A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTE
Kossuth 1862-ben készíti el tervét a dunai konföderációról.
alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok)
a dunai konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett volna
mivel azonban ez a magyarok vezető szerepének megszűnését jelentette volna, a magyar vezetőréteg elutasítja Kossuth tervezetét
Deák 1865-ben jelenteti meg a Pesti Naplóban „húsvéti cikkét”.
alapgondolata, hogy a birodalom két fele, Magyarország és Ausztria, egyesüljön egy közös uralkodó alatt, mint két egyenlő jogokkal bíró ország
Deák kifejezte, hogy a magyarok hajlandóak lemondani bizonyos mértékű önállóságról a birodalom egysége érdekében.
1865-ben Ferenc József újra összehívja az o.gy.-t, és megindulnak a tárgyalások a kiegyezésről. (A tárgyalást magyar részről Deák híve, gr. Andrássy Gyula vezeti.) Ezek két év alatt sikerre vezetnek.
a magyar országgyűlés 1867-ben törvénybe iktatja a kiegyezést. F. J. Andrássyt kinevezi miniszterelnöknek. Ezzel a magyar történelem új, gyors fejlődést hozó szakasza kezdődik el, amelyet a dualizmus korának nevezünk (1867-1918).
az 1867-es kiegyezéssel megszületik az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa egyik nagyhatalma. Területe 600 000 km2 (Európában a 2.), népessége 35 millió (Európában a 3.).
A DUALISTA ÁLLAM SZERVEZETE
az O-M. Monarchia már nevében is jelzi, hogy ez egy kétközpontú (dualista) állam. /Másik neve, főleg idegen nyelveken, még világosabban jelzi ezt: Ausztria-Magyarország./ A két alkotmányos monarchiának, Ausztriának és Magyarországnak saját uralkodója, saját parlamentje, saját kormánya, saját törvényei vannak. Mégis összekötik őket a következők:
az osztrák császár és a magyar király mindig egy és ugyanazon személy (Ferenc József),
közös a hadsereg, amelynek főparancsnoka az uralkodó
van egy közös kormány, amely azonban kizárólag három minisztériumból áll: 1. külügy, 2. hadügy, 3. ezek fedezésére szolgáló pénzügy. Ezek az ún. közös ügyek.
a közös kormány ellenőrzésére mindkét parlament kiküld 60-60 képviselőt, ezek az ún delegációk (delegálni = kiküldeni)
megvalósul a gazdasági kiegyezés is:
a közös ügyek vitelének költségeit 70%-ban Ausztria, 30%-ban Magyarország állja (ez kb. megfelel a két ország gazdasági fejlettségének)
egységes belső piac alakul ki: eltörlik a belső vámhatárokat, közös valutát vezetnek be (korona), összehangolják az adókat, a mértékeket, a közlekedést és a hírközlést
a megállapodás értelmében a gazdasági ügyeket 10 évente újra kell tárgyalni és meg kell hosszabbítani
A KIEGYEZÉS ÉRTÉKELÉSE
pozitívumok:
az adott helyzetben mindent elért, ami csak lehetséges volt
lehetővé tette Magyarország önállóságát és gazdasági fejlődését
negatívumok:
Kossuth: „a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál” – ez igaz is volt, ugyanis a Monarchia rendszerét nem lehetett megreformálni, mert a legkisebb változás is felborította volna a kényes egyensúlyt a nemzetiségek és a társadalmi rétegek között – Kossuth híres „Kasszandra-levelében” tiltakozott a kiegyezés ellen
a Monarchia külpolitikailag is tehetetlen volt: nem tudott új területeket szerezni, hiszen akkor a magyarok és az osztrákok kisebbségbe kerültek volna
emiatt a merevség miatt a Monarchia, amely 1867-ben korszerű volt, a századfordulóra elavult és válságba jutott, majd az első világháború nyomán, 1918-ban összeomlott