A korai gondozás fogalma, tartalma, intézményrendszere

Korai gondozás / fejlesztés / intervenció

A koragyermekkori intervenció (beavatkozás, közbelépés) legkorszerűbb definícióját megtaláljuk a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló, 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben:

A korai fejlesztés feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció (megelőzés): 

az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően

  •  a gyermek fejlődésének elősegítése, 
  • a család kompetenciáinak (hozzáértésének) erősítése, 
  • a gyermek es a család társadalmi inklúziójának (befogadásának) támogatása. 

A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

 

A koragyermekkori intervenció célcsoportjai

A legtágabban értelmezett koragyermekkori intervenció: valamennyi gyermekre és családjára kiterjedő, prevenciós jellegű szolgáltatásokat jelent a gyermek korai életszakaszában.

A koragyermekkori intervenció célcsoportjai (Kereki, 2015)

Kereki Judit (2015) modelljét értelmezve láthatjuk, hogy a korai életszakaszban általános szolgáltatásokat igénybe vevő minden gyermek a speciális szolgáltatásokat igénylők alcsoportjaira bontható.

Így a koragyermekkori intervenció célcsoportjaként megjelennek a

  • fejlődési rizikóval született, megkésett, eltérő fejlődésű, fogyatékos, krónikus beteg gyermekek,
  • pszichés fejlődés szempontjából veszélyeztetett gyermekek,
  • kiemelten tehetséges gyermekek,
  • szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek.

 

Szabályozás

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  kimondja, hogy a korai fejlesztés állami kötelezettség.

(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.

E törvény alkalmazásában a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás a pedagógiai szakszolgálatok körébe tartozó feladatellátás.

 

Koragyermekkori intervenció komplexitása

A koragyermekkori intervenciót olyan speciális szolgáltatások összességének tekinthetjük, amely a várandósságtól a gyermek iskolába lépéséig tartó időszakban a gyermekre és családjára irányul annak érdekében, hogy biztosítsa a gyermek személyes fejlődését, megerősítse a család kompetenciáit valamint elősegítse a gyermek és a család szociális inklúzióját.

 Ma egyre inkább beszélünk korai támogatásról (early support) vagy segítségről (early aid), amely a kora gyermekkori intervenció inkább szociális és pedagógiai oldalát erősíti, szemben az intervenció medikális (orvosi) tartalmával. 

A koragyermekkori intervenció a szűrés szakaszától, a probléma felismerésétől és jelzésétől kezdve a diagnosztizáláson át a különböző habilitációs/rehabilitációs, (pszicho)terápiás és gyógypedagógiai fejlesztő és tanácsadó tevékenységet is magában foglalja.

Egymásra épülő elemei: 

  1. a szűrés-jelzés szakasza, 
  2. a minősítés és diagnosztizálás folyamata, illetve 
  3. az ellátások, juttatások és szolgáltatások rendszere.

 

Szükséges alapelvek az ellátás megszervezésénél

  • Elérhetőség: a kisgyermekek és családjaik számára minél korábban elérhető, a regionális különbségek ellenére mindenki számára hozzáférhető szolgáltatások
  • Közelség: a család lakóhelyéhez minél közelebb biztosítandó szolgáltatások, valamint átvitt értelemben jelenti a család-központú szemléletet is
  • Költségfedezet: ingyenesség, vagy csak minimális anyagi terhet jelentő szolgáltatások, a családnak, mint egységnek az igényeit szem előtt tartva
  • Szolgáltatások sokfélesége: a három érintett terület – egészségügy, oktatásügy, szociális szféra – által vállalandó feladatok összhangja elsődleges szempontként a preventív jelleget szem előtt tartva
  • Interdiszciplináris team munka: a gyermekek és családjaik ellátásával közvetlenül foglalkozó „szakértők”, szakmától független összefogása, harmonikus együttműködése 

Fontos, hogy biztosított legyen

  • az elérhetőség,
  • a közelség,
  • a költségfedezet,
  • a szolgáltatások sokszínűsége,
  • az interdiszciplináris team munka

      a gyermek és a család számára. 

Mindez pedig történjen

  • a gyermek és a szülők szükségleteihez igazodva,
  • a család erőforrásait ismerve, egyéni módon, a szülők bevonásával szülessen döntés a fejlesztésről, a segítségnyújtás formáiról,
  • a gyermek és a család számára egyedi szolgáltatási terv készüljön – és valósuljon meg,
  • a gyermek és családja kulturális sajátosságait szem előtt tartva történjen a szolgáltatások nyújtása,
  • interdiszciplináris, összehangolt team munka történjen, ahol a szülők is team-tagok.

 

Hasonló

  • Személyiség

    Személyiség fogalma (Gordon W: Allport szerint): a személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák. Minden fejlődési periódusában van egy viszonylagos egysége. Az adott életkori periódusra érvényes személyiségstruktúrát aktuális személyiségnek nevezzük. A régebbi személyiségstruktúrák megőrződnek az aktuális személyiségben, hatásaival, következményeivel együtt, rejtett formában, inaktív állapotban. (Kudarcok…

  • A pedagógiai kutatás módszerei

    élja: a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek, összefüggések feltárása, a nevelés eredményesebbé tétele Tárgya: a mindenkori nevelési gyakorlat Módszertani problémái: a pedagógiai jelenségek komplexek, minden komponense nem ismert, ezért azok nem is vizsgálhatóak változékonyak, ezért nagy a téves következtetések levonásának esélye nagy szerepe van a véletlennek a pedagógiai jelenségek tendencia jellegűek: a törvényszerűségek ezért…

  • A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

    a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek) – Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése) – Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés, feladattudat) – Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz való viszonyulás) – Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés…

  • Reformpedagógia második szakasza

    A második szakasz fő meghatározója, hogy világmozgalommá szerveződik a nemzetközi pedagógiai reformirányzat, azaz Európából áthelyeződik a színtér Amerikába is. A korszak új elemeként jelenik meg a korábbi sokféle gyermekközpontú reformpedagógia motívum szintézisbe foglalásának igénye, és a gyermek közösségi keretek között történő individuális nevelése. Az epocha képviselői; a Waldorf pedagógia, Freinet pedagógiája, a Dalton-terv, a Winnetka…

  • Szociális tanulás folytatása

    A szociális tanulásban az utánzás és az azonosulás (identifikáció) fontos szerepet tölt be. Ez a két mód különösen gyermekkorban hangsúlyos, a gyermek elsősorban általuk sajátít el cselekvéseket, ismereteket, készségeket. Utánzás Az utánzás a tanulás egy fajtája, melyben a megerősítés döntő szerepet játszik. Az utánzás segítségével tanulja meg a gyerek a viselkedési modell nyújtotta magatartásformákat, cselekvési…

  • A pedagógia fogalma, célja, feladata, tárgya

    A pedagógia fogalma: A személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó nevelés tudománya. Komplex fogalom, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát is. A pedagógia célja: A nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel. Befolyásolják: szociokulturális tényezők,…