1. Élete – szemelvények
- 1921
- svájci drámaíró
- nézeteit formálta: protestáns egzisztencializmus
- nem tragédiákat írt különböző műfaji megjelöléssel ellátott drámák
- korunk alkalmatlan a tiszta tragédiára
- 1990
- tanítómesterei:
- a) Arisztotelész ”a hármas egység” elve (ezen elv szerint egy helyszínen, egy nap alatt játszódjon a történet, és egy szálon bontakozzon ki a cselekmény)
- b) Brecht epikus színház (váratlan effektusok, elidegenítő technikák; példázatszerűség; múltban elhelyezett történet)
- c) abszurd színház feje tetejére állított világ
2. Az öreg hölgy látogatása
- világsiker 1956
- főhőse Claira Zahanissan hazatér szülővárosába, Güllenbe
német szó; jelentése trágya, trágyalé
- Güllenben megbosszulja leánykori sérelmét: szerelmespár volt Ill boltossal terhesség megalázta, elhagyta => elmenekült a városból a szégyen elől
- többször férjhez megy férjei meghalnak (abszurd)
- milliárdos lesz => 1 milliárd dollárt ajánl fel annak, aki megöli Ill boltost konfliktus alapja
a város ellenáll, majd a pénz hatalmába kerülnek => elveszítik a személyiségüket => magatartásforma
- felfogható tézisdrámának
- 1. tétel: a jelen társadalmában a pénz a mindenható
- 2. tétel: a jólét ára a bűn (kollektív gyilkosság elkövetése)
- 3. tétel: a jelenben az egész emberiség pusztulásra van ítélve
- drámatípusa: bosszúdráma, sorstragédia
- sorsszerű
- a város feltartóztathatatlanul egy kollektív gyilkosság résztvevőjévé válik
- az átlagembernek a boldogság forrása az anyagi jólét
- Claire
- átlagembernek nem nevezhető => démoni figura
- a pénz hatalmának megtestesítője
- a múltja kölcsönöz neki valami emberi jellemzőt pl. fiatal és terhes volt
- képtelenség kategória, felfoghatatlan példázat
- brechti színház jellemzői jelennek meg elidegenítő effektusok, hanghatások – pl, váratlan zörej a mű elején – feliratok, díszlet
3. A fizikusok
- egyik legfontosabb drámája
- műfaja
- Dürrenmatt komédia (komikus elemek alkalmazása)
A komikum: olyan értékszerkezet, amelyben értékhiány lepleződik le vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá
– forrásai:
a) helyzetkomikum: megtévesztésen vagy félreértésen alapuló helyzet, amelyben a hős csapdába kerül pl. a 2 gyilkosság értelmetlensége
b) jellemkomikum: a komikumnak az a fajtája, amely a szereplő jelleméből fakad
– másnak akar mutatkozni, mint aki valójában
– a valóság és a látszat különbsége hamar kiderül
pl. Möbius és volt felesége párbeszéde, a 3 beteg
c) szerepcsere pl. nővérek helyett férfiak, az első és második felvonás eleje
d) lelepleződés pl. Mathilde, a betegek nem is betegek nővérek halála
e) párhuzamos jelenetek pl. Voss felügyelő – Einsten hegedülése
- groteszk komédia
A groteszk: esztétikai minőség és értékszerkezet, amelyben egyszerre van jelen ellentétes esztétikai minőség pl. Gogol, Kafka
grotta (= barlang): olyan szobrokat találtak egy barlangban, amik egyszerre félelmetesek és nevetségesek
- a tragikus és komikus elemek egyszerre vannak jelen a komédiában
- tragikus elemek
- pl. a nővérek halála
- a felszín mögött a mélyben
- maga a téma tragikus, nem a helyzet (a halál nem vált ki katarzist)
- középpontban az atomháború (hidegháború) Brecht nyomdokaiban jár
- tézis => példázatszerű
- tudás = hatalom rossz kezekbe kerül
- világhatalomra való törekvés
- a mű elején: szerzői utasítás
- célja: a kizökkentés, a mű epikussá tétele feje tetejére állított világ már itt elkezdődik
- tudatosan követi „a hármas egység” elvét
- a világról negatív véleménye van főleg a felső osztályokról
- a mű végén: 21 pont/tétel
- „A kiindulópontom sohasem holmi tétel, hanem egy történet.” (1. pont) paradox helyzet bemutatása => erősíti a feje tetejére állított világot
- „A tervszerűen cselekvő emberek meghatározott célra törnek. A véletlen akkor sújtja le őket a legnagyobb csapással, ha e véletlen következtében éppen a céljuk ellentétéhez érnek el: ahhoz, amitől rettegtek, ahhoz, amit el akartak kerülni (pl. Oidipusz).” (9. pont) forrása az Oidipusz-mítosz
- Möbius céltudatosan megalkotta az életét, bevonult a bolondokházába – őrültséget színlelve menekül a szanatóriumba, hogy találmányával ne árthasson az emberiségnek – de váratlanul épp ez a lépése bizonyult a legrosszabbnak, mert így szolgáltatja ki magát és a titkát az ellenségnek (találmánya visszavonása nem sikerült => bekerítette a végzete)
a véletlennek nagy szerepe van a történelem és az emberek formálásában
- hosszas szerzői utasítás + 21 pont kívül esik a színházi előadáson => olvasás, bizonyos helyzetek megmagyarázása
- bolondokháza = a világ, a benne élő okos emberekkel (ellentét)
- a feje tetejére állított világ az elmeosztályon a főorvosnő az őrült; az ápolók helyére világbajnok bokszolók kerülnek
- Möbius felfedezte a minden lehetséges felfedezések rendszerét (ilyen nincs!) megijed a következményeitől, a lehetséges világkatasztrófától bolondok házába megy bolondot tettetve biztosította magának a szabad kutatás biztonságát, lehetőségét => lemondott a fizikai szabadságról a szellemi szabadságért kelepce
- Dr. Zahnd lefényképezi a képleteit, majd Möbius ezután elégeti őket (nem tud a fotózásról) biztonságérzet => amit egyszer kitalálnak, azt nem lehet visszavonni (a tudós felelőssége számolni kell a következményekkel)
- Kilton (Newton) – Usa
- tudomány szabadsága, kém
- Möbius találmányát szeretné
- Eisler (Einstein) – Szovjetunió
- politikai hatalmat igényel a tudósoknak, de úgy, hogy lemondana a hatalomról egy párt számára
- Möbius találmányát szeretné
Kilton Eisler = a hidegháború két szuperhatalma
- Möbuisnak egyik szabadság sem felel meg őrültet színlelve lehet igazán szabad (paradox álláspont)
- csattanó: az elmeosztályon nem a bolondok bolondak, hanem a főorvosnő
- napjaink problémáit veti fel robotika, klónozás
- a drámaíró feladata, hogy szembenézzen a valósággal, de Brecht úgy gondolja, szembe is kell vele szállni Dürrenmatt véleménye más, szerinte csak fel kell lépni ellene, szembeszállni nem kell vele
- hasonló problémát vet fel Brecht Galilei című darabja