- Homéroszi eposzok
- Időbeli elhelyezés: Mindkét eposz a Kr. e. VIII. században keletkezett, de az Odüsszeia egy emberöltővel későbbi
- Nyelve: Ógörög ( ión és aiol)
- Témája (trójai mondakör)
- Thétisz istennő és Péleusz király lakodalmán kitört viszály vezetett.
- Istenek és földi halandók voltak a meghívottak között, csak Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg.
- Erisz bosszúból egy aranyalmára felírta, hogy a legszebbnek és a lakodalmi vendégsereg közé gurította. Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité egyaránt igényt tartott az almára.
- Parisz lett a döntő bíró Aphroditét választotta. ( Megígérte Parisznak, hogy megszerzi neki Helenét) Héra és Pallasz Athéné roppant haragra gerjedt (elhatározták, hogy Trójának pusztulnia kell)
- Parisz elcsábította Helénét, aki Menelaosz felesége volt Menelaosz ideges lett és megkérte testvérét, Agamemnónt hogy pusztítsa el Tróját és Pariszt
- Jóslat:
- Odüsszeusz 20 évig nem térhet haza
- Csak akkor vehetik be Tróját, ha Akhilleusz is harcol. Akhilleusz Thétisz fia vagy hosszú élet, de mindenki elfelejti a nevét, VAGY rövid élet, de mindenki jegyzi a nevét.
- Homéroszi kérdés
- Nem tudjuk hogy valójában mind a két művet Homérosz írta.
- A két mű szemlélete között jelentős különbségek fedezhetők fel, ezen kívül több formai elem is eltér. Ezek alapján a mai irodalomtudomány azt feltételezi, hogy az Odüsszeia költője legalább egy emberöltővel később élt, mint az Iliászt megalkotó Homérosz.
- Illiász
- Téma: A Trójai háború 10 évéből az utolsó 52 nap
- Szerkezet
- A görög táborban dögvész pusztít, mert Agamemnón, a sereg fővezére megsértette Apollónt, mivel nem adta vissza papjának, a trójai Khrüszésznek a lányát (Krüszeisz), A jós tanácsára a lány visszakerül apjához, de kárpótlásul Agamemnón elveszi Akhilleusz rabnőjét,
- A sértett Akhilleusz visszavonul a harctól, és arra kéri anyját, Thetisz istennőt, hogy kérje Zeusz segítségét abban, hogy mindaddig szenvedjenek vereséget a görögök a trójaiaktól, ameddig Agamemnón ki nem engeszteli őt.
- Hamarosan a trójaiak kerülnek fölénybe. Agamemnón engesztelő követséget küld Akhilleuszhoz, de a sértett hős visszautasítja a megígért kárpótlást.
- Patroklosz szálljon harcba (Akhilleusz fegyverzetében). A csata során Hektór Patrokloszt, fegyverét elveszi, holttestét meggyalázza.
- Akhilleuszt a barátja elvesztése okozott fájdalom és harag készteti arra, hogy kibéküljön Agamemnónnal, és újra harcba álljon.
- Anyja Héphaisztosz kovácsistennel készíttet számára új fegyverzetet. Akhilleusz megöli Hektórt, meggyalázott holttestét azonban isteni sugallatra visszaadja Priamosznak. Az eposz a trójai hős temetésével végződik.
- Főszereplő: Akhilleusz (Félisten)
- Tudatosan vállalja a rövid életet adó, de hírnévközpontú értékrendet.
- Odüsszeia
- Téma: Odüsszeia bolyongása hazatérése Trójából Ithakába
- Ideje: 40 nap (melyben 10 év történetét meséli el, de egyetlen eseménysort választ: Odüsszeusz hazatérését)
- Szerkezet
- I-IV ének: Ithaka kezdődik, megismerjük Odüsszeia feleségét Pénelopét és Thélemakoszt. Megtudjuk, hogy Pénelopé hűséges marad a férjhez, és Thélemakosz elindul hírt szerezni az apjáról.
- V-VIII ének: Kalüpszó elengedi Odüsszeiát és kap is egy hajót, Odüsszeia ez tengeri viharba keveredik hajótörést szenved. Phaiák szigetén köt ki. ( I-IV és a V-VIII ének)
- IX-XII ének: Odüsszeia kalandjai visszatekintő (retrospektív) 10 kaland van
- Kikón nép városát feldúlják kapzsiság miatt sokan odavesznek
- Lótuszevők szigete: három társ nem akar eljönni, mert megkóstolta a lótuszt ( lótusz kábszer)
- Küklopszok szigete
- Kíváncsiság, tudásvágy ( barlang)
- Barbár, törvénynélküli világ bemutatása
- Aiolosz nevű sziget (szelek isten bőrtömlőben rossz szeleket ad, de a társak kapzsiságból kinyitják)
- Télepülosz szigetén a követhajigáló emberevő óriások között ( Odüsszeusz beszélget velük és túlélik.
- Kirké istennő szigete (El állatosítás disznóvá változik)
- Alvilág –Anyjával és Agamemnónnal való találkozás, Teiresziász jóslata
- Szirének éneke (Tudásszomj-önfegyelem)
- Kaland Szküllával a hatfejű tengeri szörnnyel és Khaürdisszel ( furfangossággal menekül )
- Héliosz barmainak megevése (Testi öröm)
- XIII.- XXIV ének
- jelen idő (phaiákoktól búcsúzik)
- két cselekményszál összekapcsolódik
- Ithaka, leszámolás a kérőkkel
- Odüsszeusz
- Kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a kompromisszumokra való képesség, a tapasztalat szülte óvatosság
- Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember.
- Emberi, mert nem tökéletes, de meg tudja fékezni magát és ártó szenvedélyeit.
- Katonai vitézsége mellett „polgári” erényei is vannak: kitűnő mesterember és ért a hajózáshoz is.
- Eposz
- Nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek,, tevékenységüket természetfeletti, isteni erők is támogatják, s az egész közösség sorsára kiható rendkívüli tetteket hajtanak végre.
- Eposzi kellékek
- Segélykérés (invokáció): Az eposz kezdősora, amelyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg (a görögöknél ő Kalliopé). Ez mindkettőbe jelen van.
- Témamegjelölés (propozíció): 1 ének első versszaka
- A dolgok közepébe vágó kezdés (in medias res): Odüsszeia csak 40 napot mesél el a 10 évből ( de vissza emlékezésből tudjuk a történetet)
- Seregszemle, katalógus (enumeráció): Iliász 2. éneke amikor Agamemnón és a görögök megtámadják Tróját
- Csodás elemek (deus ex machina):
- Az emberi világ eseményeit isteni döntések irányítják, illetve isteni közreműködés segíti, vagy épp akadályozza.
- Pl. a Hektor és Patroklosz csatába Hektort Appolón segíti
- Állandó jelzők és ismétlések: leleményes Odüsszeusz
- Epikus hasonlat: Akhilleusz pajzsának bemutatása
- Időmértékes verselés
- Rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása
- Az első 4 versláb lehet daktilus vagy spondeus, de az ötödiknek mindig daktilusnak kell lennie, az utolsó versláb pedig általában spondeus.
- Verslábak
- Daktilus: hosszú, rövid, rövid
- Spondeus: hosszú, hosszú
- Trocheus: hosszú, rövid