Egészségnevelés
Az egészségnevelés célja, feladata
Az egészségnevelés: tudatosan kialakított tanulási-tanítási folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos ismereteket, készségeket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása, megőrzése érdekében.
Foglalkozik: a személyi higiéniával, az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a szabadidő aktív eltöltésével, a lelki egyensúly megőrzésével, a harmonikus párkapcsolattal, a családi élet tudatos alakításával, a családtervezéssel, az egészséges és biztonságos tárgyi környezettel, az egészségkárosító magatartásformákkal.
Az egészségnevelésben kiemelkedően fontos az iskolák szerepe. Az iskola ugyanis kitüntetett színtere a fiatal nemzedékek társadalmi beilleszkedésének, a szocializációnak, ahol – ha találkozik a szándék a lehetőségekkel, a személyi és tárgyi feltételekkel – hatni lehet mind a tárgyi környezetre, mind a pszicho-szociális körülményekre, továbbá az iskolai egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra.
Az egészségnevelés célja: az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul.
Az egészségnevelés feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magában foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladata, hogy az egyén interiorizálja mindezeket.
Ez a primer-, a szekunder-, és a tercier prevencióban nyilvánul meg.
- a primer prevenció az egészséges emberekre irányul a károsító tényezővel való találkozást előzzük meg. (ismeretterjesztő előadás, szűrővizsgálatok, anya-gyermekvédelem, foglalkoztatás egészségügy stb.).
- a szekunder prevenció az egészségesekre, a kockázati helyzetekben levőkre, és a betegekre irányul (mentálhigiénés klub, kismamagondozás stb.).
- a tercier prevenció a kompenzált állapotú, egyensúlyban levő idült betegekkel, az utógondozottakkal, és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok).
/Az egészségnevelés fő feladata: a meglévő értékek megtartására irányuló pozitív, aktív prevenciós szemlélet kialakítása, az aktív egészségtámogató magatartás kialakítása. Az egészségnevelés, mint tudományág komplex jellegű, az orvostudomány és a társadalomtudományok kölcsönhatásában alkot új tudományterületet. Gyakorlata elméleti-tudományos tevékenységre épül, gyűjti, kutatja, rendszerezi az egészség megvédésére, fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó nevelési, magatartástudományi ismereteket, ezekből gyakorlati következtetéseket von le, s azokat a gyakorlat próbájának veti alá. /
Elmélete több tudományterület integrációjában született:
- az alaptudományok: filozófia, etika, közgazdaságtan;
- az alapozó tudományok: pszichológia, nevelés-oktatástan, szociológia, társadalom-orvostan, egészségnevelés-történet;
- orvosi-biológiai szaktudományok: anatómia-élettan, közegészség-járványtan, klinikai orvostudományok;
- szervezés-vezetéstudomány: az egészségnevelés szervezése, módszertana.
- az egészségnevelés tudománya az elmélet és a gyakorlat dialektikus egysége.
Módszertani elemek
Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását.
Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.
Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára:
- interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,
- serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, kortárssegítők képzése,
- problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,
- interaktív, sajátélményen alapuló szituációs játékok,
- részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,
- sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,
- az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,
- érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),
- környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),
- a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,
- az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.
Az egészségnevelés eszközei: korai szűrés, betegségmegelőzés, szűrés és prevenció összekapcsolása, mozgás, étrend, segítő kapcsolatok, szülők, pedagógusok
Egészségnevelés területei:
- Szomatikus: higiénés nevelés, betegségek elkerülése, baleset megelőzés, elsősegélynyújtás, táplálkozás, önvizsgálat, önszűrés
- Pszichés: egészséges életvezetés, stressz elhárítás, érzelmi-, akarati nevelés, relaxáció
- Szociálhigiéné: kedvező társas környezet, kommunikációs nevelés, szociális háló
Az egészségnevelés színterei:
- család: elsődleges szocializációs terep
- nevelési-oktatási intézmények
- egészségügyi intézmények
- tömegközlekedési eszközök
- közterületek (pl.: plakátok)
Intézményrendszere:
- ÁNTSZ egészségnevelési osztálya
- Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (tömegkommunikáció, nevelési-oktatási intézmények)
- Egészségügyi intézmények: fekvőbeteg, járó beteg intézmények
- iskolaorvosi szolgálat
- gyógyszertárak
- társadalmi és tömegszervezetek: vöröskereszt
- oktató-nevelő intézmények: bölcsőde, óvoda, iskola
A pedagógia és egészségnevelés helye és szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben:
Az egészségügyi ellátás során a gyógyító tevékenység szerves részét képezi az egyének egészségvédelme, egészségnevelése:
- érzelmi nevelés: empátia, érzelmi mechanizmusok szabályozása
- viselkedési minták közvetítése: példamutatás, a viselkedés közvetlen szabályozása
- jutalmazás, büntetés, megerősítés: a környezet szokás és normarendszerétől függ
- döntési helyzetek biztosítása: önkontroll és akarati működés
- ismeretek, tapasztalatok közvetítése
Az egészségnevelés hatása szerint lehet: egyéni, kiscsoportos, nagycsoportos, tömeges→egész lakosságra kiterjed, módosíthatja az életvitelt
Foglalkozások tervezése:
- előadás mondanivalója, időtartama
- előadás hallgatósága, életkora, előképzettsége
- előadás helye, technikai lehetőségek
- időpont helyes megválasztása (ami a célközönség számára megfelelő)
- megfelelő propaganda, meghirdetés