A nevelés elmélete

Pedagógia: Komplex fogalom, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt, kölcsönösen kiegészítik egymást. Görög szóból ered – Paidagogus= gyermek vezetője. 

A pedagógia tárgya: A gyermek (fejlesztendő személyiség) alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat kapcsán a pedagógia tárgya lehet minden, ebben a folyamatban részt vevő szereplő, tényező. E személyiségfejlesztő folyamat során a pedagógia megtanítja:  

• a gyermeket a valóság megismerésére, ezáltal birtokbavételére 
• annak átalakítására a művelődés és közéletiség megvalósítása során 
• az emberek közötti kapcsolatok eszközeire, formáira és törvényeire 
• bevezeti a gyermeket az értékek világában, orientálja az értékrendszer alakulását.  

Követelmény, hogy a pedagógiai elmélet mindig a pedagógiai gyakorlattal szoros kapcsolatban fejtse ki elméleti rendszerét.

A pedagógiai célja: Elsődlegesen a személyiség pozitív irányú fejlesztése a pedagógia és a pedagógiai munka célja. Ezen a folyamaton belül a nevelés az ehhez a személyiségfejlődéshez vezető segítő viselkedés. A  pedagógia konkretizált célja  a  történelem  során  sok  változáson  ment keresztül.  A pozitív irányú személyiségfejlesztés csak az adott társadalomban ideálisnak tartott személyiségkép ismeretében és annak mentén írható le.

Pedagógia feladata: kutat, megállapít, rendszerez, tényeket, összefüggéseket közöl az emberek céltudatos alakítása érdekében.

Tudományközi kapcsolatai:

A pedagógia önálló tudomány, de sok esetben a kutatásokban és vizsgálatokban más tudományok eredményeit is felhasználja, azért azt mondhatjuk, hogy a pedagógia alapvetően egy multidiszciplináris tudományág, és fontos jellemzője a komplexitás mellett a más tudományokkal való együttműködés.

Filozófia: kapcsolata a pedagógiával a kezdetektől nyomon követhető, sőt hosszú ideig a nevelés kérdéseiben a pedagógia a filozófia alárendelt tudománya volt. A pedagógiában meghatározó az etika, esztétika, az értékelmélet.

Biológia: többek között az idegrendszer fejlődésének törvényszerűségei, a testi felépítés, az öröklés témaköreiben segíti a neveléstudományt.

Pszichológia: a pedagógiával az egyik legszorosabb interakcióban lévő tudományterület; különösen az általános és fejlődéspszichológia, a neveléslélektan, a szociálpszichológia és a mentálhigiéné.

Szociológia: a nevelésszociológiával együtt az egyén és környezete, valamint a társadalom kapcsolatának megértésében, vizsgálatában nyújt segítséget.

Statisztika: a statisztikai adatbázisok és elemzések a kutatások során nélkülözhetetlenné tették e tudományt.

Közgazdaságtan: az oktatás-gazdaságtan az oktatás külső környezet szabályozásának értelmezésében nyújt segítséget.

-Pedagógia elhelyezése a tudományok rendszerében:

A pedagógia a személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó tudomány.

A pedagógia önálló tudomány, mert van:

• önálló tárgy
• saját vizsgálati rendszere
• saját alapfogalmai
• kialakult kapcsolatrendszere más tudományokkal → nyitott tudomány
• megtanulható elemei vanna

A pedagógia a társadalomtudományok közé tartozik, de a természettudományok, mint társtudományok kapcsolatában állnak vele.

Pedagógia résztudományai:

1. általános pedagógia vagy bevezetés a neveléstudományba
2. neveléselmélet
3. oktatáselmélet
4. neveléstörténet
5. összehasonlító pedagógia: történeti vonatkozásai is vannak. Különböző nemzetek pedagógia kérdéseivel és saját neveléstörténeti kérdéseivel
6. óvodai-, iskolai-, csalás-, gyógypedagógia

Társtudományai számosak: tudatközi kapcsolatait alkotja. Minden tudománnyal kapcsolata van, ami az ember fejlesztésével foglalkozik pl.: filozófia, etika, pszichológia, szociológia, anatómia, demográfiahhh, stb..

Határtudományai: viszonylag függetlenné váltak

• iskolai egészségtan
• neveléslélektan
• nevelésszociológia
• oktatás gazdaságtan
• nevelésfilozófia