A kultúra és a globalizáció fogalma
a kultúra fogalma
olyan ismeretek, értékek, reflexek, viselkedési modellek, szokások és hiedelmek összessége, melyet az egyén az őt felnevelő közegben a szocializáció során elsajátít
a globalizáció fogalma
a gazdaságban, a társadalomban és a technikában végbemenő folyamatok világméretűvé válása
a nyugati civilizációból ered
kulcsa az integráció → a virtuális és valós hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kutúráját
a folyamat:
a Hanza-kereskedelemel és a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött
a világkereskedelem és a világpiac létrejöttével folytatódott
az elmúlt 20 évben vált valóban világméretűvé
fajtái: gazdasági, pénzügyi, kulturális, információs, nyelvi
A kulturális globalizáció előfeltételei, hordozói és jelenségei
a kulturális globalizáció előfeltételei
kommunikációs és információs forradalom → megszűnik az információtól való elszigetelődés, az ebből fakadó hátrányok
az angol, mint világnyelv: közös verbális kommunikációs csatorna
a tudástőke fontossága → beindul a globális tudásipar informatikai eszközök és rendszerek — pl. GPS, e-mail általános használata → kikényszeríti a tudásközpontok (= egyetemek) fejlesztését
a kulturális globalizáció hordozói
az internet → sokrétűen használható
multinacioznális kommunikációs és információs vállalatok
a kulturális globalizáció jelenségei
kialakul az információs társdalom → ld. 22. és 23. témakörök
megjelenik a tömegkommunikáció
az üzenet áramlása egyirányú → a közlő és a befogadó a közlés során nem cserélnek szerepet
az üzenet továbbítása a modern hírközlő eszközök útján történik — televízió, rádió, Internet
a közlő és a befogadó között térbeli vagy időbeli távolság van
egy adott információ átadása viszonylag egységesen történik (kevéssé torzul, ellentétben a személyes kommunikációval)
a közlemények elsősorban társadalmi jelentőségű eseményeket tartalmaznak
A kulturális globalizáció előnyei és hátrányai
a kulturális globalizáció előnyei
gyors információáramlás és kommunikációs lehetőség
a kulturálisan elmaradt területek felzárkóztatása
a tudástőke felértékelődése → a tudás könnyen és gyorsan szinte bárki számára elérhetővé válik — pl. e-enciklopédiák, U-tunes — egyetemi előadások csatornája, Coursera — nagy egyetemek online kurzusai, könyvtárak digitalizálása
a tudomány népszerűsítése — pl. tévécsatornák — pl. National Geographic Channel, Discovery Channel
növeli a munka- és karrierlehetőségeket
a világ bármely pontján egyformán elérhetővé tesz bizonyos fontos szolgáltatásokat
technikai vívmányok, kultúrák exportja, széleskörű elterjedése, különböző kultúrák találkozása → toleranciára nevelés → kölcsönös előnyök átvétele, az egész emberiségre kiterjedő szolidaritási formák — pl. terrortámadáskor Facebook-profilkép megváltoztatása
saját értékek terjesztésének lehetősége — pl. ír vagy görög népzene felfutása, a Matyó-hímzés világsikere
(a szabályozás és ellenőrzés fejlett rendszere — pl. veszélyes termékek forgalmazása)
a kulturális globalizáció hátrányai
a tömegkultúra egységessé válása, értékrendváltozás — pl. Coca-Cola, hollywood-i filmek, valóságshow-k → a helyi értékek kiszorulhatnak a kultúrából, a “nemzeti értékek” eltűnése
negatív és defenzív attitűdök megjelenése a globalizáció ellen → létrejön egy “panaszkultúra” a lehetőségek kihasználása helyett — pl. a saját kultúra elvesztésének rémképe, a kultúra amerikanizálódása, az anyanyelv, tradíciók elvesztése
felszínre törő civilizációs konfliktusok
a digitális szakadék mélyülése → hátrányos helyzetűek további lemaradása
rövidülő reakcióidő → kiszélesedő választék, kínálat
a tudás rossz felhasználása könnyebb lesz, szélesebb körben elterjed — pl. bombakészítés
a nyelv romlása
magyar megfelelő nélküli szakszavak — pl. pendrive
angol tulajdonnevek — pl. Facebook, YouTube
a köznyelvbe angolul beépülő szavak — pl. lájkolni, bannolni
helyesírásromlás — pl. sms-nyelv → ékezetek, írásjelek elhagyása
szlenges igénytelenség
(a helyi válságok (gazdasági, politikai, háborús) válságok világméretűvé válnak → általánossá válhat a terrorizmus veszélye is)
A Magyarországot érintő globalizációs és kultúrális kihívások
gazdasági kihívások
a multinacionális cégek szerepe nő → profitkivitel, a magyar gyártók és termékek háttérbe szorulása
piaci kereslet-kínálat-probléma → olcsó kínai vs. drágább magyar termékek
megváltozik a fogyasztás szerkezete, módosul a preferenciarendszer és a fogyasztói kosár
társadalmi kihívások
migráció: Magyarországra érkező (gazdasági) bevándorlók/menekültek → a különböző kultúrák keveredése és egymásra hatása
multikulturális diverzitás: más (nem európai) kultúrájú emberek érkeznek → a magyar társadalom xenofób
a mobilitás növekedése → kivándorló értelmiség → pl. orvos- és nővérhiány → romló egészségügy
munkaerőpiaci és oktatási kihívások
megváltozott munkakultúra → nincs helyhez és időhöz kötve — pl. home office, Skype
kivándorló értelmiségi, ambiciózus fiatalok → csökken az értékes hazai munkaerő
kulturális kihívások
a tömegkultúra egységessé válása, értékrendváltozás — pl. Coca-Cola, hollywood-i filmek, valóságshow-k → a helyi értékek kiszorulhatnak a kultúrából, a “nemzeti értékek” eltűnése
amerikanizálódás— pl. McDonalds, Starbucks
nyelvi változások → ld. feljebb: az angol mint világnyelv; a nyelv romlása
repülőtéri művészet — szuvenírek → mindenhol ugyanazt lehet kapni