Kereskedelmi ismeretek

Ismertese a leltár, leltározás fogalmát, a leltár céljait, Legyen képes ismertetni a leltározás menetét, módjait, bizonylatait, a leltáreltérés lehetséges okait!

Információtartalom vázlata

  • Árukészlet, Optimális készlet fogalma
  • Készletnövekedések, készletcsökkenések
  • Leltár, leltározás fogalma, fajtái lebonyolítása, bizonylatai

 

Árukészlet: Az az árumennyiség, amely a forgalom lebonyolításához szükséges.

Optimális készlet: Akkora készletet kell tartani az üzletben, amely a forgalom zavartalan lebonyolítását teszi lehetővé. Lehetőleg a legnagyobb árbevétel és a legkisebb ráfordítással érjük ezt el.

Az áruk felhalmozása megnöveli a raktározási költséget és többletmunkát eredményez. Amennyiben az optimálisnál kisebb a készlet nem biztosítjuk a vevők számára szükséges árumennyiséget akkor bevételtől esünk el.

A ker. egység ideális esetben folyamatos készletnyilvántartást vezet minden féle gazdasági eseményekről.

Készletnövekedés: pl. árubeszerzés, leltár többlet, áruk átvétele azonos üzletlánchoz tartozó üzlettől.

Készlet csökkenés: pl. eladás, selejtezés, káresemény, visszáru a szállítónak.

A leltározás: A készletek tényleges felmérése méréssel, számolással, a vállalkozás tulajdonát képező eszközök állományának a megállapítása.

Leltár: Olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozás eszközeinek mennyiségét és értékét.

 

Leltározás fajtái:

  • Elszámoltató leltár Az anyagilag felelős dolgozók elszámoltatása, szakszerű tevékenségük ellenőrzése céjából történik.
  • Vagyonmegállapító leltár: Az üzleti vagyon teljeskörű felmérését jelenti, amely minden vagyontárgyra kiterjed. Minden évben egyszer dec. 31. állapotnak megfelelően fel kell mérni a vállalkozás tárgyi eszközeit (pénztárgép) és forgó eszközeit.
  • Ellenörző leltár: Célja annak felmérése, hogy az üzletben található-e idegen számla nélküli áru.
  • Átadó és átvevő leltár: Akkor végeznek ilyen leltárt, ha új vezető vagy tulajdonos érkezik a bolt élére.
  • Rendkívüli leltár: Rendkívüli események bekövetkeztekor ilyen pl: a betörés, káresemény.

A leltározás előkészítése, személy és tárgyi feltételei

 

A leltározás előkészítéssel történik. Először meg kell határozni a leltározás idejét, amelyről a vevőket is tájékoztatni kell. 

A leltározás ideje alatt a boltot részlegesen vagy teljesen bezárják, hiszen folyamatos, teljeskörű eladás mellett lehetettlen lenne felmérni a teljes áruállományt. Ezután előkészítik a leltárhoz szükséges eszközöket pl: mérleg, PDA, bizonylatokat. Majd kijelölik a leltározó bizottság tagjait.(3-4 főből áll boltvezető, ellenőr és 2 dolgozó)

A leltár felvételét végezheti: egy csoport ~ egyszeres leltárfelvétel, vagy két leltározó bizottság ~ ez az ikerleltár, ilyenkor a két csoport egymástól függetlenül végzi a leltározást, majd a végeredményt összehasonlítják. Ez pontosabb adatokat szolgáltat, de időigényesebb.

 

A leltározásnak 2 fő bizonylata van: Leltár ív, Jegyzőkönyv

A leltár ívet sorkihagyás nélkül kell elkészíteni. Az üresen maradt sorokat „Z” betűvel kell lehúzni. A leltár ívet a bizottsági tagoknak alá kell írni. A számviteli törvény előírása alapján a leltározási bizonylatokat 8 évig kell megőrizni.

A Leltározási jegyzőkönyv ~  A leltározási jegyzőkönyvet leltározás után kell készíteni, amely a következőket tartalmazza:

  • A leltározott egység megnevezését
  • A leltárkezdési, és befejezési időpontját
  • A leltározási bizonylatokkal történő elszámolást
  • Rontott bizonylatok tételes felsorolását
  • Az anyagilag felelős dolgozók nyilatkozatát, hogy a leltározás szabályszerűen zajlott le.
  • A leltározásban résztvevők nevét, aláírását, boltbélyegzője.

 

Leltár eredmény megállapítása:

A leltáreredményt a könyv szerinti készletérték és a tényleges készletérték különbsége adja.

  •  Tényleges készletérték = Könyv szerinti készletértékkel ~ TKÉ=KSZK -> Egyező
  •  TKÉ>KSZKÉ -> Többlet
  •  TKÉ<KSZKÉ -> Hiány

 

A leltáreltérés okai, értékelése

A pontos lelkiismeretes munka ellenére is előfordulhat olyan veszteség, amely adódhat áruromlásból selejtezésből, de semmiképpen nem az eladó hibájából. Ezt nvezzük forgalmazási veszteségnek, amelynek mértéket a tulajdonos állapítja mega forgalom %-bn.  A KSZKÉ-TKÉ különbsége adja a nyershiányt, majd a nyershiányból levonjuk a forgalmazási veszteséget, akkor megkapjuk a térítendő hiányt.

A leltárhiánynak több oka is lehet, pl lopás, gondatlanság, rosszul vezetett nyilvántartás. A leltártöbblet, pl vásárlók megkárosítása, rosszul vezetett nyilvántartás

 

  1. Egy áruház készletadatai a következőek:

KSZKÉ: 58.678 EFT

TKÉ:      56.610EFT

Forgalmazási veszteség: 2.000EFT

Megoldás: KSZKÉ-TKÉ- Forgalmazási veszteség = 58.678 -56610 = 2.068 ~Nyershiány

2.068-2.000= 68 EFT a tényleges hiány

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük