészkedés.
Építészet:
– sok mindent vesznek át a rómaiak a görögöktől és az etruszkoktól
– megnő a belső terek nagysága
– új térlefedési módok boltozat (dongaboltozat, keresztboltozat), kupola
– szintén használtak oszlopokat (5 oszloprend: toszkán (a dór változata), dór, ion, korinthoszi,
kompozit (ión és korinthoszi ötvözete)
– gyakran piedesztálra állítják az oszlopokat (emelvény)
– féloszlopokat is használnak díszítésre
– jellegzetes szerkezeti megoldás pillérek
– alkalmaznak timpanonokat
Néhány épület:
Templomok:(ezekre is hat a görög és az etruszk templom) pódiumra állítják őket, csak a bejárat felől vezet fel lépcső, sokszor több istennek épült egyszerre
Példák:
Vénusz istennő temploma
Jupiter temploma
Vesta temploma (kör alakú cella, korinthoszi oszlopok) (mögötte található a Vesta-szüzek háza, ahol Vesta istennői papnői fenntartották az örök tüzet)
Pantheon („minden istenek” temploma, talán a legnagyszerűbb alkotás; kupolás épület, a kupolán kör alakú nyílás (ez az egyetlen ablak opeion), centrális tértípus, a homlokzaton timpanon
Színházak:
– hasonlítanak a görög színházakra
– a nézőtér nem a dombok emelkedését használja ki, hanem pillérekkel, boltozatokkal
megtámasztott
– amfiteátrum: „kettős színház” a mai stadionok elődje, gladiátorküzdelmek helyszíne
Pl. Colosseum ovális alaprajz, részei: nézőtér, küzdőtér, a nézőteret ponyvával fedték le
kötelek és rudak segítségével
Cirkuszok:
– az amfiteátrum szerkezetéből indultak ki
– kocsiversenyek, szárazföldi és tenger harcjátékok bemutatására használták
Pl. Circus Maximus
Bazilikák
– nagy, díszes épületek
– hatalmas belső tér
– belső tere több, párhuzamosan futó, oszlopsorokkal elválasztott térrészből (ajó) áll (főhajó,
mellékhajók)
Pl. Maxentius és Constantinus bazilikája (constantinus fejezteti be az építést)
Utak, hidak, csatornák (Cloaca Maxima), vízvezetékek (messziről vezették el a friss vizet a lakosoknak):
– közterületeken épültek
– fejlettek voltak a rómaiak ezen a téren
– a hidaknál, vízvezetékeknél boltívek, pillérek alkalmazása
Reprezentatív építmények:
Diadalívek, diadalkapuk (győztes hadvezér, császár tiszteletére épület díszek kapu)
Pl. Constantinus diadalíve,
Diadaloszlopok (egy személy halhatatlanságát szolgálja, mint a diadalívek)
Pl. Traianus oszlopa
Fürdők pl. Caracalla fürdője
Pannónia provincia:
– itt is voltak jellegzetes építmények fürdők, színházak, vízvezetékek, utak
– egységes mintájú városokat építettek
– megindult a romanizálás (a római kultúra átvétele)
– a lakóházakban mozaikok, padlófűtés, falfestmények
Római kori emlékek:
– Iseum Savariában (Szombathely) (a keleti vallások népszerűségét mutatja a kereszténység
melett)
– pécsi ókeresztény sírkamrák (Sopianae)
– Mithrász szentély (Mithrász napisten, a Mithrász-kultusz elterjedt misztériumvallás volt)
– Borostyánút
Szobrászat:
– sokat merít a görög példákból, gyakran görög szobrokat másolnak
– jellemző a dombormű szobrászat, melyekkel különböző épületeket díszítenek (sokszor
történelmi eseményeket ábrázolnak, elbeszélői jelleggel bírnak – narrativitás)
– jellemző még a portrészobrászat pl. császárok portéja Istenként valótiszteletüket is
szolgálta
Festészet:
– főleg falfestmények maradtak fenn
– leginkább díszítés céljából festenek
– változatos témájú festészet, a látvány utánzására törekedtek
– élethű alakok láthatók a festményeken
– jellemző még a mozaikfestészet, melyek falakat, illetve padlókat díszítenek
Irodalom:
– itt is látszik a görögök hatása
– Líra: először lírikus művek születnek. Eleinte közügyekkel foglalkozott az irodalom, majd
az újabb nemzedék inkább már egyéni érzéseket fogalmazott meg (pl. Catullus, Vergilius,
Horatius stb.)
– Epika: lírikus művek után keletkeznek epikus művek (pl. Vergilius Aeneis (az Odüsszeia
és az Iliász az alapja)
– Dráma: főleg a komédiákat szerették, a tragédiákat kevésbé (pl. Plautus – A bögre,
Terentius – Az androsi lány)
Tudomány:
– a rómaiak a görögök „tanítványai” voltak, tulajdonképpen csak összegezték a már ismerteket
Történettudomány:
Pl.:
Livius – „A város alapításától”
Tacitus – Flaviusok kora, Claudiusok kora
Csillagászat:
Pl.:
Ptolemaiosz – geocentrikus (földközpontú) világkép
Szoszigenész – Caesar csillagásza, szökőév bevezetése, napéjegyenlőség dátuma
Filozófia:
Pl.:
Cicero – híres szónok, sztoikus filozófus
Seneca – szintén sztoikus filozófus