Hazánk éghajlata és természetes növénytakarójának területi változásai, jelentősebb talajtípusok. A talajt és növényzetet veszélyeztető problémák

Éghajlat:

• Magyarország éghajlatát távoli területek fölött kialakuló légköri képződmények, a tényleges és viszonylagos földrajzi helyzet hatásai irányítják

• Hazánk az északi mérsékelt övezet valódi mérsékelt övében helyezkedik el

• Az ország területén a négy évszakos nedves kontinentális vagy mérsékelt szárazföldi éghajlat jellemző.

• Az Atlanti-óceántól való távolság miatt a kontinentális hatás kelet felé egyre jobban érvényesül, azaz csökken a csapadékmennyiség és emelkedik a napfénytartam.

• Az évi középhőmérséklet 8-12 fok, évi közepes hőingás 20-22 fok, a leghidegebb hónap a január, legmelegebb a július. Az egyes területek között jelentősek az eltérések.

• Az évi csapadék 600-700 milliméter, legcsapadékosabb Alpokalja, Zalai-dombság, legszárazabb a Közép-Tisza vidéke. A csapadék időbeli eloszlása is egyenlőtlen. Nyaranta gyakoriak az aszályok.

• Az uralkodó szélrendszer: nyugatias szelek.

• Hazánkat óceáni (főként a nyugati) és mediterrán (Dunántúl déli része – Pécs) hatások is érik.

• Az anticiklonok nyáron aszályt, télen tartós fagyokat okoznak, a sarkvidéki légtömegek májusi fagyokat idéznek elő. Ősszel a mediterrán ciklonok hatására esik jelentős csapadék.

Növénytakaró:

• Magyarország növényvilága fajokban gazdag, a természetes növénytakaró csak az ország területének 9-10%-án található meg (számos betelepített faj)

• Jelentős az átmeneti jelleg

• Alföldi növénytársulások: erdős sztyepp, fű, árvalányhaj, nyár, nyír, akác, feketefenyő

• Dombságok, középhegységek növénytársulásai: 600 m alatt tölgy, felette bükk, Ny-Mo.-n fenyő is

• Karsztbokorerdő: vékony talajú meszes területen jellemző (pl. Esztramos-hegy a Cserehátban)

• Szelídgesztenye: Mecsek (a mediterrán hatás miatt)

• Erdő hazánk területének kb. 20%-át borítja, ezek jelentős része telepített.

• A talajerózió a növényzetet is pusztítja

Talaj:

• Nagyon jelentős természeti kincsünk, a mezőgazdasági termelés számára fontos a minősége.

• Két fő csoportra oszthatjuk: alföldi (mezőségi) és dombvidéki (erdőtalaj)

• Mezőségi talajok: csernozjom (vastag humusz – Mezőföld, Hajdúság, Bácskai-löszhát)

• Erdőtalajok: típusai kialakulásában a csapadékviszonyok játszanak szerepet: fakószínű erdőtalaj (sok csapadék, kevés humusz, Nyugat-dunántúli-dombság), barna erdőtalaj (kevesebb csapadék, több humusz, Északi-kh.), csernozjom barna erdőtalaj (az erdőtalaj mezőségi talajjá alakult, főképp a hegységek peremén)

• Kőzetekhez és domborzati sajátosságokhoz is köthetőek talajtípusok: öntéstalaj, réti és láptalaj, szikes talaj, rendzina (mészkő és dolomit felszínén alakul ki, ide köthetőek a már említett karsztbokorerdők)

• A talajréteg pusztulása, eróziója komoly veszély, nagyon fontos a talajok védelme