Ipari forradalom alatt a termelés technikai átalakulását értjük, mely most is tart. Az első ipari forradalom a 18. századi Angliában alakult ki, és onnét terjedt el egész Kelet-Európába. Az első ipari forradalom a 18. század végétől a 19. század első feléig tartott.
Energiaforrása a szén volt, legjelentősebb találmánya James Watt gőzgépe. Legjelentősebb iparágai a textilipar és a közlekedés. A bérmunkások alkalmazása a mezőgazdaság belterjesebbé válását eredményezte, amely megkövetelte a tagosítást.
A textiliparban a munkafolyamatokat gépesítették, hiszen növelni kellett a termelést. A szenet a bányákból gőzszivattyúkkal hozták fel. A gőzgépet James Watt találta fel, minden ágazat használta, legelőször a textiliparban jelent meg (gőzgép). Ebben a korban jelentek meg a gépekkel termelő nagyüzemek, a gyárak.
A piac bővítésének feltétele a közlekedés fejlesztése volt. Megjelent a gőzhajózás és a vasút. Ezek Fulton és Stephenson nevéhez köthetők. A vasútépítés óriási lendületet vett a korszakban, mely a gazdaság húzóágazata lett.
A korszakban demográfiai robbanás volt, hiszen a mezőgazdaság fejlődése a lakosságszám növekedésével járt. Emellett javultak a higiéniai viszonyok és életkörülmények, valamint megjelent a migráció.
Az első ipari forradalom tette le a második ipari forradalom alapjait.