Személyiség

Személyiség fogalma (Gordon W: Allport szerint): a személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák. Minden fejlődési periódusában van egy viszonylagos egysége.

Az adott életkori periódusra érvényes személyiségstruktúrát aktuális személyiségnek nevezzük. A régebbi személyiségstruktúrák megőrződnek az aktuális személyiségben, hatásaival, következményeivel együtt, rejtett formában, inaktív állapotban. (Kudarcok esetén a személyiség visszatérhet egy korábban bevált reagálás módhoz.)

Összetevői (Harsányi István szerint):

  • testi: fejlettség, egészségi állapot, testi-szervi fogyatékosságok, idegrendszer állapota, vérmérséklet, mozgás tempója
  • megismerési: elméleti és gyakorlati ismeretek, figyelem, ismeret mélysége esetleges hiányossága, emlékezeti és képzeleti működés, gondolkodás fejlettsége, világnézet stabilitása, érdeklődés iránya és mélysége, intelligencia szintje, készségek-szokások-jártasságok fejlettsége
  • érzelmi: érzelmi élet sajátosságai (sivárság, stabilitás), érzelmi kötődések (rokonszenv, ellenszenv), indulatok, hangulatok, érzelmek minőségi jellemzői (erkölcsi, intellektuális)
  • akarati: aktivitás szintje, általános sajátosságok (akaraterő, kitartás, önuralom, türelem, fegyelmezettség), tevékenységhez való viszony (felelősségtudat, megbízhatóság), önállóság foka (önálló, befolyásolható)
  • társadalmi-közösségi: magatartás és erkölcsiség sajátosságai (egocentrizmus, közösségi beállítódás), emberekhez való viszony (segítőkészség, bizalmatlanság), népszerűség foka
  • eszmény: egyéni példaképek, életcélok, életfelfogás (pl. alkotásigény), hivatástudat, egyéni értékrendszer tartalma

Az aktuális személyiségkép felhasználásával lehet jellemzést, minősítést készíteni az egyénről, prognózist felállítani, hogy mit várhatunk el tőle, milyen fejlődésre számíthatunk. Ez alapján készülhet beavatkozási terv, amelyben a személyiséggel való foglalkozás, bánásmód meghatározható, kialakítható.

Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök

Attitűd: valamely személlyel, emberek csoportjával, tárgyakkal, jelenségekkel, szituációkkal kapcsolatos értékelő beállítódás, olyan viszonyítási keret, amely alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, értékel. Mélyen rögzült, rendszerint nem tudatosult, rendkívül ellenálló mindenfajta változtatási szándékkal kapcsolatban. Tapasztalással sajátítjuk el, vagy másoktól vesszük át. Érzelem és tudás is van benne, érzelmi oldalról közelítve talán változtatható.

Attitűd megnyilvánulása: viselkedésben, hozzáállásban, véleményalkotásban, értékítéletbenreagálás módok ezek ismeretében előre megjósolhatóak.

Attitűd összetevői: együttesen működnek

  • értékelő viszonyulás (elfogadás-elutasítás)
  • ismeretek, vélemények, elképzelések
  • viselkedési szándékok, cselekvéstendenciák

A környezet pozitív hatásainak maximálásával, a negatív hatások csökkentésével segítik az egyént céljai elérésében. Az egyént pozitív vonásainak erősítésével tarthatják távol a negatív érzésektől. Az ilyen attitűdök énvédők, önvédelmi funkciót látnak el, értéket fejeznek ki.

Az új élményeket a már meglévőek mentén kategorizálja (racionális keretbe foglalás), így leegyszerűsítve a megismerést. Befolyásolja az információ feldolgozását, irányítja a viselkedésre vonatkozó döntést.

Hasonló

  • Andragógiai alapismeretek

    Andragógia: a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének történetét, cél- és feladatrendszerét, folyamatának törvényszerűségeit és sajátosságait, intézményeit, módszer és eszközrendszerét kutató tudomány. A szakirodalomban az andragógia kifejezést a gyakorlati felnőtt nevelői munka megnevezésére is használják. A felnőttképzés speciális tanítási, oktatási módszereket igényel. Az élethosszig tartó tanulás kapcsán egyre nagyobb a számuk átképzésekben, ráképzésekben,…

  • A nevelési célok megjelenése a nevelés folyamatában

    témák:  nevelési célok megjelenése a nevelési folyamatban a pedagógiai célrendszer és a személyiségstruktúra összefüggései a pedagógiai célrendszer elemei a közösségfejlesztő magatartás és tevékenység szükségrendszerét alkotó együttesei   A nevelési folyamatban a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése történik. A pedagógia legáltalánosabb feladata az egyén felkészítése magas szintű társadalmi funkciók ellátására. Az ilyen funkciók ellátásában a legmagasabb…

  • Szerepek

    Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek. Szerep sajátosságai: pozícióhoz kötött külső társas környezettől kapott el kell sajátítani több szerepnek kell megfelelni nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően: felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző…

  • Oktatás

    Az oktatás fogalma: meghatározásában nincs teljes körű szakmai egyetértés hétköznapi értelmezésben: információ, tudás nagyobb mennyiségben történő, rendszeres átadása pedagógiai értelmezésben: a tudás intézményesített átadása Az oktatás célja: A célt követelményrendszerek és központi oktatási programok szabályozzák. A nevelők és diákok részéről jelentősen eltérhetnek. Lehetnek általános, közvetlen, társadalmi, iskolatípusra, pedagógiai gyakorlatra vonatkozó célok. Az oktatás módszerei: Az…

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…

  • Biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások kölcsönhatása

    Kulcsszavak, fogalmak: Személyiség fejlődése Biológiai tényezők Környezeti hatások Biológiai és környezeti nevelési hatások kölcsönhatása A biológiai öröklődés: Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja. Viszonylagos állandóság található az arcvonásokban, a mozdulatokban, a hanghordozásban, a temperamentumban, a kommunikációs szokásokban stb. Mindezek azt jelzik, hogy…