Andragógiai alapismeretek

Andragógia: a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének történetét, cél- és feladatrendszerét, folyamatának törvényszerűségeit és sajátosságait, intézményeit, módszer és eszközrendszerét kutató tudomány. A szakirodalomban az andragógia kifejezést a gyakorlati felnőtt nevelői munka megnevezésére is használják.

A felnőttképzés speciális tanítási, oktatási módszereket igényel. Az élethosszig tartó tanulás kapcsán egyre nagyobb a számuk átképzésekben, ráképzésekben, munka melletti képzésben.

Felnőttség feltételei:

  • életkor: 18. életév betöltése, büntető felelősség, szavazati jog
  • biológiai és fizikai felnőttség: testnövekedés, nemi érés befejeződése
  • pszichikai felnőttség: stabil Én-tudat, intellektuális, érzelmi és magatartásbeli érettség, realitásérzék, döntéskészség, csalódástűrés
  • pszicho-szociális érettség: felelősségtudat, munkavállalói státusz, anyagi önállóság

Az életkori szakaszok jellemzőit tekintetbe kell venni:

  • 20-25 éves: társadalmi beilleszkedés, felnőtt szerep tanulása
  • 25-40 éves: kapcsolatrendszer állandósul, aktív életvezetés, egzisztencia-teremtés
  • 40-60 éves: konformizmus, stabilitásra törekvés
  • 60 év felett: nyugdíjas szerep tanulása, egzisztenciális visszalépés
  • 70 év felett: inaktivitás, múltba fordulás, az új befogadásának nehézségei

Felnőttek tanulási motivációi:

  • létfenntartás (hasznosság, anyagi érdek)
  • ranglétrán való előrehaladás (presztízs)
  • hasznos ismeretek
  • munkahelyi kényszer
  • megbecsülésre való törekvés
  • pihenés, felfrissülés

A kor előrehaladtával csökken a motiváció→ezért fontos a tananyagok egymásra épülése, a korábban szerzett ismeretekre építés, gyakorlathoz közelítés

Alaptétel: „a felnőtt nem nagyra nőtt gyermek”

  • a tanuló számára egyértelműen kell meghatározni az elvárható követelményeket
  • a hangsúly a probléma megoldásán legyen, alkotó gondolkodásra törekvés a probléma megoldása során
  • tanulók aktív részvétele az új ismeretek elsajátításában
  • önálló tanulás előtérbe helyezése
  • tananyag összekapcsolása előzetes „hozott” ismeretekkel
  • tananyag elsajátításához szükséges források pontos meghatározása
  • igazodni kell a tanulók heterogén ismereteihez
  • alkalmat kell adni az önellenőrzésre
  • tanulási folyamat ütemezése

Előny: fegyelmezettség, felelősségtudat, szakmai és élettapasztalat, reális önértékelés

Hátrány: motiváció csökkenése, fáradtság, rossz tanulási szokások, beidegződések, más irányú elfoglaltság

Felnőttek oktatási, nevelési formái:

  • zárt rendszerű képzés: összefüggő, irányított folyamat, meghatározott terjedelmű tennivalókat és követelményeket fogalmaz meg, alkalmazkodik (?) a tanuló időbeosztásához, egyéni ütemezést tesz lehetővé. Lehet iskolarendszerű: nappali, esti, levelező; iskolarendszeren kívüli: tanfolyamos vagy távoktatásos
  • nyílt rendszerű: tartalma függ az érdeklődéstől, egyéni válogatás és tapasztalás eredménye

Konstruktivista tanulásfelfogás: „tanácsadás típusú” felnőttoktatási módszer, szakmai képzés, továbbképzés, pszichológiai tanácsadás.

Lényege: a tanulás életszerű, szituációfüggő, alkalmazásorientált legyen, célok és feladatok közötti logikai összefüggés felismerésének kifejlesztése, az egyén aktív tevékenysége, valóságos cselekvés, problémamegoldás. Tanuló és tanulási folyamat van a középpontban, öntevékeny tanulást kell segíteni, önálló munkavégzést, tanulást és motivációt erősíteni

Hasonló

  • Edukáció

    Oktatás-nevelés speciális területe: edukáció → betegnevelés, páciensoktatás Edukátor: nevelő (pedagógus) Feladatai: segít a betegség megismerésében a betegség elfogadásában a betegséggel együttélés megértetésében, nem a betegségtudat erősítésében szorongás, félelem oldása, gyógyulás segítése az állapot tudatos kézben tartásához segítségnyújtás, saját sors tudatos alakítása segíteni az eligazodást az „információ-özönben”, kiszűrni a károsat A „jó” edukátor képességei: alkati adottság:…

  • Tanulás

    Tanulás: egy folyamat, tapasztalatok és ismeretszerzés eredményeként kialakuló tartós viselkedésváltozás pedagógiai értelemben: oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, képességek fejlesztése pszichológiai értelemben: minden változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre A tanulás formái: elméleti, gyakorlati, jártasságok, készségek A tanulás fajtái: perceptuális tanulás: tájékozódás érzékszervekkel pszichomotoros tanulás: mozgásos, lelki indíttatású verbális tanulás: a…

  • A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

    Szakaszolás Widlöcher (1984)   Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:   1-3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.   3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze,…

  • Biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások kölcsönhatása

    Kulcsszavak, fogalmak: Személyiség fejlődése Biológiai tényezők Környezeti hatások Biológiai és környezeti nevelési hatások kölcsönhatása A biológiai öröklődés: Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja. Viszonylagos állandóság található az arcvonásokban, a mozdulatokban, a hanghordozásban, a temperamentumban, a kommunikációs szokásokban stb. Mindezek azt jelzik, hogy…

  • Az egészség megőrzését biztosító napirend, szokások

    Szokás: begyakorolt cselekvéssor  tehermentesíti a tudatot  a csecsemő és a kisgyermek életében a biztonság és a nyugalom alapja  Kialakulása hosszas gyakorlással, egymást követő események, tevékenységek gyakori ismétlődésével. Már újszülöttkortól kezdve kialakul, de határozottabban a csecsemőkortól megfigyelhető és fontos a személyes példamutatás. Megszüntetése nehéz ezért fontos a helyes szokások kialakítása. Csecsemőkorban: Tisztába tétel: 6-7 óránál többet…

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…