Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Arisztotelész a tudományokat három nagy területre osztotta: teoretikus (elméleti (matematika, természettan, teológia)), praktikus (gyakorlati (etika, politika, közgazdaságtan)), poiétikus (alkotó (építészet, szobrászat, retorika)) tudományokra. 3.1 Arisztotelész metafizikája Metafizika: tudomány, mely azt vizsgálja, hogy mi van a természet mögött. Arisztotelész a „metafizikában” elválik Platóntól: „(Az ideák) nem segítenek sem a dolgok, sem a létük megismerésében, mivel az …
Az ideatannal olyan gondolati rendszert alkot, amelynek a hatása a nyugati gondolati szellemtörténetben semmi máshoz nem hasonlítható. Ideák vagy formák: „A külső megjelenés mögött rejlő igazság”. 2.1 Platón metafizikája Platón és a preszokratikusok: A Platóni filozófiában is központi szerepet kap a változás és az állandóság problémája. Platón az állandóságot biztosító „elemet”, az ideát nem anyagi …
Mitikus gondolkodás: A mitikus világfelfogásra jellemző a természeti törvény hiánya, ugyanis az ember elsősorban az istenek meggyőzésén keresztül tudja az eseményeket befolyásolni. (I.E. VI. század környéke)(Szókratész előtti filozófusoknál, de még Platónnál is sok helyen megjelenik ez a fajta gondolkodás.) „A mítosztól a logosz felé”: Ettől az időtől fogva természeti, racionális elveket keresnek, amelyekkel a világ …
A természeti erőforrások egyre fokozódó kihasználása miatt, rnegbomlott a földi rendszerek egyensúlya. Ez a folyamat napjainkra globális problémákat, környezeti világválságot eredményezett. A természeti-társadalmi összefüggések miatt egy-egy probléma újakat gerjeszt, egy geoszféra problémája egy másik geoszférára is negatív hatással van. Például: A közlekedés, a gyárak által a légkörbe juttatott gázok elsődlegesen a légkör szennyeződését okozzák. A …
A túlnépesedés napjaink egyik legnagyobb problémája. A 20. század 2. felében megindult folyamat hatására a Föld népessége rendkívül gyors ütemben nőtt (népességrobbanás). Az elmúlt 50 évben Földünk népessége megduplázódott. A demográfiai robbanás a szegény országokban megoldatlan problémákat eredményezett: a fiatalodó társadalmakban magas a csecsemő- és gyermekhalandóság; gondoskodni kellene a nagyszámú fiatal ellátásáról, iskoláztatásáról, de ehhez …
Hőátadás következtében a felmelegedő levegő sűrűsége csökken, felszáll, helyére nehezebb hideg levegő kerül. Ez a jelenség a konvekció. Mindezek eredményeképpen a levegő alulról felfelé melegszik fel, felfelé haladva 100 méterenként hőmérséklete kb. 0,5 fokkal csökken. A légkör a Napból érkező rövidebb hullámhosszú fényt könnyen átengedi, ami a földfelszínben elnyelődik. A földfelszín által kibocsátott sugárzás hullámhossza …
Japán a világgazdaság egyik pólusa az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok mellett. Gazdasági erejét mutatja, hogy a világ GDP-jéhez 8,5%-kal járul hozzá. Az áruexportban a vezető országok közé tartozik. Emellett az egyik legjelentősebb pénzügyi központ és működőtőkeexportőr. Japáné Ázsia legkorábban iparosodott és modernizálódott gazdasága. A gazdasági sikerek nem vezethetők le a természeti adottságokból, …
A Kínai Népköztársaság gazdasága az elmúlt három évtizedben szédítő ütemben növekedett, jócskán meghaladva a világátlagot. Nem volt ritka a 10% feletti éves növekedés sem. Ennek eredményeként Kína ma már – az USA után – a világ második legjelentősebb gazdasága. A gazdasági növekedés alapja a folyamatosan bővülő ipari termelés. A világ textilipari termékeinek tetemes része például …
Az Amerikai Egyesült Államok az első olyan ország, amely, mint egykori gyarmat sikeresen modernizálódott, sőt a 20. századtól a világ meghatározó hatalmává vált. Elnevezésében gyakran használják az USA (United States of America) mozaikszót, de a köznyelvben – helytelenül – elterjedt az „Amerika” kifejezés is. Az Amerikai Egyesült Államoké a világgazdaság legsokoldalúbb és technológiailag legfejlettebb nemzetgazdasága. …
Az egykori Jugoszlávia az 1. világháború után jött létre. A mesterségesen létrehozott állam a délszláv népeket tömörítette. Az ország etnikailag és vallásilag rendkívül kevert volt, melyhez jelentős fejlettségbeli különbségek társultak. Ezek folyamatos feszültségeket eredményeztek. A vallási, etnikai ellentétek szétfeszítették az országot. A ’90-es évek elején a tagköztársaságok sorra nyilvánították ki függetlenségüket. Szerbia ezt nem akarta …