A gépipar fejlettsége meghatározza az egész gazdaság színvonalát.
Napjainkban a gépgyártás a magyar ipar húzóágazata. Ehhez döntően hozzájárult, hogy az iparágak közül a gépiparban zajlott le a leggyorsabban a magánosítás, a privatizáció. Ezt követően a külföldi tőkebefektetések nyomán gomba módra szaporodtak az új beruházások.
A rendszerváltozás előtt gépipari termékeket (autóbuszt, orvosi műszereket, hadiipari, híradástechnikai cikkeket) exportáltunk a szocialista országokba. Ezek egykori üzemei bezártak vagy erőteljesen csökkentett létszámmal dolgoznak.
A nemzetközi cégek leányvállalatainak betelepülése szerkezetváltást eredményezett a hazai gépiparban. Ezek főként közúti jármű- és alkatrészgyártással (személyautók), számítógépgyártással, híradástechnikai termékek gyártásával foglalkoznak.
Üzemeikben olyan, a szakmai tudást is beépítő, korszerű, versenyképes termékek gyártása a cél, amelyek a világpiacon is megállják a helyüket.
A szerkezeti váltás területváltással is járt. Korábban a gépipari ágazatok elsősorban Budapesten és környékén összpontosultak, ma vidéken szétszórtan helyezkednek el.
A gépipar telepítő tényezői társadalmi jellegűek. A szakképzett vagy betanítható munkaerő, a termelési hagyományok, a fejlett infrastruktúra, a tőke egyaránt fontos tényezője a telephely megválasztásának. Az is meghatározó, hogy milyen kedvezményeket nyújt az adott település a befektetés számára.
Napjainkra csökkent a főváros részesedése a gépipari termelésből. Itt a főbb termékek a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, a fényforrások.
Leggyorsabban fejlődő ágazata a jármű- és alkatrészgyártás. A személygépkocsi-összeszerelés telephelyei: Esztergom (Suzuki), Győr (Audi Hungária Motor Kft.), Kecskemét (Mercedes). Szentgotthárdon (General Motors—Opel) és Székesfehérváron (Alba Ford) gépkocsikhoz készítenek alkatrészeket.
Győr a már említett gépipari üzemeken kívül otthont ad a Rába Járműipari Holdingnak.
A Rába komoly történelmi háttérrel rendelkezik. Neves szakemberei közül kiemelkedett Bánki Donát, Csonka János. A Rába gyártotta az első londoni metró szerelvényeit, és vasúti kocsikat rendeltek tőlük Kelet- Indiától Dél-Afrikáig sokfelé. Győrben készült az első magyar személygépkocsi és repülőgép is.
A számítástechnikai, irodagép- és híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai eszközök gyártása a hazai gépipar másik fontos ágazata. A hazai cégek mellett a világ legnagyobb nemzetközi cégei létesítettek telephelyeket – elsősorban vidéken (pl. Philips, Flextronics, Nokia).
A fényforrásgyártás a fővároson kívül Nagykanizsán működik. Ózdra telepített alkatrészgyára enyhíti a térségben kialakult nagyarányú munkanélküliséget.
A GE Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régióban történő tevékenységét. Fővárosunk lett a cég kutatási-fejlesztési központja is.
Kiterebélyesedett a televízió- és videógyártás. A nemzetközi cégek közül hazánkba telepített üzemet pl. a Sony, a Samsung, a Philips.
Műszeriparunkból Budapesten kívül pl. Gödöllő híradástechnikai, és Hódmezővásárhely mérleggyára jelentős. Nemzetközi eredményeink vannak az űrkutatási műszerek fejlesztésében is.
Hazai fejlesztésű a Pille sugárzásmérő, amely az űrállomáson méri a radioaktív sugárzást. Üstököskutató szonda-, illetve űrkemenceprogramban is részt vesznek a magyar kutatók. A Rosetta űrszonda vezérlő és adatgyűjtő számítógépét is magyar szakemberek készítették.
A háztartási gépek közül Jászberényben hűtőgépeket, porszívókat gyártanak (Elektrolux Lehel Hűtőgépgyár). Jelentős még Tégláson a mosógép, Pápán a konyhaipari berendezések gyártása.
Sajátos környezeti problémát jelent a leselejtezett háztartási eszközök és számítástechnikai berendezések összegyűjtése és feldolgozása.
Hazánkban évente kb. 150 ezer tonna autóroncs keletkezik a forgalomból kivont autókból. Az EU szabályainak megfelelően a gépkocsikban az újrahasznosítható anyagok arányának meg kell haladnia a 80%-ot, és a roncsokat környezetbarát módon kell feldolgoznunk.
A hazai vegyipar az általa előállított termelési érték alapján a gépipar mögött a második helyen áll.
A vegyipar termékei nélkülözhetetlenek a gazdaság csaknem minden ágában és a mindennapi fogyasztásban egyaránt.
A vegyipar jelentősége tovább növekedhet. A megújuló természetes anyagok felhasználása (pl. a biológiai termékekből nyerhető üzemanyag, vagy új kémiai alapanyagok gyártása) új technológiai módszereket és eszközöket igényel a zöld vegyipartól. Mindez azt is jelzi, hogy a vegyipar csak megfelelő színvonalú kutatás- és fejlesztés, illetve tudományos háttér esetén fejlődhet.
A vegyipari ágazatok többsége nyersanyag- és energiaigényes, ezért azok közelébe ésszerű telepíteni. Ilyenek pl. a kőolajra (a lelőhelyre vagy a szállítási útvonalra) épülő kőolaj-finomítás és petrolkémia, illetve a villamos erőművek közelébe települt vegyipari üzemek.
Fontos tényező az ipar nagy vízigénye is. Ez az oka annak, hogy számos üzem a Tisza, a Duna, a Sajó és a Balaton közelébe épült.
Más esetben a fogyasztópiac közelsége indokolta a vegyipar telepítését, pl. a műtrágyagyártást, a háztartási vegyipar (mosó- és tisztítószerek, kozmetikumok) ágazatait.
A termelési kapcsolatok kialakítása, a gyártási folyamatok egymásra épülése szintén telepítő tényező lehet, ami a gazdaságosságot, a hatékonyságot növeli.
A kutatás és fejlesztés igénye miatt a tőke is a vegyipar fontos telepítő tényezője.
Budapest elsősorban a gyógyszeripar nagy múltú központja (Egis, Sanofi-Aventis/Chinoin, Richter Gedeon).
Debrecenben (Teva-Magyarország Zrt.) és Tiszavasváriban szintén nagy múltra tekint vissza a gyógyszeripar.
Szegeden, Nyíregyházán, Dunaújvárosban és a fővárosban gumiipari gyárak működnek. A kőolaj-finomítókhoz kapcsolódó petrolkémiai üzemek települtek Százhalombattára, Tiszaújvárosba. A tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) olefineket (etilént, propilént) gyárt és dolgoz fel.
Ugyancsak Tiszaújvárosban működik a Columbian műkoromgyár, amelynek termékét a nagy európai autógumi-gyártó cégek (pl. a Pirelli) vásárolják meg.
Kazincbarcikán (a BorsodChemben) műanyagokat gyártanak: poliuretánt, PVC-t (autóipar, faipar, bútoripar, ruha- és cipőipar, építőipar, háztartási eszközök számára).
Műtrágyát gyártanak Szolnokon és Péten, a mezőgazdasági körzetek közelében.
A rendszerváltozás előtt a magyarországi vegyipari üzemek a talaj, a víz és a levegő nagy szennyezői voltak. A keletkezett károkat azóta jórészt felszámolták. Az új környezetvédelmi beruházások, a szigorodó hatósági előírások és bírságolások együttesen ahhoz vezettek, hogy napjainkban már sokkal kevésbé szennyezi a környezetet az iparág.
A nemzetközi környezetvédelmi elvárásokat a legtöbb hazai cég teljesíti.
A vegyipari termékek exportjának több mint a fele a fejlett országokba, nagyrészt az Európai Unió piacaira irányul. Az export legnagyobb tételei a gyógyszerek, műanyag-alapanyagok és késztermékek, valamint a kőolaj-feldolgozás termékei.