Középkor (mezőgazdaság):
Nyugat-Római Birodalom bukása után (5. század) válság, mivel beszűkül a piac. Okai:
önellátó uradalmak kialakulása (a colonusrendszerből alakul ki) -> csökken a kereskedelem (távolsági kereskedelem, luxuscikkekkel), így a városok szerepe.
barbár betörések, és járványok (pestis) is pusztították a városokat.
Fellendülés kezdete:
A népvándorlás vége után normalizálódó helyzetben gyors népességnövekedés, de a talajváltó gazdálkodás alacsony hozamú,, nem biztosított elég élelmiszert -> északon (frank területek) új eszközök, és módszerek (ókorban is ismert technikák felújítása, vagy a nomádoktól vették át. Nagy szerepe van az újításokban a kolostoroknak):
Két- majd-háromnyomásos gazdálkodás: a terület felét ugaron hagyták, míg a másikat bevetették, később harmadolták, őszi, tavaszi búza, és ugar felosztásban. -> nem merül ki a föld, és nagyobb hozam, de Ehhez új eszközök kellettek:
(Kormánylemezes) nehéz(fordító)eke: feltöri, megforgatja a földet-> kicseréli a felső kimerült és az alsó pihent (termékeny) talajszintet.
Borona: lazította a földet a szántás után
Az új eszközökhöz nagyobb vonóerőt igényeltek -> szügyhám alkalmazása (nyakhám helyett)
∑: nő a termés mennyisége, megjelenik a terményfelesleg is, biztosítja a népesség növekedését.
Középkor (technika):
Az ókor után ezen a területen is visszalépés történt, a hanyatlás a IX. századig tartott. Az eddigre általánossá váló mezőgazdasági újításokkal megjelenő feleslegnek köszönhetően újra jelentős lett az árutermelés, és a pénzgazdálkodás -> XI.-XII. században „technikai-forradalom”
Alapja az új energiaforrások használata: Vízimalmok (->nem csak gabona őrlés, a kovácsműhelyekben erőgépként is működött)
Szélenergia: latinvitorlás hajók, evező nélkül, akár széllel szemben is tudtak haladni (ez +új navigációs módszerek az alap az Újvilág felfedezéséhez)
Textilipar: rokka, lábítós szövőszék (szakaszos mozgás folyamatossá alakítása)
Építészet: mérnöki tudományok fejlődése -> gótikus katedrálisok
Termelés céhekben
Kora újkor:
A nagy földrajzi felfedezéseknek köszönhetően újabb változások történtek a termelésben, és kereskedelemben:
Nagy mennyiségű nemesfém beáramlása -> értéke inflálódik -> nő az ipari/mezőgazdasági termékek ára (árforradalom) -> ösztönzi a termelést
Világkereskedelem kibontakozása (Európa, Amerika, Afrika, és Ázsia is részt vesz már a kereskedelemben -> pénzügyi szervezetek (bankok, tőzsdék) kialakulása, tőkefelhalmozás -> tőkés termelési módok kialakulása:
Manufaktúra: (a megnövekedett felvevőpiacnak köszönhetően) Bérmunkások alkalmazása, egy dolgozó csak egy munkafolyamatot végez, több gép alkalmazása -> kisebb képzettség szükséges, a termelés nagyobb mennyiségben (de rosszabb minőségben).
Mezőgazdaság:
Új növényfajták (nagyobb munkaigényű, kapásnövények)
istállózó állattartás
Újabb népességrobbanás az ellátás javulásával, városokban nagyobb munkaerőigény -> urbanizáció (Angliában hozzájárul a bekerítéses rendszer is, mivel nagy munkaerőtömeget szabadít fel)
A technikai, és technológiai változások minden korban a népesség növekedését jelentették, ami az életszínvonal, és az élelmiszerellátás javulásának volt köszönhető. A következő ilyen nagy változás a modern kor kezdetét jelző ipari forradalom, a gőzgépek, és gyárak megjelenése.