A szovjet tömb kialakulása és jellemzői

  1. Köztes-Európa szovjetizálása

Szovjet módszerek:

  • A helyi kommunista pártok pozíciószerzésének elősegítése (SZEB közreműködéssel)
  • 1948-ra nyíltan szovjetbarát csatlós kormányok vették át a hatalmat

A folyamat szakaszai:

  • Kezdetben (1945), csak a kulcspozíciók megszerzését segítették elő a kommunisták számára
  • Megszervezték a gazdaság felügyeletét (kommunista befolyás)
  • A szovjet hadsereg fenyegető jelenléte
  • Széles körű népi képviselettel (nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok, földosztó bizottságok) zúzták szét a régi elit minden csoportját.

                                                       ↓

         felhasználták a háborús bűnösök elleni jogos fellépést

Köztes-Európa szovjetizálása

  • Általános gyakorlat volt a földosztás gyors kierőszakolása
  • A polgári pártokat fokozatosan kiszorították a hatalomból (választási csalás, koncepciós perek)
  • A szociáldemokrata pártokat a kommunista pártokkal történő egyesülésre kényszerítették
  • A kereskedelemben és az iparban is több lépcsős államosítást hajtottak végre (1948-49-re felszámolták a magángazdaságot)
  • Felszámolták a civil kézben lévő szervezeteket (oktatás, ifjúsági szervezetek, kulturális élet)

Köztes-Európa országai:

  • Lengyelország
  • Csehszlovákia
  • Románia
  • Bulgária
  • Jugoszlávia
  • Finnország
  1. A szovjet politika a világháborút követően

1947-ben létrehozták a Kominformot (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája)

/a nemzetközi kommunista mozgalom szovjet irányításának újabb szerve/

Belső helyzetet a:

  • Személyi kultusz burjánzása
  • A bizalmatlanság
  • A belső ellenség keresésének fokozása
  • Terror
  • Ideológiai harc fokozódása (sematizmus)
  • Más etnikumok üldözése pl. zsidók

Hasonló

  • A XVIII. századi magyar társadalom

    Az 1552-66-ig tartó várháborúk, a drinápolyi béke (1568) után állandósult portyák, a tizenöt éves háború (Bocskai-szabadságharc: 1593-1606), majd a török kiűzéséért folytatott harcok komoly szenvedéseket okoztak az ország társadalmának, gazdaságának. A török háborúk következtében az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon a település jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult. Az egykori szántók…

  • Pest-Buda fejlődése az 1848-as forradalomig

    ELNEVEZÉSE Budapestről 1873 óta Pest, Buda, Óbuda egyesülése után beszélhetünk. Már a római korban katonai erődítmény és hozzákapcsolódó település épült meg Aquincumban, a mai Óbudán. S az első várat is a római katonai erőd romjaira építették. Buda elnevezés személynévből származik, feltehetően Attila testvérét hívták így (Buda/ Bleda), másik feltevés, hogy a magyar királyok udvarispánjának a…

  • Az I. világháborút lezáró békék

    Párizs környéki békék Szokták Párizs környéki békék (utalnak arra, hogy az európai vesztes országok békéjüket egy-egy Párizs környékén lévő kastélyban írták alá), vagy Versailles-Washington-i békerendszer (mely részben jelöli, hogy az Európán kívüli világot érintő kérdésekben Washingtonban születtek a döntések, részben pedig kifejezi, hogy minden békét azonos elvek alapján kötöttek) néven emlegetni. 1919. január 18-tól működött a békekonferencia, legfontosabb testületei a…

  • Az őszirózsás forradalom

    1918. októberében megindult az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának folyamata, Magyarországon a helyzet válságos, forradalmi helyzet alakult ki. Október 23-24-ike éjjelén megalakul a Magyar Nemzeti Tanács1. A Magyar Nemzeti Tanács egyre inkább ellenkormányként kezdett viselkedni. Elnöke Károlyi Mihály lett. Programja2 12 pontból állt, Jászi Oszkár fogalmazta meg. A főváros lakossága lelkesen fogadta a MNT megalakulását, azt várták,…

  • Tatárjárás

    Előzmények: -II. András (1205-1235) uralkodott IV. Béla előtt. Uralkodása során a királyi birtokokat tömegesen adományozta el, és ennek eredményeképpen létrejött a bárók, a világi birtokosok rétege. Hatalmuk alapját nem a királyi birtokok igazgatása, hanem a magánbirtokok adta. Az ország katonai erejét már nem a királyi várak várjobbágyai adták, hanem a bárók magánhadseregei. II. András adta…

  • Nemzetiszocializmus Németország

    Kezdetek: 1919-ben megalakul a Német Munkáspárt Anton Dexler vezetésével Bázis: Társadalom perifériáján élő Háborúból hazatérő Baloldali/kapitalistaellenes csoportok 1920. Adolf Hitler csatlakozik  Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) Eszköz: Nemzeti és szociális ígéretek Tőrdöfés legendája: a baloldali kommunista/zsidó emberek miatt kapott ki Németország az I.VH-ban NSDAP programja: Versailles-i békeszerződések hatályon kívül helyezése (demilitarizálás, Anschluss) Német nép Nagy-Németországban…