A nevelés elmélete

Pedagógia: Komplex fogalom, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt, kölcsönösen kiegészítik egymást. Görög szóból ered – Paidagogus= gyermek vezetője. 

A pedagógia tárgya: A gyermek (fejlesztendő személyiség) alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat kapcsán a pedagógia tárgya lehet minden, ebben a folyamatban részt vevő szereplő, tényező. E személyiségfejlesztő folyamat során a pedagógia megtanítja:  

  • a gyermeket a valóság megismerésére, ezáltal birtokbavételére 
  • annak átalakítására a művelődés és közéletiség megvalósítása során 
  • az emberek közötti kapcsolatok eszközeire, formáira és törvényeire 
  • bevezeti a gyermeket az értékek világában, orientálja az értékrendszer alakulását.  

 

Követelmény, hogy a pedagógiai elmélet mindig a pedagógiai gyakorlattal szoros kapcsolatban fejtse ki elméleti rendszerét.

A pedagógiai célja: Elsődlegesen a személyiség pozitív irányú fejlesztése a pedagógia és a pedagógiai munka célja. Ezen a folyamaton belül a nevelés az ehhez a személyiségfejlődéshez vezető segítő viselkedés. A  pedagógia konkretizált célja  a  történelem  során  sok  változáson  ment keresztül.  A pozitív irányú személyiségfejlesztés csak az adott társadalomban ideálisnak tartott személyiségkép ismeretében és annak mentén írható le.

Pedagógia feladata: kutat, megállapít, rendszerez, tényeket, összefüggéseket közöl az emberek céltudatos alakítása érdekében.

Tudományközi kapcsolatai:

A pedagógia önálló tudomány, de sok esetben a kutatásokban és vizsgálatokban más tudományok eredményeit is felhasználja, azért azt mondhatjuk, hogy a pedagógia alapvetően egy multidiszciplináris tudományág, és fontos jellemzője a komplexitás mellett a más tudományokkal való együttműködés.

Filozófia: kapcsolata a pedagógiával a kezdetektől nyomon követhető, sőt hosszú ideig a nevelés kérdéseiben a pedagógia a filozófia alárendelt tudománya volt. A pedagógiában meghatározó az etika, esztétika, az értékelmélet.

Biológia: többek között az idegrendszer fejlődésének törvényszerűségei, a testi felépítés, az öröklés témaköreiben segíti a neveléstudományt.

Pszichológia: a pedagógiával az egyik legszorosabb interakcióban lévő tudományterület; különösen az általános és fejlődéspszichológia, a neveléslélektan, a szociálpszichológia és a mentálhigiéné.

Szociológia: a nevelésszociológiával együtt az egyén és környezete, valamint a társadalom kapcsolatának megértésében, vizsgálatában nyújt segítséget.

Statisztika: a statisztikai adatbázisok és elemzések a kutatások során nélkülözhetetlenné tették e tudományt.

Közgazdaságtan: az oktatás-gazdaságtan az oktatás külső környezet szabályozásának értelmezésében nyújt segítséget.

 

-Pedagógia elhelyezése a tudományok rendszerében:

A pedagógia a személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó tudomány.

A pedagógia önálló tudomány, mert van:

  • önálló tárgy
  • saját vizsgálati rendszere
  • saját alapfogalmai
  • kialakult kapcsolatrendszere más tudományokkal → nyitott tudomány
  • megtanulható elemei vanna

A pedagógia a társadalomtudományok közé tartozik, de a természettudományok, mint társtudományok kapcsolatában állnak vele.

Pedagógia résztudományai:

  1. általános pedagógia vagy bevezetés a neveléstudományba
  2. neveléselmélet
  3. oktatáselmélet
  4. neveléstörténet
  5. összehasonlító pedagógia: történeti vonatkozásai is vannak. Különböző nemzetek pedagógia kérdéseivel és saját neveléstörténeti kérdéseivel
  6. óvodai-, iskolai-, csalás-, gyógypedagógia

Társtudományai számosak: tudatközi kapcsolatait alkotja. Minden tudománnyal kapcsolata van, ami az ember fejlesztésével foglalkozik pl.: filozófia, etika, pszichológia, szociológia, anatómia, demográfiahhh, stb..

Határtudományai: viszonylag függetlenné váltak

  • iskolai egészségtan
  • neveléslélektan
  • nevelésszociológia
  • oktatás gazdaságtan
  • nevelésfilozófia

Hasonló

  • Elméleti nevelés

    A nevelés: A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított tanulói tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén alakul a tanuló értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. A nevelés célja és feladata: Feladata: fejlődés fejlesztés hatás tervezés irányítás tevékenység Célja: egyént életfeladatai megoldására képessé tegye…

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…

  • A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

    a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek) – Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése) – Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés, feladattudat) – Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz való viszonyulás) – Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés…

  • Biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások kölcsönhatása

    Kulcsszavak, fogalmak: Személyiség fejlődése Biológiai tényezők Környezeti hatások Biológiai és környezeti nevelési hatások kölcsönhatása A biológiai öröklődés: Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja. Viszonylagos állandóság található az arcvonásokban, a mozdulatokban, a hanghordozásban, a temperamentumban, a kommunikációs szokásokban stb. Mindezek azt jelzik, hogy…

  • A nevelés feladat és eszközrendszere-a nevelés módszerei

    -A nevelési módszer helye a nevelés feladat és eszközrendszerében A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett nevelési eszköznek szokás nevezni azokat az utakat, nevelési formákat (az oktatást és a szűkebb értelemben vett nevelést), amelyek révén a nevelés megvalósul. Ezzel a szóhasználattal mondhatjuk például azt, hogy az oktatás…

  • Szerepek

    Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek. Szerep sajátosságai: pozícióhoz kötött külső társas környezettől kapott el kell sajátítani több szerepnek kell megfelelni nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően: felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző…