A szocializáció fogalma és színterei

 

A társadalomban elfoglalt helyet és a hozzá tartozó társadalmi jellemzőket az egyén „örökli” és megtanulja; illetve örökli és megtanulja azoknak az eszközöknek a használatát, amelyekkel megtarthatja, illetve megváltoztathatja a társadalomi helyzetét. Ezt a társadalmi tanulást szocializációnak nevezzük. 


A szocializáció az a folyamat, amelynek során az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz. 

A szocializációban eleinte rendszerint a családtagok kapnak szerepet, később a kortárscsoportok, az oktatási intézmények, majd a munkahelyi, szabadidős társak, akikkel érintkezve az egyén elsajátítja (megismeri és magáévá teszi) a különböző helyzetekben és tevékenységeknél elvárt viselkedés szabályait, illetve kialakítja az alkalmazásukhoz szükséges készségeket (kompetenciákat). A szocializáció eredményeként ezeket a szabályokat az egyén már nem kívülről érkező előírásként, hanem személyes beállítódásaiból, értékrendjéből következő szerepként éli át. 

A szocializáció ebben az értelemben az egész életen át tartó, jellegzetes életkori szakaszokban meg-megújuló folyamat. Noha sok szempontból meghatározóak a gyermekkori tapasztalatok, a másodlagos vagy harmadlagos (iskolai, munkahelyi, politikai szervezetbeli stb.) szocializáció radikálisan felülírhatja a korábban meghatározónak tűnt személyiségjegyeket. 

Megkülönböztetünk elsődleges szocializációt, amely a társas környezettel való interakcióban történik, és minden későbbi szocializációs folyamat alapja. Az elsődleges szocializáció során alapvető kognitív, verbális, ill. szociális készségek, valamint kulturális, erkölcsi mintázatok sajátítódnak el. 

A társadalmi szerepekkel kapcsolatosan beszélünk másodlagos, pl. erkölcsi, politikai, foglalkozási szocializációról. 

 

A szocializáció színterei: 


  1. 1. Az elsődleges szocializáció színhelye a család.

A családi szocializáció tartalma:


  • A gyermek találkozása a társadalommal.
    • Az intim kapcsolatok működtetésének mintái.
    • A kommunikáció képességének kialakulása (elsősorban a nyelvi kommunikáció).
    • Az identitás meghatározásának (nem, társadalmi helyzet, vallás, etnikum) alapvető eszköze.
  • Általános életesélyek hagyományozódása: egészség, várható élettartam, várható iskolai végzettség, várható foglalkozás, anyagi helyzet
    • A szülő-gyermek kapcsolat kihatása az élet időben távoli szakaszaira (depresszió, infarktus-veszélyeztetettség, stb.)
    • Alapvető viselkedési (pl. egészségviselkedési) szokások.

  1. A másodlagos szocializáció legfontosabb színhelye az iskola.

 

Az iskola célja, hogy a tanulók elsajátítsák mindazokat az információkat, készségeket, értékeket, amelyeket a társadalom fontosnak tart. (Nem csak írás-olvasás, hanem pl. kötelességtudat, megbízhatóság, pontosság, stb.)


  • A gyermeknek meg kell tanulnia együttműködnie más gyerekekkel, megfelelnie külső elvárásoknak, kialakítani a viselkedés új szabályait (megosztani másokkal, versenyezni).
    • A társadalmi (családi) előnyök és hátrányok iskolai előnyökké/hátrányokká válnak, az iskolai előnyök/hátrányok pedig ismét társadalmiakká.

  1. Az iskola mellett igen jelentős szocializációs szerepe van a kortárscsoportnak.

 

A kortárscsoport lényege az iskolán kívüli kapcsolat más fiatalokkal (barátok, szomszédság), ami lényegesen különbözik a családi és az iskolai kapcsolatoktól.


Az iskola és a kortárscsoport további lényeges funkciói: 


  • a családi kapcsolatok lazítása,
    • alternatív viselkedési modellek nyújtása,
    • alternatív, nem ritkán ütköző értékek és normák nyújtása,
    • a serdülőnek meg kell tanulnia a számára fontos személyek s intézmények esetleg konfliktusos normáit, értékeit összehangolni.

  1. 4. A tömegkommunikáció is betölt szocializációs funkciót.


A tömegkommunikáció különféle médiumai – tévé, rádió, film, újság, könyvek, hanglemezek, videók, Internet – társadalmi szempontból eltérő csoportokhoz juttatják el ugyanazokat az értékrendeket (pl. ízlés, életcélok, fogyasztási célok), és szerepmodelleket (példaképek, viselkedés). 

 

Ahogy a multinacionális média teret nyer, üzenetei egységesebbé válnak.
A szocializáció során a viselkedés mögöttes befolyásoló faktorait, pl. a bizalom képességét, vagy az ellenséges beállítódást is elsajátítja az egyén. A folyamat eredményeként létrejön az ún. társadalmi tőke, amelybe az anyagi és kapcsolati tőkén kívül pl. az egészség-tőke, az egészségi állapot fenntartásának képessége is beletartozik.

 

Hasonló

  • Szerepek

    Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek. Szerep sajátosságai: pozícióhoz kötött külső társas környezettől kapott el kell sajátítani több szerepnek kell megfelelni nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően: felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző…

  • Andragógiai alapismeretek

    Andragógia: a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének történetét, cél- és feladatrendszerét, folyamatának törvényszerűségeit és sajátosságait, intézményeit, módszer és eszközrendszerét kutató tudomány. A szakirodalomban az andragógia kifejezést a gyakorlati felnőtt nevelői munka megnevezésére is használják. A felnőttképzés speciális tanítási, oktatási módszereket igényel. Az élethosszig tartó tanulás kapcsán egyre nagyobb a számuk átképzésekben, ráképzésekben,…

  • A pedagógiai kutatás módszerei

    élja: a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek, összefüggések feltárása, a nevelés eredményesebbé tétele Tárgya: a mindenkori nevelési gyakorlat Módszertani problémái: a pedagógiai jelenségek komplexek, minden komponense nem ismert, ezért azok nem is vizsgálhatóak változékonyak, ezért nagy a téves következtetések levonásának esélye nagy szerepe van a véletlennek a pedagógiai jelenségek tendencia jellegűek: a törvényszerűségek ezért…

  • Az SNI tanulók oktatásának jogi feltételei, szabályozása

    A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a köznevelés kiemelt feladatának tekinti a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítését. A törvényi szabályozás a pozitív diszkrimináció alapján kezeli a sajátos nevelési igényű tanulókat.  Az SNI tanulókat, gyermekeket ellátó intézmények:„… az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy…

  • Főbb tevékenységi formák: gyermekmunka

      A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét. A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük. Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével. Munkára nevelés az óvodában jelenti a…

  • A motiváció rendszere

    témakörök: motiváció rendszere  alapfogalmai motiváció elméletek emberi motiváció Vallerand az intrinsic motiváció Abraham Maslow szükséglethierarchia-elmélete Maslow piramis A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. A motiváció alapfogalmai: Szükséglet: olyan hiány a szervezetben (pl. oxigénhiány, tápanyaghiány, folyadékhiány stb.),…