A képszerűség stíluseszközei

A stilisztika fontos összetevője a költői eszköztár, amely a hangulat, avagy a mondanivaló kifejezésére alkalmas.

• 2 nagy csoportját különböztetjük meg az eszközöknek:

• szóképek

• alakzatok

1. szóképek: a költői nyelv jellemző kifejezőeszközei, amelyek gondolatok, érzelmek ábrázolását teszik lehetővé. A szavak sok esetben többjelentésűek, képileg kap jelentést a szó.

2 csoport:

• névátvitelre épülő szóképek

• névcserére épülő szóképek

• Névátvitelre épülő szóképek

1. metafora: 2 fogalom azonosítása, hasonlósága

szerkezet szerint 2 csoportja van: teljes metafora ~> azonosító + azonosított is jelen van

csonka metafora ~> csak az azonosító van jelen

szófaj szerint: főnévi ~> pl.: vértenger, melléknévi ~> pl.: fekete ország, igei ~> pl.: száll az idő

2. megszemélyesítés: metaforával rokon, élettelen jelenséghez kapcsol élő tulajdonságot

pl.: „Fák a füstöt elkapdosták fátyolnak..”

3. allegória: egy vagy több metafora végigvonul az egész versen/szövegen + elvont fogalmat társít élő helyzethez

pl.: „Föltámadott a tenger…”

4. szinesztézia: érzékterületek határait mossa össze

pl.: lila dal, tompa csönd

5. szimbólum/jelkép: versben a kimondhatatlan érzelmek, tartalom kifejtését segíti elő.

2 típus:1. hétköznapi ~> kenyérkereső =megélhetést biztosító, 2. művészi szimbólum ~> Ady verseinek szimbólumrendszere

 

• Névcserére épülő szóképek

1. metonímia : 2 fogalom közötti ok-okozati, tér-időbeli, rész-egész összefüggést jelent.

• térbeli egyezés: „jó házból való”
• időbeli egyezés: „ A 20. század nagyot alkotott”
• oksági egyezés: „ jó tollú író, költő”
• rész-egész egyezés = szinekdoché: „ a falu a szájára vette”

nem-faj fogalom:
nem: tágabban értelmezhető fogalom, mindig vissza lehet rá utalni
faj: szűkebben értelmezhető fogalom
pl.: Minden férfi ember, de nem minden ember férfi.

• Egyéb stíluseszköz:

• hasonlat: szerepe a szóképekhez hasonló, 2 fogalom összehasonlítása (hasonlító + hasonlított egyvelege) pl.: „olyan az arcod, mint a rózsa”
  összevont hasonlat ~> metafora
• körülírás: nincs megnevezve a konkrét fogalom ~> körül van írva
  pl.: „szemem árnya megindul”
• eufémizmus: megszépítő kifejezés, amely megszépíti a valóságot
  pl: fáradt arc ~> érdekes arc
• komplex kép: több szókép vagy alakzat egyszerre jelenik meg egy példában

 

2. alakzatok: szerepe a stílus élénkítése, a mondanivaló hatásos kifejezése.

• Retorikai alakzatok csoportosítása

• ismétlésre épülő alakzatok:

• • • • szószerkezetek, szóismétlések ~> nyomatésokítás, hangsúly befolyásolása
        pl.: „tavaszi szél vizet áraszt, virágom-virágom..’
      • anafora ~> visszautalás
        pl.: „20 esztendőm hatalom/20 esztendőm eladom..”
      • figura etimologica ~> szóismétlés, a szótó ugyanaz, a toldalék változik
        pl.: „halálnek haláláal holsz”
      • alliteráció: szókezdő hangok/betűk megegyeznek
        pl.: „barlangjában bömböl a mord medve”
      • gondolatritmus: egyes gondolatok többszöri előfordulása
      • rím: szintén hangalakzat a verssorok végén szereplő magánhangzók összecsengése

• ellentétre épülő alakzatok (szintagmák)

• paradoxon: látszólagos képtelenség, ami gyakorlatilag feloldható
  pl.: „akinek sok barátja van, egy barátja sincs”
• oximoron: az ellentét a jelző és a jelzett szó hangulatában mutatkozik
  pl.: „édes mostoha”

• kihagyásra épülő alakzatok

• kötőszó elhagyása
• balladai homály ~> megmozgatja a befogadó fantáziáját
• késleltetés

• felcserélésre épülő alakzatok

• inverzió ~> szófelcserélés a hangsúlyosság, a mondat modalitása miatt
• költői kérdés

• egyéb alakzatok:
• párhuzam
• megszólítás
• felszólítás
• kérdés
• felkiáltás
• enjambement ~> soráthajlás ~> elgondolkodtatás