Szociális tanulás folytatása

A szociális tanulásban az utánzás és az azonosulás (identifikáció) fontos szerepet tölt be. Ez a két mód különösen gyermekkorban hangsúlyos, a gyermek elsősorban általuk sajátít el cselekvéseket, ismereteket, készségeket.

Utánzás

Az utánzás a tanulás egy fajtája, melyben a megerősítés döntő szerepet játszik. Az utánzás segítségével tanulja meg a gyerek a viselkedési modell nyújtotta magatartásformákat, cselekvési módokat, normákat, értékeket, de utánzás útján sajátítja el a nyelvet, valamint az eszközök használatát. 

A gyermek utánozza a közvetlen környezetének a szereplőit, elsősorban a szüleit és testvéreit, majd kortársait, pedagógusait, de később megjelennek modellként a filmek vagy könyvek hősei, a különböző példaképek is. 

Az utánzás lehet spontán és szándékos. Először a spontán utánzás jelenik meg, az idegrendszer fejlődésével valósul meg a szándékos. A csecsemő idegrendszere még fejletlen, ezért a mozgásait nem tudja gátolni, és a látott viselkedés utáncselekvésre készteti, mivel értelmileg feldolgozza a látási ingert.

A gyermek személyiségfejlődésében kitüntetett helye van az utánzásnak. A csecsemő 8-9 hónaposan kezd el utánozni, de ez még igen kezdetleges formában történik, mert a csecsemő csak olyan cselekvéseket tud utánozni, olyan mozdulatot, gesztust tud átvenni, amiket már ismer, és csak akkor tud utánozni, ha közvetlenül követheti a modell mozdulatait (Ranschburg, 1998). 

Először a szülő utánozza a gyermek mozdulatait, arckifejezéseit vagy hangját, és a gyermek ezt utánozza, vagyis a saját gesztusait, így az utánzott cselekvés forrása saját maga. A gyermek két éves kora körül lesz képes a cselekvések késleltetett utánzására, amikor már az emlékezetében el tudja raktározni, és a kellő helyzetben elő tudja hívni a megfelelő viselkedést (Keményné, 2002).

Az utánzásos tanulásban fontos tényező, hogy kiket utánoz a gyermek. A csecsemő a környezetében gyakran látott személyeket utánozza, mindenkit utánoz. Ez később megváltozik, a másfél – két éves gyermek már csak azt utánozza, akit modellül választ (Keményné, 2002). Modellválasztás indítéka a gyermek esetében a vonzalma a felnőtt modell iránt. A gyermek elsősorban azokat utánozza, akiket szeretet, így legfőképpen a szülők a modellek. Bandura a szeretet jelentőségét abban látja, hogy a szerető szülő többet foglalkozik a gyermekkel, így több alkalom adódik a megfigyeléses tanulásra. Viszont ez vissza is hat, mert minél ügyesebben utánoz a gyerek, annál több figyelmet kap a szülőtől, ami szintén növeli az utánzás lehetőségét. 

A modellválasztás másik indítéka a szociális hatalom. A szociális hatalom a gyerek számára a szülő – gyerek kapcsolatban válik vonzóvá, és lesz egy eszköz a hatalom megszerzésében. Óvodáskorban a gyerekek már szívesen utánoznak felnőtt szerepeket (orvos, óvónő, szülő), így átélvén a szociális hatalmat (Ranschburg, 1998). 

Fontos tényező lehet a modellválasztásban még a gyermekek szerepirigysége, vagyis az, hogy elirigyli a felnőtt szerepet (aki akkor fekszik le, amikor akar, vagy annyi kólát ihat, amennyi csak beléfér, stb.), így sok káros viselkedés is rögzül, pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás. 

Meg kell említeni a büntetés elkerülését mint modellválasztási indítékot. A gyermek modelltől való félelme motiválja a viselkedés átvételét, így veszi át például az agresszív viselkedési mintákat, és reprodukálja a megfelelő helyzetben (Keményné, 2002).

Az utánzás szorosan összefügg az empátiával, annak a képességével, hogy a gyermek átélje, átvegye a másik ember érzelmeit, hangulatait. A gyermek először a szülei arcán megjelenő érzelmeket társítja az átélt érzelmi állapotokkal, hangulattokkal, majd később már az arckifejezések önmagukban kiválthatják az adott érzelmi állapotot (pl.: ha elesik a gyermek, sokszor csak azután kezd el sírni, hogy meglátja az anya arcán az ijedtséget). Az empátiát az idegrendszer ősi, kéreg alatti központjai szabályozzák, nem tudatos jelenség, és hatása nagyobb a verbális megnyilvánulásoknál (a gyermek sokkal inkább hisz a nonverbális kifejezéseknek, mint a verbálisnak, hiába mondjuk neki, hogy egyáltalán nem fáj a fogorvosi kezelés, ha végig az arcunkra van írva a rettegés, így ő is félni fog a rendelőben). A gyermek a modell arckifejezésében, viselkedésében tükröződő érzelmeket veszi át, és nem a verbális közlés tartalmát. Ezért is fontos az empátia a személyiségfejlődésben, mivel az befolyásolja a tudatos én különböző helyzetekben megjelenő érzelmi, hangulati viszonyait (Ranschburg, 2012).

Azonosulás (identifikáció)

Az azonosulás a modellkövetés magasabb szintje. Míg az utánzás esetében a modell cselekvéseit, az empátia segítségével a modell érzelmeit, hangulatait veszi át a gyermek, addig az azonosulás a modell személyiségével (értékeivel, normáival, attitűdjeivel) való azonosulást jelenti. A folyamat két éves kor körül kezdődik, és nyolc – kilenc éves korig, az átpártolás időszakáig tart. 

Az óvodások szerepjátékaiban megfigyelhető, hogy a gyermek mozdulatai, beszéde, az egész viselkedése a modellé, nem pont olyan, mint a modell, hanem ő akkor maga a modell (a játékban nem olyan, mint anya, hanem ő maga az anya). Így épülnek be a gyermekbe a modell viselkedései, gondolatai, mondatai (Ranschburg, 2012). A szüleinkkel való azonosulás felnőttkori bizonyítékai például azok a mondatok, amelyeket önkéntelenül használunk a gyermekeink fegyelmezésére vagy megnyugtatására, de áltatában azokat a dalokat dúdolják az anyák a csecsemőiknek, amiket még nekik énekeltek.

Az azonosulás annyiban más, mint az utánzás, hogy a gyermek nemcsak viselkedésmintákat próbál meg átvenni, hanem teljesen idomul a modellhez, és nem a megfelelő viselkedés a célja, hanem a modellel való kapcsolat fenntartása. Kisgyermekek esetében a szeretett személlyel való azonosulás spontán történik, a tudatosság és a szándékosság később, a serdülőkorban jelenik meg (Keményné, 2002).

Az azonosulás segíti az önkontroll kialakulását is, mivel a szülői elvárások, a gyermeki vágyak korlátozása a folyamat során épülnek be. Az azonosulási folyamat feloldja a gyermek feszültségét, ami a vágyai kiélése és a szülői elvárások, kontroll összeütközése miatt alakult ki, a vágyairól való lemondás kevésbé gyötrelmes, és megmarad a szülő iránti szeretete, ugyanakkor elkerüli a büntetést (Keményné, 2002). 

 

Hasonló

  • A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

    Szakaszolás Widlöcher (1984)   Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:   1-3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.   3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze,…

  • A különleges bánásmód fogalma, csoportjai

    Az SNI fogalma: a 2003. évi Közoktatási törvényben jelent meg először ez a fogalom: sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján annak minősül. Nem diagnózis, hanem iskoláztatási fogalom. Az SNI formái: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban…

  • Oktatás

    Az oktatás fogalma: meghatározásában nincs teljes körű szakmai egyetértés hétköznapi értelmezésben: információ, tudás nagyobb mennyiségben történő, rendszeres átadása pedagógiai értelmezésben: a tudás intézményesített átadása Az oktatás célja: A célt követelményrendszerek és központi oktatási programok szabályozzák. A nevelők és diákok részéről jelentősen eltérhetnek. Lehetnek általános, közvetlen, társadalmi, iskolatípusra, pedagógiai gyakorlatra vonatkozó célok. Az oktatás módszerei: Az…

  • PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA

     A nevelés módszerei: A nevelés céltudatos, minden gyermekre ható folyamatos személyiségfejlesztés, melynek során értékközvetítés és értékteremtés is megvalósul. A jól megválasztott, adekvát módszerek alkalmazása segíti a nevelési célok megvalósítását, míg helytelen alkalmazásuk gátolja ezeket, valamint negatív irányba fordíthatja a gyermek személyiségének kibontakozását. Hatásuk ezért nemcsak rövid, de hosszú távon is meghatározó. Nevelési módszerek azok az…

  • A pedagógia fogalma, célja, feladata, tárgya

    A pedagógia fogalma: A személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó nevelés tudománya. Komplex fogalom, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát is. A pedagógia célja: A nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel. Befolyásolják: szociokulturális tényezők,…

  • A motiváció rendszere

    témakörök: motiváció rendszere  alapfogalmai motiváció elméletek emberi motiváció Vallerand az intrinsic motiváció Abraham Maslow szükséglethierarchia-elmélete Maslow piramis A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. A motiváció alapfogalmai: Szükséglet: olyan hiány a szervezetben (pl. oxigénhiány, tápanyaghiány, folyadékhiány stb.),…