Balassi Bálint költészetének sokszínűsége

• Élete
• • Zólyom várában született 1554-ben – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok (Nürnberg)

Apja. Gyarmathy Balassi János zólyomi várkapitány; felségsértés vádjával elfogják, elkobozzák a család vagyonát, Balassi Jánost börtönbe zárják  a család Lengyelországba menekül

• • 1572: apja kegyelmet kap, de többé nem élvezhetik a Habsburgok bizalmát, apja Habsburg-hűségét bizonyítandó Balassi Bálint az Erdély ellen induló sereg katonája lett  1575. Gyulafehérváron Báthory István erdélyi fejedelem fogságába kerül (Báthory barátként kezeli)
  • 1577. meghal az apja, így hazatér Magyarországra  gyámja, Balassi András (nógrádi főispán) kiforgatja maradék vagyonából  mélypont: lócsiszár lett
  • 1579. Egerben hadnagy  majd Érsekújváron 100 katona hadnagya (Zsoldos)
  • 1578. szerelme/szeretője lesz gr. Ungnád Kristófné Losonczy Anna, akihez az Anna-verseket, később a Júlia-verseket írja
  • Dobó Krisztina: Balassi unokatestvére, érdekházasságot kötnek, Sárospatak várában élnek.  vérfertőzés miatt érvényteleníti a pápa házasságukat, a vár bevétele miatt felségsértés a vád
  • 1587. Losonczy Anna megözvegyül, de Balassiról- rossz híre miatt – hallani sem akar, hiába udvarol neki, és írja a Júlia-verseket
  • 1589. Lengyelországba vonul vissza, Wesselényi Ferenc vendége, akinek felesége Szárkándy Anna ihleti (valószínűleg) a Célia-verseket
  • 1591. hazatér Magyarországra – részt vesz a 15 éves háborúban  1594. Esztergom ostromakor átlövik mindkét combját, sebei elüszkösödnek, belehal sérüléseibe
  • Valódi humanista költő: a reneszánsz értékrend megtestesítője: életvágy, szenvedély, szerelem, vitézség, a természethez és Istenhez való közvetlen viszony jellemzi, valamint tudatosság a művészetben

• Jelentősége
  • A 16. századi magyar nyelvű humanista líra megteremtője, mestere. Az első olyan magyar nyelvű költő, akit Európa elismer.
  • Poeta doctus, azaz tudós költő, korának egyik legnagyobb műveltségű embere: több nyelven beszél, fordít, tanulmányai révén ismeri az európai reneszánsz vívmányait. Az első magyar szerelmes vers szerzője valószínűleg – ő az első magyar trubadúr (a trubadúrköltészet eszmerendszerében alkot – erről a témáról lásd a szerelmi lírájáról írottakat később) – korábban inkább csak erotikus költemények, virágénekek születtek, szerzőik ismeretlenek ((kivétel Dobó Jakab és a Pataki Névtelen –aki vagy Dobó Jakab, vagy Balassi)) –
  • Az első magyar költő, aki tudatosan szerkeszti, ciklusokba rendezi műveit: létrejön a Balassa Kódex: Balassi maga kezével írott könyve – a reneszánsz egyik legtitokzatosabb, legcsalafintábban szerkesztett kötete

 

 

• Költészete

• • Három nagy témája van: a szerelem, a vitézi élet és az istenes versekben szóhoz jutó bűnbánat.
  • Ő az első költő, aki magyar nyelven ír, annak ellenére, hogy nyolc nyelvet beszélt. Balassi Bálintot tekintjük a magyar nyelvű poétika megteremtőjének.
  • Költészetének háttere: három részre szakadt ország

• a reformáció  az első magyar bibliafordítások, Vizsoly(1590)
• reneszánsz

• • Reneszánsz
    • A szó jelentése: újjászületés. Itáliából indul, majd a 15. századra eljut Magyarországra is.
    • Az itáliai városállamok: Firenze, Genova, Padova, Velence, majd a németalföldi városok válnak reneszánsz központokká.
    • Az antik görög-római kultúrát tekintik eszményinek, ezt tanulmányozzák és utánozzák valamennyi művészeti ágban
    • Humanizmus, földi élet öröme lesz a fontos, egyéniség szerepe meg nő (név)
    • Mátyás király hozza be, először a királyi udvarba fog kialakulni majd szélesebb társadalmi körökben is.
  • Művei kéziratos gyűjteményekben maradtak fenn, életében nem jelentek meg
  • Vallásos lírája jellegzetesen reneszánsz: kevésnek érzi hitét, vágyakozik a hit és Isten

• Szerelmi lírái
  • Nagy Ciklus tartalmazza szerelmes verseit, melyek nagy részének ihletője Júlia, azaz Losonczy Anna – Balassi egy új szerelemfelfogást képvisel, amely rendkívül szokatlan volt a pajzán virágénekekhez, erotikus költeményekhez szokott olvasóközönség számara: ez volt a lovagi szerelem, más szóval udvari szerelem vagy trubadúrlíra. Ebben a szerelemben a költő szolga vagy rab, a szeretett nő pedig fölötte álló, magasabb rendű lény.

• • • A lovag szerelme szolgálat, érzelmileg a szeretett nő alárendeltje – a fennálló vallási, feudális hierarchia leképeződése ez. A lovagköltő nem várt viszonzást, pusztán vágyakozott és istenítette a szeretett nőt.
    • Meghatározó érzések: gyötrődés, vágyakozás, szenvedés, remény és rajongás – ellentétes, azaz ambivalens érzések jelennek meg egy-egy költeményben; a költő őszintén feltárja ezeket
    • Júliát a versekben istenasszonynak nevezi, mint földöntúli lény, mitologizált nőalak jelenik meg. „A szerelem hasonlatos az ellenséghez: foglyul ejt és gyötör” – írja Balassi – Versek: Hogy Júliára talála…; Darvaknak szól
    • Két szakasz

• Júlia-versek –  Losonczy Annához (beteljesületlen szerelem) – Petrarca nagy hatása; olyan versek melyeket régebbi művek ihlettek; 1588 körül
• Célia-versek – Szakrádi Annához (Wesselényi Ferenc hitvese) – 1590-91 körül; költészetének utójátéka; nyugodtabb, nincsenek érzelmek, háborgások

 

• Hogy Júliára talála, így köszöne neki:

• Dallamvers: egy török diákének szótagszámára írta a szöveget
• Műfaja: Virágének (jellegzetes reneszánsz ének)
• A vers egy helyzetképpel indul: a Júliával való váratlan találkozás örömét örökíti meg, a vers az udvarló költészet remeke, bókok halmaza
• 1 vsz.: rajongó felkiáltás, a lírai én megszólítja, egyben rajongva üdvözli Júliát: „Egészséggel!”
• A következő 4 vsz. egy áradó metaforasor: a szerelmes költő a kedves szépségét dicséri; eszköze a metafora: költői kép, névátvitel, két dolog azonosítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság alapján.
• Nyilvánvalóan túlzó, már-már fokozhatatlan teljessége ez a költő érzelmeinek: Júlia lényének tökéletességét érzékelteti tehát a költői képek változatossága: (dőlt betűvel lásd a versből vett idézeteket)
  • Vidámság, édes kévánság, boldogság – reneszánsz belső értékeket emel ki
  • Palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám – a reneszánsz főúri kert, a természet szépségeivel azonosítja Júliát
  • Szemüldek fekete széne – a női test szépségét dicséri
  • Napom fénye, életem reménye – a világmindenséget jelenti számára Júlia
• Az 5. szakasz összefoglalása az előző 4-nek, de tovább is képes fokozni Júlia dicséretét: fokozásos halmozással (szívem, lelkem, szerelmem, fejedelmem)

A felfelé ívelő hangulat az 5. Strófában teljesedik ki, ezért ez az érzelmi, hangulati csúcspont.

• A záró szakaszban a költő lehiggad: Júlia reakciója az áradó bókokra egy elnéző, vagy épp lenéző mosoly. Ez a szituáció teljes mértékben megfelel a lovagi szerelmi társasjáték szabályainak. Júlia tehát elérhetetlen, megközelíthetetlen, a szerelem szükségszerűen viszonzatlan marad.
• A mű ritmusa, verselése ütemhangsúlyos: nyelvünk sajátos lüktetésére épül: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltják egymást; itt egy sor 2 ütemre bonthat

• Kiben a kesergő Céliárúl ír ( 1590-91, Lengyelo.)

• Műfaja: Életkép (Célia gyászolja az öcsét)
• Nincs epikus keretbe, nincs történetbe beágyazva. Csak költői képek halmozása a vers
• Költői kép: 3db hasonlat, megfordított hasonlat (jobban kifejezi az érzelmeket)
• Szerkezete

• 1 vsz.: Célia fájdalmát írja le
• 2 vsz.: Balassi meglátja még a sí Céliába is a szépséget
• 3 vsz.: liliomszál leszakítva  Júlia feje lekonyul ( nincs megfordítva a hasonlat)

• A szerelmi ciklus lezárása: A költő látván, hogy Júliát sem észérvekkel, sem könyörgéssel szerelemre gyújtani nem képes, a kötet 58. énekében panaszával betölti az eget, földet, tengereket (Ó, nagy kerek kék ég…), majd a záró versszakban bejelenti, hogy többé nem említi Júliát. Ezután két külföldi rosszlányról szóló vers következik a kötetben, majd a 61. darabban elhangzik a híres kérdés: „Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog az végeknél?”A válasz rejtve a kérdésben: semmi! – ez a kijelentés értékű kérdés a Júlia-szerelemmel való leszámolást jelenti

 

• Vitézi versek:

• Balassi tehát a búszerző szerelem elől a végvári életmódba menekül. Nála fegyver és költészet egymást kiegészítő tényezők (szemben Janus Pannoniusszal). A reneszánsz ember értékrendjébe kitűnően illeszkednek a katonai erények: vitézség, bátorság, virtus, hazaszeretet.

 

• Egy katonaének (1598, Lengyelo.)

• Önéletrajzi háttér
• Kevés ilyen témájú verse van, de több alkalommal megemlíti a végvári életet
• Cím: téma és műfaj jelölő
• Műfaj: katonaének
• Téma: hazáért és kereszténységért való harcot mutatja be
• Életképi jellege erős
• Szerkezetileg szimmetrikus: 3 pillér

• 1 vsz —> 2-4 vsz(indoklás)  5vsz —> 6-8vsz(indoklás)  9 vsz.

• Szerkezet

• Az 1. versszak a vitézek megszólításával, egy költői kérdéssel indul; a költő katonatársait szólítja meg. A természet is megjelenik, mint a szabadság kifejezője, és ezután dicséri a végvárak katonáinak életét, szemlélteti a vitézi élet nagyszerűségét.

• A 2-4. versszak az első strófa állítását igazolja, részletezi; megjeleníti a végvári vitézek életének mozzanatait.  Nem titkolja a vitézi élet keménységét, sőt azt sugallják a képek, hogy éppen emiatt szép itt az élet.

Egy mozgalmas képtárul elénk: igék, hangutánzó szavak halmozása szolgál a csata hevének bemutatására: lendület, mozgalmasság, szenvedély jellemzi a vitézek életét.

• Ezt a mozzanatot emeli magasabb szintre az 5. versszak, a második pillér.  A részleteket itt már elhagyva a katonaéletet a kor legmagasabb eszméjévé emeli.

Majd a katonaság jelentőségét, a vitézi életmódra jellemző erkölcsi jegyeket állítja elénk példának: emberség, tisztesség, vitézség, és a legfőbb érték: a hazaszeretet (5. vsz.)

• A következő nagyobb szerkezeti egység ismét három szakaszból áll 6.-8.-ig.  Újra mozzanatos képeket látunk itt a katonaéletről, de az élet hangulata már gyászosabb, mint a 2-4. strófában láttuk.
• Különösen szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. versszak záró soraiban.  Ott: a ”nyugszik reggel, hol virradt” s a ”mindenik lankadt s fáradt” még csak a csata utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik; itt a ”halva sokan feküsznek” s a ”koporsója vitézül holt testeknek” már az örök elnyugvást, hősi halált mutatják.

Vers utolsó egységében a katonalét veszélyeit sorakoztatja fel: éhség, szomjúság, fáradtság, nagy hévség (=hőség), és a lehetséges hősi halál.

• A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadott felkiáltással zengi az örök dicsőséget.  Ez a nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorozatra.

Az utolsó vsz.-ban a társakhoz szól, sorsközösséget vállal velük, Isten áldását kéri rájuk.

 

 

• Istenes versek:

• 33 éves kora körül elhatározásra jut, amit több versében is bejelent: egész életművét Isten szolgálatába kívánja állítani.
• Pályájának valamennyi szakaszában írt istenes verseket, de ekkor, életének válságos éveiben komolyabban Isten felé fordul.
• Ennek okai: feltételezések szerint a viszonzatlan szerelem, a zilált élet kimerítették a költőt; tudja, hogy bűnös: lelki békét, megnyugvást keres, megbocsátásért, feloldozásért könyörög.
• Jellemző hangnem: bensőséges, kitárulkozó, őszinte hang; néhol panaszos, könyörgő, máshol szinte vitatkozik, alkudozik Istennel.
• E verseinek fontos reneszánsz vonása, hogy a költő, mint egyén áll Isten előtt, nem úgy általában a bűnök bocsánatáért, hanem egyéni megváltásért könyörög.
• Versek: Adj már csendességet… ; Kiben bűne bocsánatáért könyörgött…

• Adj már csendességet (1952, Lengyelo.)

• A vers egyetlen nagy kérlelő könyörgés: kezdő soraiban rögtön megjelenik a csend, a lelki béke, nyugalom óhajtása.
• Az élet viharaiban megfáradt ember szólal meg – őszintén, mélyről törnek elő érzései.
• Versben meghatározó a belső zaklatottság, a vívódó lélek nyugtalansága, az érzelmi hullámzás (korábban Szent Ágostonnál találkozhattunk ezzel a vívódó alaphangnemmel)
• A vers 2. egységében a költő beismeri vétkeit, érzékeli azok súlyát, ezért bocsánatért fohászkodik – valóságos belső vitát folytat Istennel, igyekszik meggyőzni őt: „irgalmad végtelen”- írja: hit és bizalom tükröződik ebben a kijelentésben (6. vsz) –
• Verselése: 1 sor 3 ütemre tagolódik a belső rímek által – ez a Balassi strófa: aab ccb rímképlettel.
• Címe az első sorból lett kiemelve.

• Balassi-strófa

• Három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg.
• A sorok szótagszáma 6-6-7, rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b.

• Balassa kódex:

• saját kezével írott könyv, az első tudatosan szerkesztett magyar verseskötet, mely – bár csak másolatban és töredékesen maradt fenn – feltételezett tagolása: 1(katona vers)+33+33+33 (= 100 vers)
• Dante Isteni színjátékának mintájára, ill. az isteni teljességet jelölő számmisztikának megfelelően (a mű első, bevezető verse is 99 sorból áll). a kötet versei tartalmuk szerint 3 nagy ciklusba oszthatók.
• Saját élete szerint kronológiai sorrendben felosztotta verseit ciklusokra, ezért is nevezik versei ezen együttesét lírai önéletrajznak.
• Ciklusának első határvonala a házassága, ami előtt 33 vers született, ezek vegyesen Anna versek, a tavaszi- és vitézi énekek.
• A második rész a Júlia verseket tartalmazza.
• A harmadik rész feltételezhetően 33 istenes verset tartalmazhatott, de a kötet csonka, ugyanakkor más forrásokból ismerjük a költő 18 istenes versét, így ezek mindenképpen külön csoportot alkotnak.