Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása

Az elbeszélés a bibliai Jónás-történet ironikus kifordítása. Míg az eredeti történet kettős üzenete, hogy Isten akaratának nem lehet ellenszegülni (hiszen akkor elemészti az embert, mint a hal által Jónást), másrészt pedig, hogy Isten végtelenül irgalmas (megbocsát a bűnös városnak), addig Ambrus novellája a magyar századvégi dezillúziót és a franciás dekadens-szecessziós életérzést közvetíti. Az általa alkotott világból hiányzik Isten jelenléte, a próféta nem képes szerepét betölteni, sőt maga is elbukik, a bűnösökkel tart – az ilyen világnak nincs kegyelem, mégis sajnálatra méltó, hisz minden bűnös gyarlósága ellenére gyönyörűen, szánni valóan emberi…

Cím

bibliai kapcsolódásra utal → parafrázis (átirat), a bibliai Jónás-történet átírása

(tudjuk, hogy Ambrus műve hatott Babits Jónás könyve c. művére is)

• de kiforgatja a bibliai történetet: már a címből kiderül, hogy itt Ninive (a bibliai történettel ellentétben) elpusztul

• a cím arra utal, hogy Ninive történetéről szól majd az elbeszélés, tehát (a bibliai történettel szemben) nem Jónás a központi alak

Időszerkezet

• napszakok kitüntetett szerepe

  • éjszaka – Lilith

  • reggel – a Lilithtől való elszakadás(kísérletek)

• a teljes mű időszerkezete nem kidolgozott

  • de az alegységeken belül kitüntetett szerepet kap a hármas szám

    • Lilith harmadszorra „kapja meg” Jónást

    • 3. nap után jelenti ki Jónás, hogy elmegy

    • Abiron 3 napig vergődik, míg felkapaszkodik Jónáshoz

→ népmesei szám

→ isteni teljességet kifejező szám (Szentháromság)

de nem indokolja semmi ezeket a „szimbolikus” jelentéseket

— eljelentékteleníti, ironizálja

Térszerkezet

• Ninive (a nagyváros, mint Budapest, Párizs stb.): a bűnt, az erkölcstelen életet testesíti meg

• alsóváros ↔ felsőváros a társadalom modellje

palota ↔ hordó (nyomokban fellelhető társadalomkritikai vonatkozás)

• Jónás egy városa feletti magaslaton sír:

  • a hegy hagyományosan Isten jelenlétének helye (vö. Biblia)

  • tehát jelentése: győzött az igazság ?!!!

→ de Jónás Lilith szőkeségét siratja! (Isten színe előtt?!)

→ Ambrus megint ironizálja a bibliai történetet, jelzi, hogy másról akar beszélni…

Szereplők

• Lilith

  • apokrif történetek szerint Ádám első felesége, akit vele egy agyagból gyúrt Isten, ezért nem volt hajlandó alárendelt szerepet játszani; a szerény, anyaságot megtestesítő Évával szemben ő a független nőiség (feminizmus) és a női szexualitás megtestesítője

  • a szecesszió témaként előszeretettel alkalmazta a „femme fatale”, a végzet asszonya, a férfit szexuális kisugárzása által elemésztő nő motívumát, s ezt gyakran kapcsolták össze Lilith alakjával (vagyis szerepeltetése szecessziós vonás)

  • szegény sorból került a palotába (újra burkolt társadalomkritika: a szexualitás mint a társadalmi felemelkedés egyik lehetősége…)

  • a palotában szecessziós elemek közt él: leopárdok húzta rózsaszekér, tujaliget, hinta, virágok stb.

  • dekadens életérzés: értéktagadó, kizárólag az egyéni élvezeteknek élő

• Lilith hódolói

  • Abiron – tudós → ész

  • Dáthán – vitéz → erő archetipikus

  • Mikimóki – apja fővezér → gazdagság tulajdonságok:

+ összetörik, és meg kell ragasztani (mesei) a „férfi”

→ gyámoltalanul kötődő

• Jónás

  • ironizált alak, az elbeszélői hang távolságot tart tőle

  • ellentmondásos alak

    • a bűn ellen prédikál mindkét cselekedet egyformán

    • maga is bűnbe esik ironizáltan jelenik meg

(pl. „asszony, te gonoszat akarsz velem” – nem lehet komolyan venni…)

Irodalmi hagyományok

• mese

  • hármas szám

  • elbeszélői hang („Történetünk úgy kezdődik…”)

  • Lilith környezete, alakja

  • Mikimóki nevének hangzása ill. összetörése-összeragasztása

  • Recepice nevének hangzása ill. szerepe (kerítőnő)

  • meseszerű elemek (pl. Lilith aranyhaja a tükörteremben)

→ mintha el akarná bagatellizálni a történetet, hiszen „csak” mese

→ de a mesék mindig ősi igazságokat rejtenek…

→ a mese egyszerre távolít és közelít

• példázat: jelképes, tanító szándékú történet, sorai mögött erkölcsi tanítás rejlik

  • a bibliai Jónás-történet (sok más bibliai történethez hasonlóan) példázat

  • Ambrus elbeszélője gyakran von példázatos párhuzamokat: „Az emberek bolondok voltak már az ókorban is.”

  • ugyanakkor itt a zárlatot nem tudjuk példázatszerűen értelmezni – mi a tanulság?!

A zárlat

• nincs egyértelmű tanulság

  • elpusztul a város (OK, a bűnösök bűnhődnek) – de miért Lilith haját siratja Jónás???

• ellentét:

  • bűn és szépség – Lilith mindkettő megtestesítője

  • a bűn méltán pusztult el, de vele pusztult a szépség is…

• Jónás nem tud egyértelműen Isten mellett dönteni

  • siratja a bűnben rejlő szépséget

  • a szépség elvileg érték → jó és rossz, bűn és erény relatív fogalmakká váltak…

+ mindkettő hozzátartozik az emberséghez

• az isteni igazság (ne legyen bűn a földön) is szemben áll emberi valónkkal: gyarlóságunkkal, mely nem tud lemondani arról a szépségről, ami eredendően földi, evilági – bűnös…

• ugyanakkor a szépség mulandó – előbb-utóbb elpusztul…

• Jónás ezt siratja: az emberi létet, mely minden gyarlósága, esendősége, bűnössége ellenére is gyönyörű – ugyanakkor reménytelenül kiszolgáltatott a pusztulásnak…