A célpiaci marketing lényege, kialakulása, a piacszegmentálás lényege, ismérvei, a célpiac választása és a pozícionálás

Egy vállalat általában nem képes arra, hogy a piacon jelentkező valamennyi fogyasztói igényt kielégítsen.

A vállalatoknak dönteniük kell arról, hogy a különböző fogyasztói igények közül melyeket kívánják kielégíteni, az adott piac mely vevőcsoportjára összpontosítsanak.

A legfontosabb kérdés: „Milyen igényeket tud a versenytársaknál jobban kielégíteni?”.

A döntés érdekében a piacot szegmentálni kell.

 

Szegmentálás: a piac egyszerű, homogén csoportokra osztása.

 

A szegmentumok a piac egyedi keresleti sajátosságokat mutató csoportjai.

 

A piacokat akkor lehet, illetve érdemes szegmentálni, ha az adott piacon a kereslet valóban szegmensszerű sajátosságokat mutat. 

 

A szegmentálás alapelvei:

  • az egyes szegmentumok közötti eltérés a lehető legnagyobb legyen,
  • a szegmentumon belüli eltérés a lehető legkisebb legyen.

 

A piacszegmentációval kapcsolatos követelmények

 

  • Mérhetőség: Ez azt jelenti, hogy a vevők csoportosítására felhasznált jellemzőknek, az adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük.
  • Elérhetőség: Nem elég a csoportot azonosítani, hanem fel kell tárni azt is, hogy milyen eszközökkel érhető el az adott szegmentum. 
  • Időbeli stabilitás: Követelménye azt jelenti, hogy a kialakított szegmentumnak hosszú időn keresztül, lényegileg változatlannak kell maradnia. 

 

A piacszegmentáció alapjául szolgáló ismérvek.

 

A szegmentációhoz meg kell találni azokat az ismérveket, jellemzőket, amelyek alapján egy-egy piac fogyasztóinak kereslete eltér.

 

A szegmentálási szempontok alapvetően különböznek aszerint, hogy egyéni vagy szervezeti vásárlói igényei felé fordulunk-e. (ez a megkülönböztetés sok esetben azt jelenti, hogy a fogyasztási cikkek, vagy termelési eszközök iránti igényeket kívánnak kielégíteni.)

Egyéni fogyasztók esetén, a fogyasztási cikkek piacán alkalmazható leggyakoribb szegmentálási ismérvek a következők: 

Szegmentálási ismérvek

    1. Terméktényezők ismérvei: termék rendeltetése, összetétele, jellemzői, ára, használatának előnyei, ismeretsége
  • Fogyasztók ismérvei
  1. Demográfiai ismérvek: nem, kor, családnagyság, család életciklus, vallás, hagyományok, szokások,
  2. Társadalmi – gazdasági ismérvek: iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem, vagyoni helyzet,
  3. Területi, földrajzi ismérvek: tájegység, település mérete, lakóhely típusa, 
  4. Magatartási ismérvek: vásárlási indíték, használói státusz, használat mértéke, márkahűség, attitűd, termék előnyök, személyiség
  1. Szervezeti vásárlók szegmentációja: tevékenység típusa, vállalatméret, vevőkapacitás, használói státusz, rendelési nagyság, stb.

 

A célcsoportképzés

 

Célcsoportképzésen azt a folyamatot értjük, amikor a vállalat kiválasztja a számára megfelelő szegmentumot (szegmentumokat), s azt a tevékenységének középpontjába állítja.

 

A vállalatnak a szegmentumok értékelésekor a következő tényezőket kell figyelembe vennie:

  • A szegmentum mérete, növekedési lehetősége: A megfelelő méret relatív fogalom. A nagyvállalatok általában a nagy forgalmú szegmentumok szétaprózzák erőforrásaikat. A kisebb cégek pedig a nagyobb szegmentumoktól tekintenek el, mert azok nagy forrásokat kötnek le, emellett túlzottan vonzóak a nagyobb cégek számára. A szegmentum jövőbeli növekedési lehetősége rendszerint kívánatos valamennyi szereplő számára, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a nagyobb szegmentumba a versenytársak gyorsabban lépnek be, ami a vállalat nyereségére csökkentőleg hat.
  • A szegmentum vonzereje, veszélyei: Adott szegmentumban elérhető jövedelemnagyság a „piaci erők” alakulásának függvénye. Fontos figyelembe venni a versenytársak számát és erejét a szegmentumban, valamint figyelni kell a helyettesítő termékek kínálatára is.
  • A vállalati célok, források: Nem elegendő annak felmérése, hogy a piaci szegmentum nagysága, növekedési lehetőségei, vonzereje megfelelőek. A vállalatnak a szegmentum szempontjából meg kell még vizsgálni saját céljait és erőforrásait. Bármilyen vonzó a piaci szegmentum, le kell mondani róla, ha annak kiszolgálása nem illeszthető be a vállalat hosszú távú céljaiba, illetve, hogy elegendő erőforrással rendelkezik-e a vállalat ahhoz, hogy a szegmentumot kiszolgálja.

 

Pozícionálás

 

A célpiac kiválasztását követően a vállalatnak meg kell határoznia, és tudatni kell a fogyasztókkal, hogy az adott célpiacon megjelenő termékei milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytárs hasonló termékeihez képest.

 

Pozícionálás egy adott piacon: a termék előnyeinek meghatározását, a versenytárs termékétől való megkülönböztetését, és ennek a vevőkben való tudatosítását jelenti.

 

A vállalat a célpiac kiválasztásával lényegében megválasztotta a versenytársait is. Így a pozícionálás lényegében a saját kínálat, a vevői igények és a versenytársak kínálata között viszonyt konkretizálja.

A pozícionálás a vevőre hat, a vevő gondolatvilágában kívánja a terméket elhelyezni. „Pozicionálás = harc a fogyasztó emlékezetéért”.

 

A vállalkozás pozíció meghatározása 3 lépésből áll: 

  1. a lehetséges versenyelőnyök meghatározása, 
  2. a legjobb versenyelőnyök kiválasztása, 
  3. a vevőkben való tudatosítás

Hasonló

  • Termék

    A marketing nézőpontjából terméknek tekinthető minden, ami piacra vihető és alkalmas valamilyen fogyasztói vagy szervezeti igény kielégítésére. A termék tulajdonságai Funkcionális tulajdonságok (generikus): A funkcionális tulajdonságok elsődlegesek a termék szempontjából. Ha hiányoznak, akkor  a szóban forgó tárgy egyáltalán nem képes kielégíteni a fogyasztók szükségleteit.  Másodlagos tulajdonságok (elvárt funkciók): A másodlagos tulajdonságok nem elengedhetetlenek a termékhez,…

  • Primer piackutatás

    A primer kutatás elsődleges, eredeti terepen zajló adatfelvételt jelent.  Primerinformáció: új még nem ismert és nem publikált eredeti, elsődleges adatok megszerzése.  Az eredeti adatfelvételt megkérdezése, megfigyeléssel vagy kísérlet segítségével történik. Megfigyeléssel nyomon követhetők a szokások, tények és részben a motívumok.  A kísérlet során feltár hatjuk a motívumokat és bizonyos jelenségeket.  Megkérdezés segítségével megismerhetők a vevői…

  • A vásárlási döntés folyamata

    A marketing lényege az igények felismerése, az igények kielégítése és a nyereségesség. Fogyasztói piacot azok az egyének, illetve háztartások alkotják, akik a termékeket és szolgáltatásokat személyes fogyasztásra vásárolják.  A fogyasztói piacon a vásárlás 5 elkülönített szakaszra bontható. A folyamat nem áll minden esetben öt szakaszból. Amikor nem nagy értékű gyakori beszerzésekre kerül sor, illetve a…

  • Szekunder piackutatás

    Piackutatás fogalma:  A piackutatás a piac szervezett és módszeres vizsgálata, amellyel a piacról, a szereplőiről, a jelenségeiről tudunk információt gyűjteni. A piackutatás a vállalati marketing eredményes felhasználásához szükséges információk, felkutatása, rendszerezése, szelektálása, értékelése.   A piackutatás legfontosabb területei: Termék, vállalt ismeretsége Használat gyakoriságának és mennyiségének érése Mennyiségi és minőségi igények felmérése Vásárlási és használati szokások…

  • A fogyasztói magatartás modellje, a vásárlói magatartást befolyásoló tényezők, 

    A fogyasztói piac, a vásárlási magatartás modellje a külső ingerekből indul ki.  A külső ingereket két csoportra tudjuk osztani egyrészről marketingre itt megjelenik a 4P, vagyis a termék, ár, értékesítési csatorna és az értékesítés ösztönzése. Emellett a külső ingerek másik nagy csoportja a környezeti tényezők, vagyis a gazdasági, a technológiai, a politikai és a kulturális…

  • Termékpolitika, a termékfejlesztés folyamata

    A termékpolitika a vállalat termékkínálatának kialakításával kapcsolatos döntéseket és eszközöket foglalja magába. A termékkínálat a vállalat által forgalmazott termékek és szolgáltatások összessége.   A termékválaszték azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú termékek.  A választéknak lehet szélessége, ami azt jelenti, hogy hány termékcsoport van a kínálatunkban. Eszerint a választék lehet széles, vagy szűk.  Választék mélysége pedig egy…