Jókai Mór – Az aranyember (1825-1904)

1825-ben született Komáromban. Liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Először Komáromban tanult, majd Pozsonyba került. 1837-ben édesapja meghalt. 1841-1842-ben a pápai református kollégiumban barátkozott össze Petőfi Sándorral. 1842-1844 között Kecskeméten jogot hallgatott és meg is szerezte az ügyvédi oklevelet, amit aztán sosem használt.

Pályakezdés:

• Első regénye a „Hétköznapok”
• Bekerült a Tízek Társaságába
• Az Életképek szerkesztője lesz
• Aktívan részt vesz az 1848-as szabadságharcban
• 1848. március 15-én megismerkedik Laborfalvi Rózával
• Móricnak menekülnie kellett és az akkori felesége Róza mentette meg

Termékeny időszak:

• 1858-ban az MTA levelező, majd rendes tagja lesz
• 1860-tól a Kisfaludi társaság tagja
• 1861-től országgyűlési képviselő
• Ebben a korszakban megjelent regényei:
  • Egy magyar nábob
  • Új földesúr
  • Kőszívű ember fiai
• 1863-tól a „Hon” című napilap szerkesztője

Az utolsó évek:

• 1875-ben kormányzati képviselő lesz
• 1886-ban felesége meghal
• 1893 Sárga rózsa, az utolsó évek legjobb regénye
• 1894 az 50 éves írói jubileuma – díszkötetes kiadás
• 1899 Házasságot köt Nagy Bellával (20 éves) színésznővel.
• 1904 Meghal

Írói jellemzői: Főképp a romantika (kitolta a romantika határait). Jellemzi a fordulatos cselekmény.

Szélsőséges jellemek, helyzetek: Feszültség teremtés, erőteljes táj és természetábrázolás jellemzi. Gyakoriak a leírások.

Jellemző műfajok: regény (közel 100db), történelmi regények, társadalmi regények (Aranyember), irány regény, novella. A realizmus is jellemző rá.

Aranyember

1872-ben írta Balaton-Füreden. Társadalmi regény, vallomásos regény.

Előzmények: Jókai kiábrándul a kapitalizmusból. Magánéleti konfliktusok. Késői szerelem gyámleányába, Lukanics Ottiliába.

Mű témája: Timár Mihály élete, az egyén boldogulása a kapitalista Magyarországon.

Kérdések a műben: Mi a hűség? Mi fontosabb a törvényes boldogtalanság vagy a törvényes boldogság? Mi a becsület? Mi számít lopásnak? Megéri-e hűségesnek lenni a hűtlen férjhez? A belső vagy a külső törvények a fontosabbak?

A cím: két féleképpen értelmezhető (metaforikusan), utalhat a tulajdonságaira és arra is hogy amibe belekezd abból pénzt csinál.

A történetben megjelenő mítosz: Midasz király története: Dioniszosztól kérte, hogy amihez hozzá ér változzon arannyá – majdnem éhen halt.

Szerkezete:

• Expozíció (bevezetés)
  • Szt. Borbála hajó fedélzetén Tímár Mihály, Tímea, Ali Csorbadzsi. A hajó elmerül és megismerkednek Noémivel.
  • Komárom: Brezovics Atanának adta Mihály a lányt és a vagyon egy részét.
• Bonyodalmak:
  • Tímár Mihály eladja az ázott búzát, meggazdagodik
  • Tímea a Brezovics házban megalázva él (Atthalie alázza meg)
• Kibontakozás:
  • Mihály gazdagodik, kisemmizi Attanázt, elveszi Tímeát és eljár a szigetre Noémihez
• Tetőpont:
  • Krisztyán Tódor elveszi Mihály ruháit. Később összevesznek ezért Mihály elkergeti. Tódor belecsúszik a folyóba és meghal. Mikor előkerül, azt hiszik Mihály holttestét találták meg. Mihály hivatalosan is eltűnhetett.
• Végkifejlet:
  • Atthalie meg akarta ölni Tímeát
    • Megakadályozta Kacsukával az esküvőt
    • Azt mondja Tímeának, hogy Mihály él, így nem lehet maradéktalanul boldog.

Helyszínek:
Balatonfüred

Ideje: 1820-1830-as évek. Körülbelül 10 évet ölel fel

Szereplők:

• Mihály: A vagyonát nem becsületesen szerezte, de jószívű. Talpraesett, a modern kor embere. Két nő között vacillál. Fejlődő jellem: ártatlanság, bűnbeesés, bűnbánat, megtisztulás.

• Tímea: Sérthetetlen, szürke, kevés derül ki róla.
• Noémi: Természetes
• Atthalie: Gonosz, önző, konfliktus generáló.
• Tódor: Gerinctelen, lelkiismeretlen.

Motívumok:
Senki szigete – bibliai utalás az édenre
Duna – két élet összekötője
hármas szám – a három nő