A női munkavállalás lehetőségei, egyéni és társadalmi problémái, következményei,

1. A nők helyzetének rövid történeti áttekintése — női emancipációs mozgalmak

2. • a nők helyzetének változása

     • • a nők helyzetét meghatározó legfőbb tényezők a biológiai különbségek → a történelem során mindkét nemnek más feladatok, felelősségek jutottak

         • • férfi: a család biztonságáért felelős

           • nő: a hétköznapok nyugalmáért felelős

1. • a nemi szerepek változása a történelem során

     • • hagyományos társadalmak

         • • férfi: kenyérkereső

           • nő: az otthont és a háztartást igazgatja (termelői értelemben)

       • az indusztriális → polgári társadalom — különböző társadalmi rétegek

         • • polgári család:

             • • férfi: eltartó

               • nő: eltartott

1. • • • • • munkáscsalád: mindkét nem lehet eltartó, de elsősorban a férfi

→ mindkettő partiarchális családmodell

→ ezekből fakadós különbségek a nemek társadalmi szerepvállalása között

1. • • • a nőknek nincsenek politikai jogaik

       • a nők nem ugyanúgy részesülnek az oktatásból

       • a nők nem ugyanúgy részesülnek a tulajdonból/örökségből

       • a nőknek különböző jogaik, más jogi képviseletük van

1. • női emancipációs mozgalmak

     • • kezdetük: 1880-as évek, angol és amerikai középosztály

       • hatás: ipari forradalom, később az első világháború erősíti

       • követelések: választójog, jogi egyenlőség, oktatás, egyenlő munkabérek stb.

       • eredmények:

         • • 1918 után választójog (utolsóként Svájc, 1972)

           • 1945 után munka és oktatás

           • 1960-70-es évek: előítéletek és diszkrimináció jogi megszűntetése

1. • a női egyenjogúság aktuális kérdése

     • • különbségek a nők és férfiak között

         • • fizetésbeli eltérés

           • a nők politikai alulreprezentáltsága

           • “férfisovinizmus”

           • üvegplafon → ld. a női munkavállalás lehetőségi

           • társadalmi sztereotípiák

             • • férfiak: pénz, vezető pozíciók, erő, műszai szakmák

               • nők: háztartás, adminisztráció

               • → kevés nő a veztő pozíciókban

1. • • • • • • • → ezek elsődleges oka az, hogy a társadalom így kondicionálja a nemeket a gyerekkortól kezdve

1. • • • változások

         • • a nők pozitív diszkriminációja — pl. kvóták munkahelyeken

           • a nők elleni erőszak jogi tilalma

             • • a családon belüli erőszak hetente 1 nő életét követeli

                 • lehet szexuális, gazdasági, verbális vagy lelki erőszak

                 • miért tűrik egyes nők? gyerekek, önbecsülés hiánya, beletörődés, szégyenérzet, bűntudat, szerelem, házastársi eskü

           • (válásnál) a férfiak is apaszerepben → GYES, GYED

           • “a férfiak korábban halnak”

2. A női munkavállalás áttekintése, lehetőségei és problémái

1. • áttekintés

     • • a nők munkába állítása Magyarországon: az 1950-es években kezdődött

         • • gazdasági kényszer: teljes foglalkoztatottság → a nők is dolgoznak

           • ideológiai nyomás:

             • • az állam szerepe a családi és magánéletben

               • csak a “dolgozó nő” a társadalom értékes tagja

1. • • • a kereső tevékenység, a munka és a karrierépítés egyre fontosabbá válik a nők számára → a 25-54 éves korosztály foglalkoztatottsága nagyjából megfelel az EU-s átlagnak — de ez csalóka:

         • • az első gyerek születését követően ez hirtelen lezuhan

           • a közel azonos foglalkoztatottsági helyzet mögött eltérő társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok

       • Magyarországon 3 év a “szülési szabadság” — máshol jóval kevesebb — hagyományok és a munkanélküliség statisztikai mutatói miatt

1. • lehetőségek

     • • a munkavállalás fő háttere az anyagi kényszer, további motivációk: társadalmi megbecsülés, karrier, önmegvalósítás

       • módosult a férfi-női szerepek tradicionális felfogása → megnőtt az anyagi kényszer nélkül is munkát vállaló nők aránya → a dolgozó nő szerepe — de a karrierista nő szerepe még mindig nem széleskörűen elfogadott

       • jogi akadálya már nincs annak, hogy a nők is megfelelő szaktudással rendelkezzenek → a nők sokszor magasabban képzettek, mint a férfiak, mégsem javul a munkaerőpiaci helyzetük

       • vannak elnőiesedett szakmák — pl. az oktatás területén → tanítónők → ezek presztízse csökkenni látszik

       • vannak a nők felé nem nyíló területek — pl. mérnöki, informatikai szakmák

       • alternatíva lehet a nőknek:

         • • vállalkozási szféra — magánvállalkozás → saját munkaidőbeosztás

           • távmunkavégzés — pl. online vállalkozások

       • női kvóta — pozitív diszkrimináció → sok nő ellenzi

   • problémák

     • • a családi élet és a karrier összeegyeztetése — szinte kizárólag a nők esetében merül fel

         • • a gyermekvállalás kérdése → karriertörés?

           • egyre nehezebb a gyermekvállalás után visszatérni a korábbi munkahelyre, vagy általában a munkaerőpiacra

             • • a munkát vállaló nő kisgyermekes anya → csökken a terhelhetőség

               • a kimaradt idő lemaradáshoz vezethet

               • GYES, GYED GYET → ld. 18. témakör

       • a nők sokszor a társadalom gazdasági kellékei — amikor szükség van rájuk, munkába állítják őket — pl. világháborúk, szocializmus

       • üvegplafon: a női karrier megtorpan — nem lehet látni az akadályt, de egyértelműen külső gátak → a női karrier egy bizonyos szint után nem tud fejlődni

       • piramiselv: viszonylag sok nő gazdasági középvezetőként – viszont kevés nő a felső vezető pozíciókban, felsőoktatásban és pártokban, ugyanolyan képzettséggel

         • • pl. a női egyetemi hallgatók többségben, de a professzorok között sokkal több a férfi → kevés a női példakép

       • kereseti egyenlőtlenségek

         • • a világon mindenhol probléma

           • ahol nincs: egységes bérek esetén — pl. közalkalmazottak

           • Magyarországi adatok:

             • • átlagosan 20%-kal keres többet egy férfi hasonló pozícióban

                 • ketchup és három gyermek esetén ez 40% is lehet

               • minél lejjebb haladunk a vállalati hierarchiában, annál nagyob mértékű a bérrés

               • a fővárosban dolgozó nők bére átlagosan 10%-kal magasabb, mint a vidéken dolgozóké

3. A női munkavállalás egyéni és társadalmi hatásai

1. • egyéni hatások

     • • a karrier és a családi élet összeegyeztetése → a kettős szerep beindíthat egy spirált: nincs idő a gyerekekre, házastársa, kikapcsolódásra → lelki kimerülés → rossz munkahelyi teljesítmény → önbizalomhiány

       • gyermekvállalás → karriertörés → csalódottság, kilátástalan helyzet

       • értékrendváltozás: karrier helyezése a család elé → karrierista nők

1. • társadalmi hatások

     • • a karrier és a család harmonizálásának konfliktusa → házassági, párkapcsolati konfliktusok

         • • nő a válások száma

           • későbbi házasodás → későbbi/kevesebb gyerekvállalás → demográfiai következmények

       • a karrier előtérbe helyezése → változó családmodell