Korai gondozás / fejlesztés / intervenció

A koragyermekkori intervenció (beavatkozás, közbelépés) legkorszerűbb definícióját megtaláljuk a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló, 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben:

A korai fejlesztés feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció (megelőzés): 

az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően

•  a gyermek fejlődésének elősegítése, 
• a család kompetenciáinak (hozzáértésének) erősítése, 
• a gyermek es a család társadalmi inklúziójának (befogadásának) támogatása. 

A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

 

A koragyermekkori intervenció célcsoportjai

A legtágabban értelmezett koragyermekkori intervenció: valamennyi gyermekre és családjára kiterjedő, prevenciós jellegű szolgáltatásokat jelent a gyermek korai életszakaszában.

A koragyermekkori intervenció célcsoportjai (Kereki, 2015)

Kereki Judit (2015) modelljét értelmezve láthatjuk, hogy a korai életszakaszban általános szolgáltatásokat igénybe vevő minden gyermek a speciális szolgáltatásokat igénylők alcsoportjaira bontható.

Így a koragyermekkori intervenció célcsoportjaként megjelennek a

• fejlődési rizikóval született, megkésett, eltérő fejlődésű, fogyatékos, krónikus beteg gyermekek,
• pszichés fejlődés szempontjából veszélyeztetett gyermekek,
• kiemelten tehetséges gyermekek,
• szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek.

 

Szabályozás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  kimondja, hogy a korai fejlesztés állami kötelezettség.

(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

E törvény alkalmazásában a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozó feladatellátás.

 

Koragyermekkori intervenció komplexitása

A koragyermekkori intervenciót olyan speciális szolgáltatások összességének tekinthetjük, amely a várandósságtól a gyermek iskolába lépéséig tartó időszakban a gyermekre és családjára irányul annak érdekében, hogy biztosítsa a gyermek személyes fejlődését, megerősítse a család kompetenciáit valamint elősegítse a gyermek és a család szociális inklúzióját.

 Ma egyre inkább beszélünk korai támogatásról (early support) vagy segítségről (early aid), amely a kora gyermekkori intervenció inkább szociális és pedagógiai oldalát erősíti, szemben az intervenció medikális (orvosi) tartalmával. 

A koragyermekkori intervenció a szűrés szakaszától, a probléma felismerésétől és jelzésétől kezdve a diagnosztizáláson át a különböző habilitációs/rehabilitációs, (pszicho)terápiás és gyógypedagógiai fejlesztő és tanácsadó tevékenységet is magában foglalja.

Egymásra épülő elemei: 

1. a szűrés-jelzés szakasza, 
2. a minősítés és diagnosztizálás folyamata, illetve 
3. az ellátások, juttatások és szolgáltatások rendszere.

 

Szükséges alapelvek az ellátás megszervezésénél

• Elérhetőség: a kisgyermekek és családjaik számára minél korábban elérhető, a regionális különbségek ellenére mindenki számára hozzáférhető szolgáltatások
• Közelség: a család lakóhelyéhez minél közelebb biztosítandó szolgáltatások, valamint átvitt értelemben jelenti a család-központú szemléletet is
• Költségfedezet: ingyenesség, vagy csak minimális anyagi terhet jelentő szolgáltatások, a családnak, mint egységnek az igényeit szem előtt tartva
• Szolgáltatások sokfélesége: a három érintett terület – egészségügy, oktatásügy, szociális szféra – által vállalandó feladatok összhangja elsődleges szempontként a preventív jelleget szem előtt tartva
• Interdiszciplináris team munka: a gyermekek és családjaik ellátásával közvetlenül foglalkozó „szakértők”, szakmától független összefogása, harmonikus együttműködése 

Fontos, hogy biztosított legyen

• az elérhetőség,
• a közelség,
• a költségfedezet,
• a szolgáltatások sokszínűsége,
• az interdiszciplináris team munka

      a gyermek és a család számára. 

Mindez pedig történjen

• a gyermek és a szülők szükségleteihez igazodva,
• a család erőforrásait ismerve, egyéni módon, a szülők bevonásával szülessen döntés a fejlesztésről, a segítségnyújtás formáiról,
• a gyermek és a család számára egyedi szolgáltatási terv készüljön – és valósuljon meg,
• a gyermek és családja kulturális sajátosságait szem előtt tartva történjen a szolgáltatások nyújtása,
• interdiszciplináris, összehangolt team munka történjen, ahol a szülők is team-tagok.