Összetett szavak

A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (gépkocsivezető).

Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még tudatos összekapcsolással is, ez az alkotásnak szinte korlátlan lehetőséget biztosít.

Az összetett szavakat csoportosíthatjuk az elő- és utótag viszonya alapján:

I. Szerves összetett szavak

1. Alárendelő összetett szavak

Két önálló szó bővítménye, az előtag az utótagnak alárendelt bővítménye. Így az utótaggal rákérdezhetünk az előtagra, s ebből kiderül, hogy milyen viszonyban állnak egymással (alanyos: napsütötte, tárgyas: favágó, határozós: földönfutó, jelzős: gyorsvonat, jelentéssűrítő: sarokház).

Aszerint, hogy ennek a nyelvi viszonynak van-e jelölője, megkülönböztetünk jelölt (ellentmond) és jelöletlen (favágó) alárendelő összetett szavakat. Az alanyos összetett szavak mindig jelöletlenek. Az előtagon esetleg előforduló birtokos személyjel a szón kívüli birtokviszonyra utal (agyafúrt). Szintén mindig jelöletlen a minőségjelzős (borospohár) és a mennyiségjelzős viszony (sokszög). A jelentéssűrítő összetett szavak esetében csak az alárendelt mivoltot tudjuk megállapítani, de ennek minőségét nem. Ezek többnyire mondaton kívül keletkeznek. Például: sarokház, csigalépcső.

2. Mellérendelő összetett szavak

Közös tulajdonságuk, hogy részeik szófaj és mondatrész szempontjából azonos értékűek. Különválasztva ugyanabban a mondatban azonos értékűek lennének. Pl.:süt-főz. Ha a mellérendelt tagok együttese mást jelent, mint a két tag külön, akkor a ragokat mindkét tag felveszi: sütnek–főznek. Az ikerszók közül a végükön ragozhatókat egybe, a többit kötőjellel írjuk.

Három fajtája van. A kettőzéssel létrejött szóismétlések közül azokat tartjuk összetett szavaknak, amelyekben jelentéskülönbséget tapasztalunk az alkotó tagokhoz viszonyítva. Például: egyszer-egyszer. Ikerítés esetén a szót saját, hangalak tekintetében hasonló változatával kapcsoljuk össze, pl.: irul-pirul, locspocs. Két önálló szó összekapcsolásával is keletkeznek mellérendelő összetett szavak: rúgkapál. Ezt valódi mellérendelésnek is nevezzük.

II. Szervetlen összetett szavak

E szavak a mondatban keletkeztek, tagjaik hosszan tartó összetapadásával. Ha toldalékolhatók, akkor csak utótagjuk ragozható. Például: hiszekegy, miatyánk, bárki, nemulass, nefelejcs, egyszeregy.