Batsányi János
A magyar felvilágosodás a 18. század utolsó harmadában jelent meg. Ennek a korszaknak négy
jelentős és kiemelkedő költője volt Bessenyei György, Batsányi János, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc.
Batsányi János 1763-ban született Tapolcán. Iskoláit Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten
végezte. Jogot tanult. Később Batsányi, Kazinczy és Baróti megalapították az első szépirodalmi
folyóiratot a Magyar Museumot 1788-ban. Kazinczy kilépése után Batsányira maradt a lap irányítása.
1795-ben résztvett a Martonavics Ignác féle mozgalomban, amiért letartóztatták, büntetését a
hufsteini börtönben töltötte le. 1796-ban szabadult, emiatt a munkássága nem magyarországhoz
kötődik. Saját magát védte ekkor, hisz képzett jogász volt. Védő beszéde rendellenes vadbeszéd volt és emiatt kapta a büntetését.
1787-ben írta Bíztatás címmel Ars poetikát, mely költői hitvallást jelent. Ez az aktív cselekményről szól
és mivel az ellenállás oldalán állt, de híve volt a felvilágosodásnak, megválaszolja benne az országnak
változásra feltett kérdést.
Következő műve mely egy vitatott költemény A franciaországi változásokra, egy epigrammáról van
szó. Magyaros verselésű, ütemhangsúlyos négyütemű tizenkettes sorok, ez a felvilágosodás jutásához
köthető. Egy előkészített és egy csattanó szerep is található benne a két megszólítás után. Az egyik
megszólítás az uralkodókhoz szól míg a másik a nemzetekhez. Ez a vers 1789-ben íródott októberben.
A Francia forradalom után.
Másik verse A látó 1791-ben írta. Próféta jövendőmondó vátesz költőnek mondják. Események
értékeléséből fogalmazza a jövőt. Kufsteini elégiák, melyek a szomorúságot a bánatot fejezi ki.
Például rab és a madár, Tűnődés, Gyűrődés. Az utóbbi kettő teljesen más oldalát mutatja meg a
költőnek Napóleon verseinek fordításai.
Batsányi János felesége Baumberg Gabriella osztrák költőnő. Bécsben apja magas politikai pozíciót
töltött be. Ezért is elcsodálkoztató, hogy ez a kapcsolat ilyen szoros tudott lenni a két költő között Gabriella apja ezt elfogadta. Addig míg Batsányi börtönben volt, addig is járt hozzá és minél előbb kiakarta szabadítatni. A költőnő németül írta verseit, legismertebb költőnő. Nagy István fordítottaverseit.
Batsányi János a városunk Tapolca szülöttje. Emlékét őrizve utcát neveztek el róla, tér viseli a nevét
és nem utolsó sorban kér iskola is, közülük egyik tagintézmény a másik pedig a város gimnáziuma.
Tapolcán a városszépítő egyesület minden éveben a születésének és halálának időszakában
megemlékezik róla. Batsányi hét, szavalóverseny, író-olvasó verseny, koszorúzás és az emlék séta.
Ekkor adják a Batsányi emlékét is. 1845. május 12-én halt meg Linzben. Hamvait 1934-ben hozták
haza.