- A hidegháború kibontakozása
Állandósult:
- A két nagyhatalom közötti szembenállás
- A fegyverkezési verseny
Miért kerülhette el az emberiség a harmadik világháborút?
- Kialakult a két szuperhatalom között a katonai egyensúly
- Az atomfegyverek veszélyt jelentettek az emberiségre
- A Föld megsemmisülésének a kockázata
A helyi háborúk (a két nagyhatalom támogatásával) viszont gyakran fellángoltak
A két nagyhatalom közvetett szembenállása = hidegháború
A hidegháborús konfliktusok színterei:
- Helyi háborúk
- Űrkutatás
- Ideológiai és propaganda háború (pl. USA: McChartyzmus)
- Kémkedés
- Sport
- A koreai háború (1950-1953)
Sztálin: a nemzetközi helyzet élesedése
A hidegháború első „forró pontja”
Korea
Előzmények:
1945 japán uralom ø, szovjet, amerikai megszállás.
Két Korea:
- Északon: kommunista berendezkedés
- Délen: kapitalista berendezkedés
1950 kínai támogatással az északiak megtámadták a délieket és elfoglalták a félsziget nagy részét
Az USA ENSZ felhatalmazással beavatkozik és visszaszorítják a kommunistákat
Sztálin kérésére kínaiak is bekapcsolódtak a háborúba és 1953-ra kialakult demarkációs vonal mentén húzták meg a két országrész között a határt (ész. 380) és a mai napig fennálló fegyverszünetet kötöttek.
III. A szovjet politika Sztálin után
1953 Sztálin halála
Harc a politikai hatalomért
Ny. Sz. Hruscsov lett a pártfőtitkár
A hatalomátvételt politikai tisztogatás követte:
Pl. Berija (KGB vezetője) kivégzése
1956-ra megszilárdult Hruscsov helyzete
A hruscsovi reformok:
Enyhíteni kívánt az emberek helyzetén
Megoldás: a sztálini módszerekkel történő szakítás:
- Személyi kultusz ø
- Koncepciós perek ø
- A munkatáborok GULAG felszámolása
- 1956 február SZKP XX. Kongresszusa H. a korábbi hibákat Sztálin személyi kultuszára vezette vissza → az igazság árnyaltabb: a hibákért az egypárti diktatúra is felelős nemcsak Sztálin. Éles határvonalat húzott Lenin és Sztálin között.
Hruscsov külpolitikája az ötvenes években:
A belpolitikai lazítás feltétele: a fegyverkezés csökkentése (kevésbé terhelné a költségvetést)
Előzmény:
1949 már van atombomba
1953 hidrogénbomba
1960-as évek nagy hatótávolságú rakéták
↓
megvalósult a két nagyhatalom között a „kölcsönös megsemmisítés elve” → növelte a SZU Biztonságérzetét
Hruscsov megfogalmazta a két világrendszer békés egymás mellett élésének gondolatát
Hruscsov politikája:
Belső hatalmi harcok ↔ külpolitikai konfliktusok
Kölcsönhatása határozza meg
pl.
– A nyugati hatalmak keményebb fellépése esetén Hruscsovot hibáztatták
+ Ha nyugat engedményeket tett a Szovjetuniónak
+ szovjet hadászati fejlesztések
– 1953-as munkáslázadás az NDK-ban
+ Hruscsov leveri azt
– 1955 NSZK belépett a NATO-ba
+ 1955 létrejött a Szovjetuniót és a szocialista országokat tömörítő katonai tömb a Varsói szerződés
Ausztria 1955-ben írták alá az osztrák államszerződést:
- A volt szövetségesek kivonták a katonai erejüket Ausztriából
- Az ország visszanyerte szuverenitását
- Örök semlegességet kellett fogadnia
- Kötelezettséget vállalt, hogy nem törekszik Anschlussra
Ausztria elindulhatott a demokrácia és a piacgazdaság felé vezető úton.
Jugoszlávia:
Sztálin korábban kiközösítette az önálló politikát folytató Titót (Jugoszlávia így kaphatott nyugatról támogatást) → Hruscsov a megbékélésre törekedett Titóval, elismerte, hogy a szocializmus építésének több útja is lehet.
Az 1956-os év változásai:
1956 Hruscsov feloszlatta a Kominformot
Ősz:
- Sztrájkok, tüntetések Lengyelországban (jobb életkörülményekért, a merev sztálinizmus megváltoztatásáért).
- Szovjet reakció (ígérgetések), népszerű lengyel politikus pártfőtitkárrá választása (Gomulka), feltétele a szovjet blokkban maradás.
- Szuezi válság, magyar forradalom
↓
a szabadságharcba fordult forradalmat leverték
- Kubai rakétaválság
Előzmény:
1959 Kubában forradalom tört ki, a Fidel Castro által vezetett mozgalom átvette a hatalmat.
A Szovjetunió támogatta az új hatalmat.
↓
Az új rendszer elől sokan az USA-ba menekültek és az USA támogatásával vissza akarták szerezni a hatalmat.
↓
A Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába (1962 – kubai rakétaválság)
↓
- F. Kennedy az USA elnöke (1961-63) blokád alá vette Kubát
Komolyan fennállt a nukleáris világháború veszélye.
Sikerült megegyezésre jutniuk:
A Szovjetunió kivonta a rakétákat Kubából ↔ Az USA lemondott Kuba lerohanásáról
- Ellentétek a Szovjetunió és Kína között
Hruscsovi irányváltás ↔ sztálinista elveket valló Kína
Ideológiai és hatalmi ellentétek
1960-as évek eleje: nyílt szakítás
Fegyveres összecsapások a határ mentén
A szovjet haderő keletre csoportosította haderejének egy részét →← az amerikai politika közeledett Kínához