Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
A XIX. század végének világnézeti válsága és az új stílusirányzatok. Az európai kultúrtörténetben a realizmus (XIX. század) volt az utolsó egységes korstílus. Ennek végén a világnézeti és művészeti egység teljesen megbomlott. Az emberek előtte hittek abban, hogy a világ megismerhető, hogy az emberi ész hatása végtelen. A század végén azonban az ember egyre bizonytalanabbá vált. …
A művészi kommunikáció változásai a XXI. században A XX. század végéig az írók-költők az olvasóközönség számára nehezen megközelíthetők, életük eseményei, mindennapjaik nem kapnak nyilvánosságot, legfeljebb az író-olvasó találkozókon, dedikálásokon találkozhatott velük személyesen az olvasó. A XXI. század elejétől az irodalom szereplői egyre inkább igyekeznek kihasználni a közösségi média által nyújtott lehetőségeket. Profilt alakítanak a Facebookon, …
A XIX. század második felének irodalma A XIX. század második felének irodalmát az irodalmi akadémizmus határozta meg. Az ízlés diktátora Gyulai Pál volt, aki Petőfi és Arany örökségét kérte számon a szerzőktől. Ebben a korban Európában már a realizmus irányzata uralkodott, sőt, már a 60-as 70-es években kezdtek elterjedni a modern stílusirányzatok, mint a szimbolizmus, …
József Attila szerelmi költészetét végig meghatározza az édesanyjával kapcsolatos élménye. Anyjára ambivalens módon emlékezett, félig imádattal és félig gyűlölettel „hűtlenségéért”, amiért nevelőszülőkhöz adta két évre. Kapcsolataiban mindig az anya-képet kereste, szerelmes verseiben minduntalan visszatér az anyamotívum. Kapcsolatai kudarcba fulladtak vagy diszharmonikusak, ellentmondásosak voltak. „Szerelmi életrajzával” kiegészített élete az alábbiakban foglalható össze: 1905. április 11-én született …
Reformkor Magyarországon (1825-1848) A liberalizmus és a nacionalizmus eszméinek jegyében reformmozgalom bontakozik ki, melynek célja: Magyarország polgári átalakulása és nemzeti függetlensége a Habsburg-birodalmon belül. Kölcsey szerint: „Jelszavaink valának: haza és haladás.” A reformok jegyében a nemesség küzd, mert gyenge a polgárság. A reformok fórumai a reformországgyűlések: 1825-27, 1830, 1832-36, 1839-40, 1844, 1848. A reformok elindítója …
A gazdasági világválság előzményei Az USA pozíciója az I. világháborúnak köszönhetően tovább erősödött, különösen a pénzügyek és a kereskedelem terén. Az 1917-es forradalmak következtében bekövetkező ideológiai változás hatása a gazdaságban is jelentkezett, mert a hatalmas orosz térség kiesett az áruforgalomból, s csak fokozatosan és kis lépésekben kapcsolódott be ismét a nemzetközi gazdaság rendszerébe. A gazdasági …
Előzmények: Újabb trónviszályok alakultak ki Könyves Kálmás halála után megnőtt a birtokadományozás, kezdett átalakulni a gazdaság III.Béla (1172-1196) bizánci ismereteivel megszilárdította a királyi hatalmat írásbeliség kiterjesztése államigazgatás modernizálása király előtt megtárgyalt ügyek írásba vétele (1181) kiadott oklevelek száma nőtt Kancellária létrehozása: élén ált. érsek álltak jegyzők, írnokok munkái megnőtek földművelés erősödik (legelőváltó rendszer) …
Fogalmak: freudi pszichoanalízis; ego; superego; alterego; lélektani regény; Művek: Esti Kornél-novellák; Édes Anna; 1920-as években fordul az epika felé; a lélektaniság, a tudattalan feltárása áll a figyelme középpontjában; alterego kérdése – Esti Kornél alakja; Freud hatása – az elfojtásról; a tudati folyamatok kifejezhetőségének kérdése; értékrendje; Freudizmusról: Sigmund Freud bécsi pszichológus a 19. sz. végén az …
Szótárak: Szócikkek, nyelvészeti segédeszközök, valamilyen szempont szerinti rendszerezése. Célja: gyakorlati (a két- vagy többnyelvű szótárak) és tudományos (egynyelvű). A szótárazás nem új keletű dolog, a kódexek korában már készítettek:. glosszákat– ezek voltak az első szójegyzékek, melyek lehettek: -interlineárisak – tehát két sor közé írták és -marginális – a lap szélire jegyezték fel a szavakat. A …
Kialakulása: A Nyugat-római Birodalom bukása (Kr. u. 476) után a két birodalom rész között eltérő fejlődés vette kezdetét. Róma püspökeinek szemszögéből Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia elfoglalása után, ez a város lett a kereszténység központja. Rómában igen korán jelentős keresztény közösség alakult ki, itt prédikált és szenvedett mártírhalált Pál apostol, valamint Rómának lett püspöke Szent Péter …