BernyApp
   

2024-től jelentős változásokra számíthatsz az érettségin, új "irodalmi feladatlap" a magyarérettségiben, ami a pontszámok 20%-át adja. Készülj fel velünk rá.

  • ✓ 420 kvízkérdés
  • ✓ végtelen tanulási lehetőség
  • ✓ letölthető összefoglaló pdf-ek
  • ✓ egyszerűen kezelhető applikáció
  • ✓ korlátlan hozzáférés
Tudj meg többet!
Marketing érettségi

A célpiaci marketing lényege, kialakulása, a piacszegmentálás lényege, ismérvei, a célpiac választása és a pozícionálás

Egy vállalat általában nem képes arra, hogy a piacon jelentkező valamennyi fogyasztói igényt kielégítsen.

A vállalatoknak dönteniük kell arról, hogy a különböző fogyasztói igények közül melyeket kívánják kielégíteni, az adott piac mely vevőcsoportjára összpontosítsanak.

A legfontosabb kérdés: „Milyen igényeket tud a versenytársaknál jobban kielégíteni?”.

A döntés érdekében a piacot szegmentálni kell.

 

Szegmentálás: a piac egyszerű, homogén csoportokra osztása.

 

A szegmentumok a piac egyedi keresleti sajátosságokat mutató csoportjai.

 

A piacokat akkor lehet, illetve érdemes szegmentálni, ha az adott piacon a kereslet valóban szegmensszerű sajátosságokat mutat. 

 

A szegmentálás alapelvei:

  • az egyes szegmentumok közötti eltérés a lehető legnagyobb legyen,
  • a szegmentumon belüli eltérés a lehető legkisebb legyen.

 

A piacszegmentációval kapcsolatos követelmények

 

  • Mérhetőség: Ez azt jelenti, hogy a vevők csoportosítására felhasznált jellemzőknek, az adatoknak hozzáférhetőknek kell lenniük.
  • Elérhetőség: Nem elég a csoportot azonosítani, hanem fel kell tárni azt is, hogy milyen eszközökkel érhető el az adott szegmentum. 
  • Időbeli stabilitás: Követelménye azt jelenti, hogy a kialakított szegmentumnak hosszú időn keresztül, lényegileg változatlannak kell maradnia. 

 

A piacszegmentáció alapjául szolgáló ismérvek.

 

A szegmentációhoz meg kell találni azokat az ismérveket, jellemzőket, amelyek alapján egy-egy piac fogyasztóinak kereslete eltér.

 

A szegmentálási szempontok alapvetően különböznek aszerint, hogy egyéni vagy szervezeti vásárlói igényei felé fordulunk-e. (ez a megkülönböztetés sok esetben azt jelenti, hogy a fogyasztási cikkek, vagy termelési eszközök iránti igényeket kívánnak kielégíteni.)

Egyéni fogyasztók esetén, a fogyasztási cikkek piacán alkalmazható leggyakoribb szegmentálási ismérvek a következők: 

Szegmentálási ismérvek

    1. Terméktényezők ismérvei: termék rendeltetése, összetétele, jellemzői, ára, használatának előnyei, ismeretsége
  • Fogyasztók ismérvei
  1. Demográfiai ismérvek: nem, kor, családnagyság, család életciklus, vallás, hagyományok, szokások,
  2. Társadalmi – gazdasági ismérvek: iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem, vagyoni helyzet,
  3. Területi, földrajzi ismérvek: tájegység, település mérete, lakóhely típusa, 
  4. Magatartási ismérvek: vásárlási indíték, használói státusz, használat mértéke, márkahűség, attitűd, termék előnyök, személyiség
  1. Szervezeti vásárlók szegmentációja: tevékenység típusa, vállalatméret, vevőkapacitás, használói státusz, rendelési nagyság, stb.

 

A célcsoportképzés

 

Célcsoportképzésen azt a folyamatot értjük, amikor a vállalat kiválasztja a számára megfelelő szegmentumot (szegmentumokat), s azt a tevékenységének középpontjába állítja.

 

A vállalatnak a szegmentumok értékelésekor a következő tényezőket kell figyelembe vennie:

  • A szegmentum mérete, növekedési lehetősége: A megfelelő méret relatív fogalom. A nagyvállalatok általában a nagy forgalmú szegmentumok szétaprózzák erőforrásaikat. A kisebb cégek pedig a nagyobb szegmentumoktól tekintenek el, mert azok nagy forrásokat kötnek le, emellett túlzottan vonzóak a nagyobb cégek számára. A szegmentum jövőbeli növekedési lehetősége rendszerint kívánatos valamennyi szereplő számára, ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a nagyobb szegmentumba a versenytársak gyorsabban lépnek be, ami a vállalat nyereségére csökkentőleg hat.
  • A szegmentum vonzereje, veszélyei: Adott szegmentumban elérhető jövedelemnagyság a „piaci erők” alakulásának függvénye. Fontos figyelembe venni a versenytársak számát és erejét a szegmentumban, valamint figyelni kell a helyettesítő termékek kínálatára is.
  • A vállalati célok, források: Nem elegendő annak felmérése, hogy a piaci szegmentum nagysága, növekedési lehetőségei, vonzereje megfelelőek. A vállalatnak a szegmentum szempontjából meg kell még vizsgálni saját céljait és erőforrásait. Bármilyen vonzó a piaci szegmentum, le kell mondani róla, ha annak kiszolgálása nem illeszthető be a vállalat hosszú távú céljaiba, illetve, hogy elegendő erőforrással rendelkezik-e a vállalat ahhoz, hogy a szegmentumot kiszolgálja.

 

Pozícionálás

 

A célpiac kiválasztását követően a vállalatnak meg kell határoznia, és tudatni kell a fogyasztókkal, hogy az adott célpiacon megjelenő termékei milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytárs hasonló termékeihez képest.

 

Pozícionálás egy adott piacon: a termék előnyeinek meghatározását, a versenytárs termékétől való megkülönböztetését, és ennek a vevőkben való tudatosítását jelenti.

 

A vállalat a célpiac kiválasztásával lényegében megválasztotta a versenytársait is. Így a pozícionálás lényegében a saját kínálat, a vevői igények és a versenytársak kínálata között viszonyt konkretizálja.

A pozícionálás a vevőre hat, a vevő gondolatvilágában kívánja a terméket elhelyezni. „Pozicionálás = harc a fogyasztó emlékezetéért”.

 

A vállalkozás pozíció meghatározása 3 lépésből áll: 

  1. a lehetséges versenyelőnyök meghatározása, 
  2. a legjobb versenyelőnyök kiválasztása, 
  3. a vevőkben való tudatosítás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük