Bevezetés
- jelenleg az újabb magyar kor nyelvtörténeti korszakában van a nyelvtörténet
- 20-21. sz. rohamos technikai fejlődése: informatika hatása a nyelvre, nyelvromlás
Írásbeli és szóbeli szövegek jellemzői, típusai
- Szóbeli szövegek
- kevesebb igényesség
- laza mondatkapcsolatok
- szabálytalan szövegszerkesztés
- pongyolább mondatok
- gyakrabban szükséges az ismétlés és visszautalás
- azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit
- nem nyelvi jelek kísérik (gesztusok, mimika, testtartás, megjelenés, térközszabályozás, tekintettartás)
- szövegtípusok: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd
- Írott szövegek
- nemcsak a nyelvi jelek hatnak ránk, hanem a szöveg formája, képe, a színek, a betűformák, a tagolás, egyéb nem nyelvi jelekkel
- írásjelek: valamennyire megjelenítik az élőszó nem nyelvi jeleit
- tudatosabbak, igényesebbek, megformáltabbak
- nem látjuk az olvasó azonnali visszajelzését
- folyamatos szövegek: a mondatok lineárisan követik egymást, kommunikációs, grammatikai és jelentésbeli kapcsolatok (pl. esszé, filmismertető, magánlevél)
- nem folyamatos szövegek: csak kommunikációs és jelentésbeli kapcsolatok (pl. pontokba szedett használati utasítás)
- szövegtípusok: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés, novella
- Írott-beszélt nyelv
- a 21. sz. technikai eszközei hozták létre
- ötvözi a beszélt és az írott nyelv sajátosságait
- megalkotása technikai eszközzel történik (számítógép, mobiltelefon…)
- írott szöveg jellemzői: írott formában jelennek meg
- élőszó jellemzői: szerkezetük laza, hiányos
- speciális nem nyelvi jelek: emotikonok, betűformák, írásjelek
- adathordozókon rögzíthetők
- azonnali visszacsatolás lehetősége
- szövegtípusok: SMS, e-mail, blog, chat
A digitális szövegek
- információs-kommunikációs eszközök (IKT) -> új lehetőség az információk feldolgozására, a szövegalkotásra, a szövegek megosztására
- IKT: gyűjtőnév – technológiák + eszközök és alkalmazások
- megjelennek: magánéletben, munkahelyen, iskolában
- pl.: számítógép, interaktív tábla, okostelefon, tablet, internetes keresőprogramok, e-mail, Skype, közösségi oldalak
- az IKT-eszközök előtt: írásbeli szövegek terjedése (kézzel írott, írógép, nyomda); szóbeli szövegek terjedése (személyes találkozók, hagyományos telefon)
- az IKT-eszközökkel hozzuk létre a digitális szövegeket
- digitális szövegek típusai:
- hagyományosan létrehozott, de digitálisan továbbított
- digitális eszközökkel létrehozott
- digitális szöveg jellemzői:
- módosíthatóság, dinamikusság, végtelen terjedelem
- asszociativitás: újabb és újabb linkre kattintva újabb és újabb információk válnak eléretővé, kapcsolódnak össze
- hipertext: digitális szövegek rendszere
- hipertextualitás: a digitális szövegek tulajdonsága, a szövegek egymásra épülése és hálózatos összekapcsolódása
- multimedialitás: a szöveghez kép-, hang- és videofájlok kapcsolhatók
- széles körben megoszthatóak
- az IKT-technológiák megváltoztatják a kommunikációs, olvasási, szövegértési, szövegalkotási, tanulási szokásainkat
Az infokommunikációs technológia kutatása és a digilektus fogalma
- David Crystal: az internetnyelvészet első kutatója (2001) – netnyelv (netspeak) fogalma: kettősnyelvűnek tartja az e nyelvváltozatot beszélőket
- más nyelvészek szerint: az internetes szövegtípusok számtalan szövegfajta jellemzőit egyesítik – heterogenitás (vegyes jelleg, összetettség) jellemzi őket
- digitális szövegtípusok különböző elnevezései:
- Balázs Géza – másodlagos szóbeliség fogalma
- Bódi Zoltán – szimbolikus írásbeliség/új beszéltnyelviség
- Érsok Nikoletta – virtuális írásbeliség
- Veszelszki Ágnes – digilektus: a számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése
A kézírás és az elektronikus írás viszonya
- az e-mail, a chat és az SMS felváltja a kézzel írott levelet
- kézzel írott levél jellemzői: egyedi, készítőjének sajátos jegyeit viseli
- a pszichológusok a személyiség egy részének elvesztésétől tartanak azok esetében, akik soha nem írnak kézzel
A kommunikáció tényezői és a választott kommunikációs forma összefüggései
- különböző társas helyzetek megoldása (találkozó lemondása, bocsánatkérés, találkozó megszervezése, udvarlás) -> egyre elterjedtebbek a digitális szövegtípusok
- személyesebb szituációk: gyakoribb a személyes érintkezés
- csetelés, SMS: barátok, családi kapcsolattartás
- e-mail: hivatalos kommunikáció, munkahelyi kapcsolatok
Netspecifikus kifejezések, rövidítések, szóalakok
- célja: karakterszám csökkentése, sebesség növelése
- típusok:
- kezdőbetű rövidítés
- netspecifikus betűszavak: mozaikszavak, szavak kezdőbetűiből vagy első szótagjából összeállított szavak
- arab típusú írás: magánhangzók elhagyása
- betűhelyettesítés számmal/szimbólummal
- szóösszerántás (szerintem-sztem)
- szócsonkítás (amúgy-am)
- egyedi technikák
- jellemző a digilektusbeli alakok használata az egyéb személyes szövegformákban is (pl. jegyzetek, feljegyzések, napló, közvetlen kapcsolatban állók üzenetváltásai)
- a rövidített szóalakok használata nyelvromboló hatású
- további jellemzők: tömörség, szlenghasználat, becéző szóalakok, helyesírási norma ignorálása, szabad értelmezése, gyors változékonyság
- hatása van a tegezésre és a magázásra is (tegezés előtérbe került)
- az élőszó nonverbális jellemzőinek pótlására szolgál:
- betűtöbbszörözés
- írásjelhalmozás
- emotikon: hangulatjel; nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, általában valamilyen érzelmet fejez ki
- képes írás
- pozitívum: kreatív, lényegre törő, tömör
- negatívum: igénytelenség, felületesség, nyelvhasználók lustasága
Meghatározó körülmények:
- a digitális kommunikáció nyelvhasználatának ismerete a digitális eszközök használatának gyakoriságától függ
- meghatározó a partnerhez való viszony, a helyzet külső körülményei
- „digitális bennszülöttek” és „kintrekedtek” közötti értési nehézségek -> csoportnyelvi, másokat kizáró jelleg
- információs technológia fiatalsága -> a generációk közötti átörökítés hagyománya még nem alakulhatott ki
Netikett
- az internetes kommunikáció etikai oldala
- a network etiquette szóból származik
- összefoglalja a hálózati kommunikáció illemszabályait
- A CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRÁS KIABÁLÁSNAK SZÁMÍT
- trágár szavak kerülése
- sértő szavak, szövegek kerülése (pl. mások vallásához vagy hazájához fűződő érzelmeinek megsértése)
- diszkrimináció kerülése
- szóközhasználat
- olyan hozzászólásokat írjunk, amit szemtől szemben is kimondanánk
- plágium kerülése –> más szellemi tulajdonának felhasználása engedély/forrásmegjelölés nélkül úgy, hogy azt a saját szellemi termékünknek állítjuk be
- illetlen tartalmak közlésének kerülése
- ha rossz helyre küldjük az üzenetet, kérjünk bocsánatot
- mások magánügyeinek, érzelmeinek tiszteletben tartása
- tömörség, rövidség
- e-mailezéskor mindig töltsük ki a tárgy rovatot
- nekünk írt személyes levél továbbítása előtt kérjünk engedélyt a levél feladójától
- ne válaszoljunk a trágár, durva levelekre
- az e-mail végén illik elköszönni
- nem illik kéretlen információt (spam) küldeni e-mailben