Berzsenyi Dániel költészete

1. Élete – szemelvények

• 1776. máj. 7. Hetye
• középbirtokos nemesi család
• 1799 Dukai Takács Zsuzsanna – házasság
• 1804 költözés Niklára
• Kis János fedezte fel benne a költőt
  • 3 költeményt küldött Kazinczynak
  • 1808 maga, a költő, jelentkezett Kis Jánosnál (77 vers – teljes verseskötet) átadta Kazinczynak (nyomtatás támogatása) => megindul a levelezés kettejük között
• 1836. febr. 24. Nikla 

2. Általános jellemzők

• 1813 első kötet
• 1816 második kötet
• 1817 Kölcsey recenziója (= műbírálat) => elhallgat benne a költő, csak prózai műveket alkot
• helye a magyar irodalomtörténeti folyamatban
  • alapélménye életformájából ered => kettősség jellemzni
    • magány – „szellemi hontalanság”
    • nappal mintagazda  éjjel költő
    • falusi földesúri életforma  ideálvilág (= teremtett világ a verseiben)
• a klasszicizmus és a romantika határán alkot
• 3 pályaszakasz

I. 1808-ig

• saját törvényei szerint alkot
• horatiusi ódák klasszicista versek: műfaj, ókori mester követése (közösségi érdekeltségű)
• elégiák vágy  valóság (személyes lét szintje; romantikus alapélményből fakad)

II. 1808-1817 között

• Kazinczy hatása: a felvilágosodás értékei felé fordítja Berzsenyi figyelmét
• főleg klasszicista versek
• episztolák, epigramma (gondolati líra, klasszicista stílusban íródott)

III. 1817-1836

• Kölcsey recenziója => elhallgat benne a költő
  • képalkotási módszerek bírálása, mert romantikusak => fantázia kell a metaforák elképzeléséhez
• főleg prózai művek
  • 1825. Tudományos Gyűjtemény: Észrevételek Kölcsey recenziójára

 

KLASSZICISTA ELEMEK	ROMANTIKUS VONÁSOK
Horatius tudatosan vállalt követése antik versformák ( szapphói és alkaioszi strófa) aurea mediocritas (=arany középút) – Horatius követése (szélsőségektől mentes élet) Horatius sorainak átvétele tanító (=didaktikus) szándék versszerkezet logikai felépítése	szemléletformájában jelentkezik (vágy  valóság) képhasználat: metaforák a fantáziát mozgatja meg, a klasszicizmus kizárja a fantázia működését, csak a racionális dolgokat fogadja el)

 

3. Berzsenyi Dániel elégiái

a) életrajzi háttér

• 1804 Nikla
• 1809-től hipochondria (betegségtudat)
• kedélybetegség, reménytelenség, szellemi hontalanság
• 8-10 vers ezeket ő nevezi elégiáknak
• alaptémája:
  • mulandóság (idő)
  • végzet, halál
  • szerelem elmúlása
  • magány
  • életből kikopott értékek

b) A közelítő tél

• 1804-1808 között

• elégia
  • hangneme rezignált
  • idő- és értékszembesítés

értéktelített múlt  értékhiányos jelen értékveszteségi folyamat (negatív festés módszere)

• eredeti címe Az ősz Kazinczy tanácsára (hatására) változtatta meg
  • „közelítő tél” = Az ősz ( statikus – állóképszerű – kép)



többet fejez ki fenyegetettség

• szerkezete logikus
  • 1-3. vsz. pictura az ősz, a természet leírása; értékhiány és -pusztulás
    • változatosan szövi össze azt, ami elmúlt és ami itt maradt => az őszi táj lehangoló képe (kifejezi az elmúlást, az évszakot)
    • auditív eszközök: „Tarlott bokrai közt sárga levél zörög.”  r hangok = levelek zörgése
    • negatív festés módszere
      • 6 tagadószó, 6 tagadó ige => elmúlás
      • múlt és jelen, élet és gyász komor, vigasztalan hangulata adja
    • általános megfogalmazással zárja le az 1. részt

itt – nemrég  minden – most
öröm új dala szomorú, kiholt

az ellentétes szerkezet a romantika kedvelt kifejezőeszköze

• • 4. vsz.
    • általános tétel megfogalmazása
    • az idő filozófiája (Horatius)
      • madár metafora: az idő észrevétlenül tovasiklik, minden csak egy pillanatig tartó tünemény (romantikus vonás a madár-metafora használata)
    • általános pusztulás kifejezése egy hasonlatban történik (összekényszeríti a mindent és a kist)
      „Minden csak jelenés; minden az ég alatt,/Mint a kis nefelejcs, enyész.”
  • 5-6. vsz.
    • saját életére vonatkoztatja az előbbi tételt, az elmúlást
    • ifjúsága örökre eltűnt szomorú lemondás
    • a közeledő téllel megszakad a természet és emberi lét párhuzama => az embernek nem lehet új tavasza, az eltűnt ifjúság szépségeinek nem lehet már részese
    • „béhunyt szem”: örömök, szerelmek észrevételének képtelensége => az élet szépségeit már nem veszi észre
    • Lolli a szerelem jelképe
    • koszorú bimbaja, szép tavasz, nektár, zsenge virágok, kikelet az elmúlt ifjúságra vonatkozó képek; visszautalnak a verset indító három strófaegyes részleteire

c) Levéltöredék barátnémhoz

• 1804-1808 között
• elégia
• verselése eltér az eddigi költeményeitől, mert nem antik strófaszerkezet jelenik meg, hanem ütemhangsúlyos (magyaros) verselés – négyütemű tizenkettes
• a címzett Dukai Takács Regina
• cím
  • töredéket ígér, de befejezett a mű
  • episztolára utal (van megszólítottja), de a személyes lét szintje jelenik meg => elégia
  • oka: feszültségkeltés szándéka
• a látható szöveg: az utolsó versszak ötsoros
  • oka: a mondanivaló szétfeszíti a formát (Arany Jánosnál is jelentkezik ez)
• a töredék romantikus vonás (az életből hiányzik a teljesség)
• 1. vsz.
  • magány – „elvesztettem” és „nem vagy velem” negáció (=hiány)
  • beszédhelyzet: lírai én te (barátné)
    • fiktív (kitalált) párbeszéd
  • a kérdés elutasítása után válaszol a költő
• 2-5. vsz.
  • a
  • az egyéni lét összegzése
  • létösszegző elégia
  • „Lefestem…” szüret – este
    • szüret betakarítás (vég), vígság hiánya
    • este nap vége
    • családjának tagjai már nyugovóra tértek, ő az „agg diófa” alatt ül (az elmúlás hangulata)
  • 3-4. vsz.
    • „kanócom pislogó lángjai” – „szebb lelki világ szent órái”
      • képzelet (vágyak megjelenítése a belső világban, de ez nem a valóság, a valóságtól független, elfordul a való élettől és létrehoz egy másik belső világot) => elfordul a jelen sivárságától
    • emlékezet felidézi azokat az élményeket, amelyek „eltűnt örömei”
  • 5. vsz.
    • életsorsa jelképpé emelkedik
    • visszautal az előző gondolatokra => párhuzam (2.,3. és 4. versszak)
      • szüreti est = öregedés
      • kanóc pislogó lángja = kihűlő szerelem
      • őszibogár búsongó zümmögése = melankolikus líra
  • nincsenek antik utalások
  • a falusi elvonultságát, lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát festi le => létösszegző vers

d) Osztályrészem

• elégico-óda: egy olyan költemény, amely két műfaj (elégia, elégikus óda) határán áll, hangneme többnyire elégikus
• létértelmező vers, számvetésvers: az egyéni életét próbálja meghatározni a létezésben, végiggondolja az életét, annak nagy fordulatait értékeli, számot ad róla a versben
• versformája szapphói strófa
  • három és fél ereszkedő versláb először a hangsúlyos, majd a hangsúlytalan
• szerkezete
  • I. rész 1-2. vsz.
  • II. rész 3-5. vsz.
  • III. rész 6-7. vsz
• I. rész 1-2. vsz két-két rövid, véglegességet sugalló tömör kijelentő mondat
  • a hajó – az élet metaforája, toposza
    • emberi életút = veszélyes tengeri hajózás
    • az okosan kormányzott hajó a középutat választja (arany középszer): kerüli a túlzott ovatosságot, a sziklás-zátonyos part közelségét, ám nem tör vakmerőn előre (Horatius: Licinius Murenához II. 10.)
  • partra szállás = megállapodottság
  • az 1. versszak allegória: a hajó metaforát részleteiben kibontja
  • utal Odüsszeiára ”Charybdis”
  • kulcsszó a BÉKE
    • jelentése: a „TÜNDÉRKÉP” elhagyása (képzelet, álmok, vágyak)
  • a „heves ifjú” számára az „elzárt hely”(egyfajta védettség, de ott rejlik az ifjúságról való búcsúzás fájdalma) kényszerítő erővel bír
  • felnőtté vált => lezárult egy szakasz az életében
  • ráeszmél az idő visszafordíthatatlanságára
  • jövő idejű igék (2. vsz.) új életformára való felkészülés
• II. rész 3-5. vsz.
  • önvigasztalás, a „boldog megelégedés” illúziójában ringatja magát
  • értékszembesítés
    • földbirtokos élet  kiegyensúlyozott családi élet boldogsága
    • görög tájak, városok pompázata, Horatius tiburi birtoka  a költő osztályrészül jutott sorsa
  • felsorolja, amije van
  • kérdés formájú állítás ”Kegyes istenimtől/Kérjek-e többet?”
    • a földesúri mellett vagy ellen valami másra, teljesebbre vágyik
  • 5. vsz. nyugalom megelégedett a költő önmagával => a sorsába beletörődik
  • végzet (=fátum) ami elrendeltett, az bekövetkezik (Zeusz-Jupiternek sincs hatalma a végzet felett)
• III. rész 6-7. vsz.
  • nem a kalász, nem a szőlő, nem a tárgyak adják az igazi értéket, hanem a szellemi dolgok (költészet, múzsák)
  • a költészet a legértékesebb számára (Camoena = a görög múzsáknak megfelelő itáliai istennők)
  • megelégedettség feltétele, a költészet jelenléte tökéletesség; olyan létszféra, amelyben a lírai-én meg tudja szólaltatni a vágyait
  • „Essem” nyomatékos elem (ismétlés)
    • fájó, véletlenszerű az esés
    • kietlen, életre alkalmatlan területek ellentéte
      • „Grönland örökös hava” hideg  Camoena meleg keble lesz az
      • „forró szerecsen homok”  Camoena hűvős ernyője lesz ott
      • ezek az ellentétek romantikus képek => azt fejezik ki, hogy a költészet ad
  • az elégikusság a vers záró részében a legtökéletesebb

4. Berzsenyi Dániel emlékmúzeum – Nikla

• 1811-ben épült
• 1954-ben alakították ki a múzeumot
• a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre
• megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai
• a ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót
• a kertben még ma is áll a Berzsenyi Dániel által 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa