Nyelvemlékeink
Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat. Ezek által nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, a szókincs bővülésének menete, a szövegformák fejlődése.
Magyar nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől beszélhetünk. A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen, a X. század utáni korok nyelvemlékes korszakai nyelvünk történetének.
Az egyház, a hatóságok és a krónikaírók a latin nyelvet és a latin betűs írást használták. Ám szükségszerűen beírtak a szövegekbe magyar szavakat, kifejezéseket is. A X. századtól a következő fontosabb nyelvemléktípusok vannak:
1. Szórványemlékek
Idegen nyelvű szövegbe ágyazott (rendszerint tulajdon-)nevek.
a., Konsztanitinosz Porphyrogennétosz: A birodalom kormányzásáról (950-951) pl.: Etelköz, Álmos, Árpád, Tisza, Maros.
b., a veszprémvölgyi apácák adománylevele (1002, egy 1109-es másolat maradt fenn) görög nyelvű szöveg
c., a tihanyi apátság alapítólevele (1055) latin nyelvű szöveg, I. Endre megbízásából készíttette Miklós püspök, pl.: fehérváru rea meneh hodo utu rea.
d., a dömösi prépostság adománylevele (1138, egy 1329-es átirat maradt fenn) latin nyelvű, II. Béla rendelése szerint készült
e., a székesfehérvári keresztesek javainak megerősítő levele (1193) II. Béla megbízásából
f., a tihanyi apátság birtokösszevonása (1211) latin nyelvű, csaknem 2000 magyar szót tartalmaz
g., Albeus-féle összeírás (1237-1240) latin nyelvű, IV. Béla megbízásából Pannonhalma szolganépének, jószágainak összeírása Albeus által
2. Kéziratos szövegemlékek
A magyar nyelvű kódexek megjelenése előtti időkből, tehát a XV. század közepe előttről latin nyelvű kódexekbe ágyazva találhatók, összefüggő szövegek. Soruk glossza, azaz a sorok közé, vagy a margóra írt szöveg.
a., Halotti beszéd és könyörgés: (1292-1295) a Pray-kódexben található latin szövegbe illesztve, egy Geoffroy Bretenil temetési prédikációjának átdolgozása, 190 magyar szót tartalmaz
b., Ómagyar Mária-siralom: (1300 körül) 130 szót tartalmaz, egy Sermones nevű kódexből került elő 1922-ben Belgiumban
c., gyulafehérvári sorok : (1310-1320) egy kódex alsó margóján
d., königsbergi töredék és szalagjai: (1300 körül) egy kódex borítója volt, egy latin-magyar kódex maradványai, közel 100 szót tartalmaz
e., marosváráshelyi sorok: (1410 körül) a latin Koncz-kódexben, a sorok közé írva található
f., Schlägli Szójegyzék: (1400 körül) 2140 szót tartalmaz
3. Kódexek
Az eredetiek elvesztek, csak másolatok maradtak ránk.
a., Jókai-kódex (1372-1400, másolata 1448-ból maradt ránk) Assisi Szent Ferenc életéről és legendáiról szól
b., Bécsi kódex (1450 körül)
c., Müncheni kódex (1466 körül)
d., Apor-kódex (15. század végéről)
Az utóbbi három őrizte meg a huszita Biblia-fordítást, melyet Tamás és Bálint készített 1439-ben. Ezek már mellékjeleket is tartalmaznak a cseh helyesírás hatására.
e., Margit-legenda: (1310) Árpádházi Szent Margit életét mutatja be. Ráksai Lea másolta le 1510-ben.
f., Bécsi képes krónika (1358) eredetije elveszett, 3 töredékes másolatból ismerjük (dubnici, pozsonyi, budai)
4. Gesták
a., Anonymus: Gesta Hungarorum (XII. század) szerző neve: P. dictus magister, II. vagy III. Béla jegyzője
b., Kézai Simon: Gesta Hungarorum (1282-1285) hun-magyar rokonság
Mindketten egy elveszett XI. századi ősgestából merítenek
5. Világi epikus művek
a., Szabács viadala (1476)
b., Ének Szent Lászlóról (XV. század vége)
6. Nyomtatott szövegemlékek
Hess András 1471-ben létesített nyomdát Budán. Az első magyar és – részben – magyar nyelvű nyomtatvány csak 1572-ben jelent meg Krakkóban: Sylvester János nyelvkönyve. Ezt a sárvár-újszigeti nyomdában nyomtatott grammatika és Újtestamentum követi.
Magyar lovagi lírának nem találták írásos emlékét (csak folklorizálódottat, pl. Toldiról), epikának sem, de biztosan volt, erre bizonyíték, hogy a XII. századi főúri családoknál érdekes neveket találtak: Ehellős, Perjámos, Hektór, Alexander, Roland, Lajos, Trisztán, Heléna, stb. Anonymus is említi, hogy átírta a Trója-regényt, s ennek délszláv fordítását megtalálták.