Mikszáth Kálmán: A jó palócok

Írói pályája

• későn érő író (nem voltak könyvei, falusi mesélők által szerezte meg irodalmi élményeit)
• Jókai nagy hatással volt rá
• kisvárosi környezet (Selmecbánya, Balassagyarmat) anekdotakincse, innen hozza világképét
• korszakai:
  1. 1880-as évek:
     • Tót atyafiak (1881), A jó palócok (1882)
       Novellák, elbeszélések a falusi életből, újszerű parasztábrázolás (Jókai egyszerű, romantikus alakjaihoz képest), új elem a magyar irodalomban
     • történelmi novellái, regényei: jelen sivárságából a múltba menekül
     • országgyűlési karcolatok: parlamenti élet visszásságait
     • regényei: a vezetők erkölcsi züllöttsége, aljassága
  2. 1890-es évek:
     • realista vonás megerősödik: romantikus idill + realista igényű társadalombírálat, de a cselekményesség és az anekdotizmus akadályozza a realizmus kiteljesedését
     • korabeli dzsentri kerül az ábrázolás középpontjába (pl. A gavallérok)
  3. századfordulótól:
     • századforduló válsága, mélyebb társadalomtükrözés, nagyobb kompozíció
     • legérettebb művei: 1900: Különös házasság, 1908: A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1904: Jókai Mór élete és kora: életrajzi regény; 1908-10: Fekete város

A Tót atyafiak, A jó palócok kötetek

• 4 hosszabb, 15 rövidebb novella (Novella: rövid terjedelmű, zárt epikai alkotás, az életnek egy bizonyos mozzanatát mutatja be. Gyakran tartalmaz drámai fordulatokat, mivel az érzelmek sűrítetten fordulnak elő, ahol is minden szó fontos.)
• Előzmény: Jókai műveiben már feltűnik 1-2 paraszti származású szereplő, de nem főszereplő, kevésbé hangsúlyos, egyoldalúan mutatja be, a természetességet képviselik, az úri világban tűnnek fel, nem saját környezetükben (kedves, kedélyes epizódszereplők)

Helyszín:

• • teljesen új világot mutat be, a parasztok világát
  • gyermekkora idilli világát eleveníti fel 1-1 sor, jellem, helyzet, népballada keretében
  • szülőföldjéhez való ragaszkodás érződik
  • a falvak társadalmi problémáira alig van utalás (romantikus stílus!); helyette szerelmi viszonyok, tragédiák, babonák, csodák
  • távol vannak a zajos, civilizált világtól, ezért béke, nyugalom
  • természet, és annak közelsége nagyon fontos: szeretik és tisztelik a természetet, csodálatosnak tartják lakóhelyüket, nem elégedetlenek

• • Parasztábrázolás:

• • • történeteinek főhőseivé válnak
    • Mikszáth fedezi fel először: az együgyűnek vélt emberek lelkében is felzaklató konfliktusok zajlanak; műveletlennek, faragatlannak vélt embereknek ugyanolyan érzéseik és érzelmeik vannak
    • gazdagokkal szemben az erkölcsi tisztaság jellemzi a parasztokat (uraik fölé emeli őket)
    • életüket átszövik a hiedelmek, babonák, féltranszcendens motívumok (Gózoni Szűz Mária, A bágyi csoda)
    • egyszerűségük nem róható fel negatívumként, inkább erényükként kezeli
    • őrzik hagyományaikat, nem bonyolódtak bele a társadalmi ranglétrán vívott harcba
    • uraikat feltétel nélkül elfogadják, és nem érlelődnek bennük forradalmi gondolatok velük szemben
    • szereplői tele vannak rejtett érzékiséggel (Bágyi csoda)
    • emberi kapcsolatok náluk még jóval szorosabbak, fontosabbak (mindenki ismer mindenkit)
    • palócokról könnyedebb, felszabadultabb stílusban ír (maga is közülük származott), mint a sokszor mogorvának ábrázolt, zord helyeken élő tótokról
    • ragyogó emberi jellemeket mutat be, akikkel tragikus események történnek, kiemeli: ha az élet úgy hozza, a legegyszerűbb emberből is erkölcsi nagyság válhat
    • érződik műveiből: minél egyszerűbb az ember, annál kevesebb gondja van
  • Természet szerepe:
    • • hőseit természet veszi körül, cselekedeteiket a természet diktálta körülmények határozzák meg (Az a fekete folt, Az a pogány Filcsik, Lapaj…)
      • a természet békéje, harmóniája veszi körül őket, ezért nem érzik a társadalmi elnyomást, nem lázadnak ellene, mindennel meg vannak elégedve, azidillt csak néha dúlja fel valami konfliktus
      • természet kiemelt szerepe:
        • szinte beleszól a szereplők sorsába (Királynő szoknyája)
        • kifejezi a lélekben rejlő folyamatokat (Szűcs Pali szerencséje)
        • magatartásával tudósít egy cselekvésről, melyet az író elhallgat (Bágyi csoda)
        • természet együtt él és lélegzik az emberi sorsokkal
  • Stílus:
    • • elhallgatás, nyitott befejezés, időtlenség, általánosítás, meseszerűség és valóság keveredése, anekdoták megjelenése, ironikus megjegyzések (Gózoni Szűz Mária)
      • már nem nemesekről és hőstetteikről ír → távolodik a romantikától
      • történet cselekvő szereplőjévé válik, társalog a falusiakkal, s néha még bele is avatkozik a történésekbe
      • író nem kívülállóként meséli el a történetet, hanem beleéli magát, s mint mesélő adja azt elő
      • alkalmazza az élőbeszéd sajátosságait, függő beszédet, ezért nem mindig lehet egyértelműen eldönteni, hogy a szereplő, vagy az író gondolatai-e
      • bensőséges hangulattal közelebb hozza az olvasóhoz a szereplőket
  • Novellák jellemzői:
    • • némelyik modern lélektani dráma, a balladai sejtés mögött 1-1 nyugtalanító tragédia rejlik (Szűcs Pali szerencséje, Az a fekete folt, Tímár Zsófi özvegysége, Szegény Gélyi János lovai)
      • balladai eszközök:
        • sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét
        • népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata
        • rendkívül tömörek
        • végkifejletére is csak utalásokból következtethetünk, azokat balladai szerű homály fedi (A Péri lányok szép hajáról: Judit valószínűleg meghalt)
      • szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában
      • hosszadalmas bevezetés után távolról közelíti meg a témát, ami mindig valamilyen meglepetést hordoz magában
      • A jó palócok kötet novellái jóval könnyedebbek, rövidebbek, mint a Tót atyafiak
      • népmesékhez hasonlóan, az ártatlanság és a jótett elnyeri jutalmát, a bűnösre büntetés vár
      • szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan
      • igyekszik tompítani a tragikus események élét
      • csendes líraiság és a szelíd humor
      • óvakodik a naturalista eszközöktől, a hétköznapi gondok nem jutnak el hozzá
  • Követője: Móricz Zsigmond:
    • • Mikszáth nem valóságosan festi meg a parasztokat
      • Móricznál: szegénység, nyomor, elégedetlenség, társadalom is tükröződik, eltér a hagyományoktól, konzervatív szemlélettől (↔derű, nyugalom, meghittség színhelye)