A természeti erőforrások egyre fokozódó kihasználása miatt, rnegbomlott a földi rendszerek egyensúlya. Ez a folyamat napjainkra globális problémákat, környezeti világválságot eredményezett. A természeti-társadalmi összefüggések miatt egy-egy probléma újakat gerjeszt, egy geoszféra problémája egy másik geoszférára is negatív hatással van. Például:
- A közlekedés, a gyárak által a légkörbe juttatott gázok elsődlegesen a légkör szennyeződését okozzák. A légkörbe került kén-dioxid keveredve a vízgőzzel savas esőt okoz. Ez lehullva bekerül a talajba, ezáltal a kőzetburok is károsodik, valamint bekerül a felszíni és felszín alatti vizekbe, mely révén sérül a Föld vízburka is.
- Az afrikai országokban zajló népességrobbanás hatására egyre nő a hulladék mennyisége, mely a kőzetburkot és a vízburkot is károsítja. A növekvő népességszám a termőterületek és az ivóvízkészletek fokozottabb kihasználtságát eredményezi. Előbbi fokozza a talajeróziót és a talajba jutó kemikáliák mennyiségét, utóbbi csökkenti az amúgy is szegény vízkészletet.
- A lokális szennyezések gyakran globális következményekkel járnak. Példa: a kínai széntüzelésű gyárak szén-dioxid kibocsátása az egész légkörre hatással van, hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Ennek következménye pl. a sarki jégsapkák olvadása.
- Példák természeti katasztrófák okozta környezeti problémára:
- A 2004-es indonéziai földrengés által keltett hatalmas szökőár óriási pusztítást okozott. A több mint 200 ezer halálos áldozat mellett széles tengerparti sávban épületeket, utakat, vasutakat rombolt hatalmas mennyiségű törmelékkel borította be a partot.
- A 2011-es japán földrengés ugyancsak nagy szökőárat keltett, amely Japán északkeleti partjain okozott hatalmas pusztítást. Ennek során megsérült a tengerpartra épített fukusimai atomerőmű is.
- Példák emberi tevékenység okozta környezeti problémára:
- Évente több ezer hektár esőerdőt irtanak ki Közép- és Dél-Amerikában, elsősorban mezőgazdasági célból, Ez fokozódó talajerózióval jár. Egyúttal csökken a növényzet oxigéntermelése, az elégetés pedig jelentős szén-dioxid felszabadulással jár, ami fokozza az üvegházhatást. Az esőerdő helyén kezdődő mezőgazdasági termelés fokozott talajterhelést eredményez (kemikáliák, műtrágyák), ami talajpusztulást és felszín alatti vízkészletsérülést eredményez.
- Az 1990—91-es Öböl-háború során több százmillió liter kőolajat engedtek a tengerbe, illetve több olajkutat felgyújtottak, amelyek hónapokig égtek.
- A természet- és környezetvédelem célja a természetes és mesterséges, épített környezet védelme, a veszélyek elhárítása, a védett értékek megőrzése a jövő számára. A kormányok ennek érdekében természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket, nemzeti parkokat, rezervátumokat hoznak létre.
- Bár az egyes válságproblémák helyi szinten jelentkeznek, azok regionálissá válnak, átlépnek a határokon, ezáltal közvetve a Föld többi országát is érintik. Globális problémaként a Föld megóvása a cél, ezért csak nemzetközi összefogással lehetséges a környezeti veszélyek, válságok feltárása, elhárítása.
- A környezet állapota, romlása, szennyeződése negatívan befolyásolja életminőségünket. Például a városok egyre nagyobb zaj- és levegőszennyezése lehetetlenné teszi a nyugodt pihenést, a lakások szellőztetését. Aki teheti, elköltözik az ilyen városrészekből.
A Föld globális környezeti gondjai:
- A légkört érintő problémák: globális felmelegedés (fokozódó üvegházhatás); vékonyodó ózonpajzs; savas eső; radioaktív szennyeződés; szmog.
- A vízburkot érintő problémák: fokozódó vízfogyasztás; felszíni és felszín alatti vizek szennyezése; óceánok, tengerek szennyezése; túlhalászás.
- A kőzetburkot és a talajt érintő problémák: bányászat; hulladéklerakás; talajerózió; szikesedés; elsivatagosodás.
- Az élővilágot érintő problémák: erdőirtás; biodiverzitás (fajok sokszínűsége) csökkenése, természetes ökoszisztémák pusztulása; fajok életterének beszűkülése; fajok kihalása.
A környezet hathatós védelme csak nemzetközi összefogással valósítható meg. E célból szervezetek, intézmények jöttek létre, különösen az ENSZ keretében. A legfontosabbak a következők:
- WHO: Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, mely az országok kormányaival együttműködve egészségügyi programok tervezésében, végrehajtásában vesz részt. Segélynyújtási, kutató és irányítási tevékenységet végez az egészségügy minden területén (pl. járványok leküzdése).
- UNICEF: Az ENSZ Gyermekalapja; melynek célja a gyermekek és az ifjúság helyzetének javítása az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Programjai a legszegényebb országok legrászorultabb gyerekeit segítik.
- FAO: Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. Feladata a táplálkozás minőségének javítása, az életszínvonal emelése, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának, a vidéki lakosság életfeltételeinek javítása, segélyezési programok koordinálása.
- UNESCO: Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Feladata a nemzetek közötti nevelésügyi, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztése,
a fejlődő országok oktatási-képzési rendszerének fejlesztése, nemzetközi kutatási programok szervezése: Dönt a világörökség helyszínekről, irányítja az „Ember és Bioszféra” programot. - UNEP: Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek célja a környezet állapotának figyelése, ezzel kapcsolatos nemzetközi programok összehangolása, koordinálása. Segítséget nyújt a fejlődő országoknak a környezeti szempontból elfogadható gazdaságpolitika kialakításában.
- WWF: Az ENSZ Természetvédelmi Világalapjai mely a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete. Programokat szervez a biodiverzitás, a fajok védelmére, az élővilág pusztulását kiváltó okok megszüntetésére.
- Greenpeace: Önálló, civil környezetvédő szervezet, aktivistái a környezetszennyezések miatt, és a veszélyeztetett fajok védelme érdekében figyelemfelkeltó akciókat folytatnak.