- A kolerafelkelés
1830-ban Magyarország területeit elérte a kolerajárvány.
↓
1831
A Felvidéken a feszültségek felkeléshez vezettek
A felkelés tanulsága:
A jobbágykérdés megoldásra vár
- Az első reformországgyűlés (1832-1836)
Sok reformokat akaró követ érkezik a megyékből erre az országgyűlésre, akik Wesselényi elképzeléseivel egyet értettek.
Pl. Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc
Jobbágykérdés
Érdekegyesítés:
A nemesség és a jobbágyság nemzeti alapon történő egyesítésének politikája.
- Az önkéntes örökváltság lényege:
A jobbágyok a földesúrral szabadon kötött megállapodással megválthatták volna úrbéri szolgáltatásaikat.
A jobbágytelek a parasztok tulajdonába került volna, (polgári földtulajdon)
A nemesség a megváltásért fizetett pénzösszegből fejleszthette volna gazdaságát
A Habsburg udvar reakciója:
- Az uralkodó a feliratot elfogadta
- A megyékben lefizette a nemesek egy részét és így megváltoztatták a követutasítást
- Kölcsey is lemondásra kényszerült
Az önkéntes örökváltság ügye elbukott
III. A kormányzat támadása és kudarca
Uralkodóváltás
- Ferenc után
- V. Ferdinánd került a trónra (1835-1848)
Helyette kancellárja K. Metternich intézte az államügyeket
Keményen fellépett a magyar reformerek ellen:
- Wesselényi Miklóst perbe fogták, két hónapig volt börtönben, utána betegsége miatt visszavonult
- A főként jogászokból álló országgyűlési ifjak közül néhányat bebörtönöztek (pl. Lovassy Lászlót és Ferencet)
Hatása:
A nemesség nagy része a reformerek mellé állt.
1839-40-es országgyűlés
Deák Ferenc vezette az ellenzéket, a kormányt meghátrálásra kényszerítette:
- A bebörtönzöttek kegyelmet kaptak, a folyamatban lévő pereket megszüntették
- Gazdaságfejlesztést segítő törvények:
– váltótörvény
– kereskedelem
gyáralapítás
részvénytársaságok
– csődeljárás szabályozása
– elfogadták az önkéntes örökváltságot
Miért nem hozott jelentős változást?
- A jobbágyoknak nem volt elég pénze
A feliratokan magyar nyelven fogalmazták meg