A földtörténeti középidő 235 millió évtől 67 millió évig tartott.
A középidő tagolása:
A középidő három nagy korszakra osztható: a Triász volt a legkorábbi, aztán a Jura, végül a Kréta következett. A Kréta a legfiatalabb.
Legfontosabb eseményei az alábbiak voltak:
A perm végén létrejött őskontinens (PANGEA) darabokra szakadt (először Laurázsiára, és Gondvanára, majd ezek is tovább darabolódtak). Létrejött az Atlanti-óceán.
A középidő kezdetére a tenger térhódítása és az üledékképződés volt jellemző.
Az élővilágban kialakultak a hatalmas méretű hüllők, a dinoszauruszok. A középidőt ezek a fajok uralták. Megjelentek az ősmadarak is. A növényvilágra a nyitvatermők voltak jellemzők, de a középidő végére megjelentek a zárvatermők is.
A tengerekben Ammoniteszek (a puhatestűek fejlábúak osztályába tartozó fajok). Külső vázuk feltekeredett, mint a csigáké. Rengeteg Ammonitesz-lenyomat, vagy kövület, fosszilia található a korabeli kőzetekben.
Két nagy hegységképződés is indult: az Eurázsiai-hegységrendszer és a Variszkuszi-hegységrendszer tagjai ekkor emelkedtek ki, s képződésük máig tart.
A Kréta végén egy hatalmas katasztrófa (meteorit becsapódás) következtében az élővilág jó része kihalt. A dinoszauruszok helyét az emlősök vették át.
I. Események:
Időszak: | Esemény: | Hegységképződés: | Hegységek: | Ásványkincsek***: |
Kréta | Eurázsia ütközése Afrikával, a Thetys óceán bezáródása. A zárvatermők megjelenése. A Kréta végén hatalmas fajpusztulás (ammoniták, óriáshüllők). | Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete. A Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának folytatódása. | Eu-i: Himalája. Pamír, Atlasz, Pireneusok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Kaukázus. Pacifikus: Kamcsatka, Andok, Kordillerák, Sziklás-hegység. Kelet-Ázsia | Mészkő, dolomit. Kőszén, kőolaj, földgáz, kősó. |
Jura | Ekkor kezdődött az Atlanti-óceán kialakulása. Észak-Amerika eltávolodott Eurázsiától, Dél-Amerika Afrikától.* | A Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának kezdete. Az Eurázsiai-hegységrendszer | Andok, Kordillerák. | Mészkő, dolomit. Kőszén, kőolaj, földgáz, kősó. |
Triász | Nyugodt időszak. Az óceánokban hatalmas üledékképződés zajlott le. Meleg éghajlat, a sarkokat sem borította jég. | Mészkő- és dolomitképződés. Kősó, kálisó. |
Két fő hegységképződési időszak jellemezte: az Eurázsiai-hegységképződés és a Pacifikus-hegységképződés.
*: A Dél-amerikai lemez ütközött a Csendes-óceáni lemezzel, s elkezdődött a Pacifikus-hegységrendszer kialakulása.
**: Az Indoausztráliai lemez az Eurázsiai lemezhez közeledett. Üledékei Eurázsiához gyűrődtek. Emiatt megkezdődött az Eurázsiai-hegységrendszer keleti tagjainak kialakulása (pl Himalája, Pamír). A Krétában az Afrikai lemez az Eurázsiai lemezhez közeledett, s a kettő között lévő Thetys óceán lassan bezárult. Üledékei meggyűrődtek, s kiemelkedtek. Ezekből képződtek az Eurázsiai-hegységrendszer nyugati tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Kaukázus, stb…
***: Magyarországon a Dunántúli-középhegységben mészkő és dolomit.
Az ásványkincsek kialakulása:
Mészkő: szerves eredetű üledékes kőzet. A tengerben élő, meszes vázú állatok maradványainak lerakódásából alakult ki.
Sókőzetek: száraz éghajlat mellett, félig elzárt, vagy elzárt tengeröblökben alakultak ki. A víz párolgásának hatására a sókőzetek fokozatosan kiváltak, s az öblök mélyén lerakódtak.
Kőolaj, földgáz: elhalt állati maradványokból tengerekben keletkezett. A maradványok a tenger aljzatára süllyedtek, majd betemetődtek. Oxigénhiányos környezetben lassan alakultak át a ma ismert kőolajjá, s földgázzá.
Kőszenek: elhalt növényi maradványokból, oxigénhiányos környezetben, nagy nyomás hatására keletkeztek.
A sókőzetek keletkezéséről egy ábra:
A kőszenek keletkezése, fajtái:
A szénképződés folyamata:
– A kőszén szerves eredetű üledékes kőzet, amelyelhalt növényi maradványokból (erdők) keletkezett.
– A szénképződés folyamatát szénülésnek is hívják. Az elhalt növényi maradványok betemetődnek, s oxigéntől elzártan, a fedő rétegek nyomása alatt megindul a széntartalmú vegyületek feldúsulása (a szénképződés).
– Annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű egy szén, minél hosszabb ideig tartott a folyamat, s minél nagyobb volt a fedőrétegek nyomása.
– Egy méter vastag kőszéntelephez több 10 méter vastag növényi rétegre volt szükség.
Szénfajták:
Szénfajta | Széntartalom (%) | Fűtőérték (kJ) | Kor | Megjegyzés |
Tőzeg | 60 | 6-8 000 | Néhány 10 000 év. | A szénképződés kezdeti terméke, a növényi részek még szabad szemmel is felismerhetők. |
Lignit | 60-65 | 10-12 000 | Pár millió év. | Itt is vannak szabad szemmel látható növényi részek. |
Barnakőszén | 65-75 | 13-18 000 | Több tízmillió év. | Sok szennyező anyagot tartalmaz, elégetése során pl. SO2 keletkezhet. |
Feketekőszén | 80-90 | 24-30 000 | 350-285 millió évvel ezelőtt, a karbonidőszakban. | Nagyon jó minőségű, nagy fűtőértékű, kokszolásra, vaskohászatra, acélgyártásra is alkalmas szén. |
Antracit | 92-96 | 32-35 000 | Karbonidőszak. | A legjobb minőségű kőszén. |
Az ásványkincsek jelentősége:
– Mészkő és dolomit: építőanyagként, alapanyagként hasznosítható.
– Márvány: átalakult (metamorf) mészkő. Szintén építőanyagnak kiváló.
– Sókőzetek: a kősó hasznosítása elég sokrétű.
– Kőszén: kokszolás, acélgyártás, energiatermelés. Egyik legfontosabb energiahordozó: hőerőművekben égetik el.
– Kőolaj és földgáz: energiahordozók. Kőolaj vegyipar, közlekedés. Földgáz fűtés, erőművek.