Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki …
Fogalmak (hang, betű, fonéma, magánhangzó, mássalhangzó, a hangok alkalmazkodása) HANG = a beszéd legkisebb egysége BETŰ = a hang írásban rögzített formája ! a betűk nem mindig azonosak a hangokkal ld. látja / láttya FONÉMA = a beszédhang elvonatkoztatott nyelvi formája (ejtésváltozatoktól való elvonatkoztatás ld. ház – ihlet); jelentés-megkülönböztető szereppel bír Magánhangzók – mássalhangzók (képzés …
Az információs társadalom: Az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalom. – Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel. A hálózatba való összekapcsoltság az …
Az emberek szerepe és helyzete a társadalomban nem egyforma, életkoruk, nemük, iskolázottságuk stb. alapján különböző csoportokba szerveződnek. A társadalmi rétegződés szükségszerű következménye a nyelvhasználat rétegződése, amely területi és társadalmi jellegű lehet.. A nyelv vízszintes tagolódása következtében alakulnak ki a területi nyelvváltozatok, vagyis a nyelvjárások (dialektusok). A nyelv függőleges tagolódása következtében alakulnak ki a társadalmi nyelvváltozatok, …
A nyelvújítás előzményének tekinthető a magyar nyelv grammatikájának tudományos vizsgálata, amely a XVI. században vette kezdetét (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás). A XVIII. század második felében újra előkerült a magyar nyelv ügye: a magyar nyelv megújítását célzó törekvés a nemzeti modernizációs programba illeszthető, hiszen a Habsburg abszolutizmus németesítő törekvéseivel szállt szembe, a nemesi ellenállás a …
A kommunikáció során nyelvi és nem nyelvi jeleket alkalmazunk. A nyelvi jelek megadott szabályok szerinti felhasználását verbális kommunikációnak nevezzük, a nem nyelvi jelek segítségével létrehozott információközlés a metakommunikáció. A nyelvi közlést többnyire metakommunikáció kíséri, amelynek jelentőségét semmiképp nem lehet leértékelni, hiszen a közlésfolyamat során 65-70 % – ban hagyatkozunk ezekre a jelekre. Tehát az emberek …
A kommunikáció szó eredete a latin communicatio, amelynek jelentése közzététel, teljesítés, megadás, gondolat közlése a hallgatóval. Ez alapján a kommunikáció meghatározása: információcsere valamilyen jelrendszer segítségével. A kommunikáció típusai: irányultsága szerint: EGYIRÁNYÚ: az információnak csak egy iránya van, mert hallgató és beszélő nem cserélhetnek szerepet pl. televíziózás KÉTIRÁNYÚ: az információ iránya megváltozik, mert hallgató és beszélő …
A nyelvtudomány jelekkel foglalkozó területe a szemiotika. A jel mindig valamilyen érzékszerveinkkel felfogható (látható, hallható, tapintható) jelenség, amely egy másik, önmagán túli jelenségre utal. Jellé valami csak akkor válhat, ha a közösség minden tagja elfogadja; a jelek sohasem elszigetelt egyes elemek, hanem egy rendszer tagjai. A jel felépítése: egy jelölőből (ezt érzékeljük) és egy jelöltből …
A Földön 6000-7000 nyelv létezik. Ezen sok nyelvből több száz már az ókorban kihalt. De nagy a számuk azoknak a nyelveknek is, melyek napjainkban vannak kihalófélben. Nagy nyelvcsaládokból csak körülbelül 12-15-t ismerünk. Vagyis a rengeteg nyelv között bőven vannak olyanok, amelyek egymás rokon nyelvei. Ezek között kisebb a különbség, beszélőik akár külön tanulás nélkül is …
A monszun szélrendszer Akkor beszélünk monszun szélről, ha a szél iránya évszakonként jelentősen megváltozik, és legalább 120º-os irányváltást mutat. Vagyis az évszakos irányváltást mutató szeleket monszunszeleknek hívjuk. A trópusi monszun: Az eltérülő (irányváltó) passzátszélet nevezzük trópusi monszun szélnek! A (termikus) hőmérsékleti egyenlítő: a Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. Ez NEM esik egybe a földrajzi Egyenlítővel! …