a koalíciós évek, hidegháború: fordulat (1947-48) és rákosi-kor, desztalinizáció és kis enyhülés: az új vonal (1953-54), a forradalom előzményei, forradalom, szuez, usa, szovjetunió, jugoszlávia, lengyelország és 1956
a háború után:
ideiglenes nemzetgyűlés & kormány, dálnoki miklós béla; baloldal sorozatos átalakításokkal többséget szerzett
szeb (szövetséges ellenőrző bizottság)
közigazgatás megszervezése, fasiszta jellegű szevezetek feloszlatása, zsidótörvények hatályon kívül, bűnösök felelősségre vonása (imrédy, bársoddy, sztójay, szálasi)
1945: földosztás (egyházi és világi nagybirtokrendszer megszűnt)
újjáépítés (nemzeti vagyon 40%a, vasút, hidak, üzemek, emberek) & jóvátétel
választások: kommunista párt előnyt élvezett a szovjet hadsereg miatt (& földosztást nagyimre nevéhez kapcsolták, gerő & vas zoltán)
választások: kisgazda párt győzelme, de szovjet nyomásra a koalíciós kormány felét a baloldal tette ki (fontos: belügy), miniszterelnök tildy zoltán
1946: magyar köztársaság, tildy ferenc a köztársasági elnök
forint bevezetése
hidegháború: fordulat
nagyhatalmi együttműködés helyett az ellentétek kerültek előtérbe (pl németország sorsa, szovjetunió befolyásának mértéke, független gyarmatok jövője)
érdekszférák & hatalomdemonstrálás
kettészakadás: teheránban már elkülönített érdekszférák (balkán) nyugatiak által elképzelt rend a szovjetuniónak nem elfogadható (pl demokrácia, szabad választások)
1945-47: vannak ellentétek, de kooperatív rend
később szovjetek erőszakos kelet-európai politikája miatt az usa is stílust vált
hidegháború kezdete: gyakran churchill fultoni beszédéhez kötik (1946 március)
konfliktus németország kapcsán robbant ki:
kelet: társadalom átalakítása, nyugati válasz: zónák egyesítése & berlin felosztása
nyugat: valutareform kelet: blokád
1949: megalakult az nszk és az ndk
truman-doktrína: szabad népek támogatása a kommunizmussal szemben (1947 március)
mashall-segély: elutasítás / elfogadás választóvonal
világkereskedelem: 1947: GATT 1949: KGST
bipolaritás, atompatt, helyettesítő háborúk a harmadik világban (béke európában)
koreai háború: észak: szovjet-kínai szövetség, dél: ensz-usa, északi támadás, hogy az egész komcsi legyen (usa – a háború előtti állapotot szerette volna)
amcsi-japán különbéke, ázsiai tömbök kialakulása, hidrogénbomba meggyorsítása
1949: nato
rákosi-kor
egyre nagyobb feszültségek a koalíción belül
1946 március: baloldali blokk (mkp szdp nnp & szakszervezetek)
kisgazdapárt feldarabolása a cél: “szalámitaktika”, a rivális pártok egyre inkább arra kényszerülnek hogy kizárják a jobboldalukat, így felmorzsolódnak
b-listázás: tisztviselő kar és fegyveres testületek megtiszítása, civil szerveződések jelentős részét betiltották (rajk), kiváltságok megszüntetése & egyház befolyásának korlátozása
államosítás: először szénbányászat, majd legnagyobb ipari üzemek, később bankok, majd 1948ban minden 100 több fős vállalatot & munkásigazgatók, 1949: minden 10 / 5 fős üzem (kártalanítás nincsen)
földkérdés: viták ez inkább 48-ban: szövetkezesítés vs magángazdálkodás (nagy imre vs rákosi, nagy imre önkritikát gyakorolt és az ő feladata lett a szövetkezesítés pontosabban begyűjtési miniszter lett, ez kicsit más)
központi tervgazdálkodás
1947: hároméves terv (helyreállítás & ipar), elsődleges kereskedelmi partner az szu lett
béke fontos részei: szovjet csapatok ausztria miatt & jóvátétel
fordulat: végső per: magyar közösség elleni per nagy ferenc és kovács béla ki
előrehozott választások: választójog törvény módosítás, aktivisták körbeutaztatása (kék cédulák)
jobboldal lényegében megőrizte a pozícióit
csalásra hivatkozva sorra semmisítették meg a jobboldali pártok eredményeit
ismét koalíciós kormány, legtöbb tárca komcsi (dinnyés lajos)
1947: felgyorsításra való utasítás by kominform, szocdem párt bomlasztása megkezdődött (kriptokommunisták)
1948: egyesülés: magyar dolgozók pártja
főtitkár: rákosi mátyás, gerő, farkas mihály, révai, rajk, kádár jános, marosán györgy
1949: alkotmány, kommunista programú párt a középpontban
honvédelmi bizottság (rákosi, gerő, farkas)
tömegszervezetek
választások: egyedül a függetlenségi népfront jelöltjeire lehetett & kellett szavazni (többi párt beszüntette ezután a tevénykenységét)
elnöki tanács (köztársasági elnök helyett), rendeletekkel kormányoz
államvédelmi hatóság, erőszakszervezet
egyházak megtörése (csúcs: mindszenty józsef elleni per)
külső ellenségek után párton belüli tisztogatás: legnagyobb: rajk lászló elleni koncepciós per (vád: besúgó imperialista)
teljes volt szocdem vezetőség és korábbi komcsi börtönben (pl kádár, szakasits, marosán)
terror a társadalom minden tagjával szemben (börtönök, internáló táborok) pl kulákok, korábbi elit, munkásság is
propaganda
gazdaság: szovjetizálás a cél
fegyverkezés / nehézipar fejlesztése; ötéves tervek; lelkiráhatások és kölcsönök
mennyiségi mutatók fontosabbak mint a minőségiek
szükséges tőkét a mezőgazdaságtól vonták el
de nincs béremelés (gyakran csökkent is) zuhan az életszínvonal
ötéves tervek visszaütnek, csökkenteni kellett a kitűzött célokat
kollektivizálás – termelőszövetkezetek (kényszer vagy kulák) & beszolgáltatási kötelezettség
munkaverseny, sztahanovizm, „szabotázs”
desztalinizáció & enyhülés:
németország felfegyverzése, nszk önálló ndk-n nőtt a nyomás, ez hogy jön ide?
1953: sztálin halála után enyhült a nyomás
felkelés berlinben, tankokkal fojtották el
1955: ausztria semlegességének jegyében kivonultak onnan ez hogy jön ide?
az új szakasz (1953-54):
1953: gazdasági & társadalmi nehézségek javítása ( sztálin halála)
június: nagy imre lett a miniszterelnök (régi vezetés megmaradt), népszerűség: paraszti származás, földosztás (könnyűipar és mezőgazdasági is fontos)
program: táborok feloszlatása, politikai foglyok ki, beszolgáltatási rendszer megszüntetése, önkéntes termelőszöv tagság, béremelés
1955: magyarország ensz tag
1955: változások megindultak, de nagy imrét menesztették (szovjet pol változott), kizárták a pártból, helyette hegedűs andrás & varsói szerződés
de nem nem olyan, mint korábban, párton belüli reformellenzék
külföld: 1955 & 56
1955 május: varsói szerződés (szovjet hadsereg vezeti a többit & maradnak)
1955 május: ausztria semleges és független (szu feltétel az örök semlegesség)
vesztes ensz tagok
genfi konferencia (usa, uk, szu, fro)
két pólus mellett: ANZUS (ausztrália, újzéland, usa), SEATO (délkelet-ázsiai országokat tömörítő katonai szövetség), Pancsa Sila (békés egymástmellett élés),
1955: el nem kötelezettek (tito, nehru, nasszer), bandungi konferencia
1955 nyár: hruscsov „canossa-járása” – elutazik titohoz
1956: február, xx. kongresszus a szovjetunióban: hruscsov, desztalinizáció, “békés egymásmellettélés”, hroscsov beszéde: sztálin okolása (mit csinált a bolsevikokkal), lenin maradt példakép
szuezi-válság (1956): június: nasszer államosította a csatornát (egyiptom), egy részvénytársaság építette
1956 október: lengyelország, rokoszovszkij szovjet marsall leváltása, lengyelország nagyon fontos a szovjetuniónak, a len új főtitkára gomulka (nem szovjet utasítás, később elfogadják)
1955-56: magyarország
1955: hegedűs andrás miniszterelnök
xx. kongresszus rákosi menesztését követelték (írószövetség & petőfi kör)
1956 nyár: rákosi leváltása, gerő lesz a főtitkár
1956 október: rajk-újratemetése (rehabilitáció) & tömegtüntetés gerő ellen
október közepe: nagy imre visszavétele a pártba
október: létrejön egy politikai ifjúsági szervezet (mefesz): követelések & elképzelések
követelések: függetlenség a szovjetuniótól, pártvezetés leváltása / párt megtisztítása, választások (általános titkos egyenlő), nagy imre kormányfő, rákosi bíróság elé (felelősségre vonás), sztrájk, gazdaság realizálása, iparosítás felülvizsgálata, rehabilitálás, nyilvánosság, szabadságjogok, szimbólumok vissza (sztálin szobor)
forradalom: október 23 – tüntetés (először betiltott majd engedélyezett), petőfi-szobortól, bem tér, kossuth tér, sztálin szobor ledöntése, magyar rádió
mdp reakciója: nagy imre lett a miniszterelnök, de kijárási tilalom és szovjet segítség kérelme
katonai csoportok szerveződtek (széna tér, corvin köz, tompa utca) & munkástanácsok (városok), forradalmi bizottságok (vidék)
október 25: parlament előtti tömegbe lőttek az ávh-sok (& vidéki városokban is sortüzek)
reakció: menesztették gerőt, az új főtitkár kádár jános
október 26: fordulat, az új kormány a megmozdulásokat nemzeti demokratikus forradalomnak minősítette (komcsi vezetők az szuba) ez a fordulat csak 28-án volt, milyen forrás állítja, hogy 26-án???? nem is logikus 2 napot várni a bejelentéssel: & okt 28: változások bejelentése a rádióban by nagy imre, nemzeti jelképek visszaállítása, nemzeti ünnepek vissza, bérek és nyugdíjak emelése, ávh feloszlatása, és a kivonulásról tárgyalásokat kezdeményeztek & nemzetközi támogatás (elméletben)
október 30: szovjet csapatok kivonulása megkezdődött, nemzetőrség megalakult, politikai foglyok kiengedése, egypártrendszer megszűnt, politikai élet megújult, mdp helyett mszmp
új pártok: cél egy többpártrendszer, parlamentáris demokrácia, szabadságjogok, magán és állami tulajdon, külpolitikai semlegesség, ezt október 30.én nyilvánították ki
amerika: nem tartozik kkeurópa a közvetlen érdekszférájukba & szuez; szovjet belpolitikai helyzet hat a fordulatra: H. félelme a sztálinistáktól
november 4: orosz hadsereg megindult a forradalom eltiprásála
bábkormány élén kádár jánossal, nagy imre jugoszláv követségre menekült, fegyveres ellenállást leverték
magyar forradalmi munkás-paraszt kormány
hatás:
megtorlás: nagy imrét és társait elrabolták és romániába hurcolták, letartóztatások, december: ellenforradalom (ok: rákosi, nagy imre, horthy-rendszer hívei, imperialista erők), forradalmi bizottságok feloszlatása, munkástanácsok vezetőit letartóztatták, szabadságjogok korlátozása, statáriumk, emigráció, muk (nem lett), 1958: nagy imre konszolidáció