Andragógiai alapismeretek

Andragógia: a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének történetét, cél- és feladatrendszerét, folyamatának törvényszerűségeit és sajátosságait, intézményeit, módszer és eszközrendszerét kutató tudomány. A szakirodalomban az andragógia kifejezést a gyakorlati felnőtt nevelői munka megnevezésére is használják.

A felnőttképzés speciális tanítási, oktatási módszereket igényel. Az élethosszig tartó tanulás kapcsán egyre nagyobb a számuk átképzésekben, ráképzésekben, munka melletti képzésben.

Felnőttség feltételei:

  • életkor: 18. életév betöltése, büntető felelősség, szavazati jog
  • biológiai és fizikai felnőttség: testnövekedés, nemi érés befejeződése
  • pszichikai felnőttség: stabil Én-tudat, intellektuális, érzelmi és magatartásbeli érettség, realitásérzék, döntéskészség, csalódástűrés
  • pszicho-szociális érettség: felelősségtudat, munkavállalói státusz, anyagi önállóság

Az életkori szakaszok jellemzőit tekintetbe kell venni:

  • 20-25 éves: társadalmi beilleszkedés, felnőtt szerep tanulása
  • 25-40 éves: kapcsolatrendszer állandósul, aktív életvezetés, egzisztencia-teremtés
  • 40-60 éves: konformizmus, stabilitásra törekvés
  • 60 év felett: nyugdíjas szerep tanulása, egzisztenciális visszalépés
  • 70 év felett: inaktivitás, múltba fordulás, az új befogadásának nehézségei

Felnőttek tanulási motivációi:

  • létfenntartás (hasznosság, anyagi érdek)
  • ranglétrán való előrehaladás (presztízs)
  • hasznos ismeretek
  • munkahelyi kényszer
  • megbecsülésre való törekvés
  • pihenés, felfrissülés

A kor előrehaladtával csökken a motivációezért fontos a tananyagok egymásra épülése, a korábban szerzett ismeretekre építés, gyakorlathoz közelítés

Alaptétel: „a felnőtt nem nagyra nőtt gyermek”

  • a tanuló számára egyértelműen kell meghatározni az elvárható követelményeket
  • a hangsúly a probléma megoldásán legyen, alkotó gondolkodásra törekvés a probléma megoldása során
  • tanulók aktív részvétele az új ismeretek elsajátításában
  • önálló tanulás előtérbe helyezése
  • tananyag összekapcsolása előzetes „hozott” ismeretekkel
  • tananyag elsajátításához szükséges források pontos meghatározása
  • igazodni kell a tanulók heterogén ismereteihez
  • alkalmat kell adni az önellenőrzésre
  • tanulási folyamat ütemezése

Előny: fegyelmezettség, felelősségtudat, szakmai és élettapasztalat, reális önértékelés

Hátrány: motiváció csökkenése, fáradtság, rossz tanulási szokások, beidegződések, más irányú elfoglaltság

Felnőttek oktatási, nevelési formái:

  • zárt rendszerű képzés: összefüggő, irányított folyamat, meghatározott terjedelmű tennivalókat és követelményeket fogalmaz meg, alkalmazkodik (?) a tanuló időbeosztásához, egyéni ütemezést tesz lehetővé. Lehet iskolarendszerű: nappali, esti, levelező; iskolarendszeren kívüli: tanfolyamos vagy távoktatásos
  • nyílt rendszerű: tartalma függ az érdeklődéstől, egyéni válogatás és tapasztalás eredménye

Konstruktivista tanulásfelfogás: „tanácsadás típusú” felnőttoktatási módszer, szakmai képzés, továbbképzés, pszichológiai tanácsadás.

Lényege: a tanulás életszerű, szituációfüggő, alkalmazásorientált legyen, célok és feladatok közötti logikai összefüggés felismerésének kifejlesztése, az egyén aktív tevékenysége, valóságos cselekvés, problémamegoldás. Tanuló és tanulási folyamat van a középpontban, öntevékeny tanulást kell segíteni, önálló munkavégzést, tanulást és motivációt erősíteni

Hasonló

  • Szerepek

    Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek. Szerep sajátosságai: pozícióhoz kötött külső társas környezettől kapott el kell sajátítani több szerepnek kell megfelelni nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően: felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző…

  • Edukáció

    Oktatás-nevelés speciális területe: edukáció → betegnevelés, páciensoktatás Edukátor: nevelő (pedagógus) Feladatai: segít a betegség megismerésében a betegség elfogadásában a betegséggel együttélés megértetésében, nem a betegségtudat erősítésében szorongás, félelem oldása, gyógyulás segítése az állapot tudatos kézben tartásához segítségnyújtás, saját sors tudatos alakítása segíteni az eligazodást az „információ-özönben”, kiszűrni a károsat A „jó” edukátor képességei: alkati adottság:…

  • A nevelés feladat és eszközrendszere-a nevelés módszerei

    -A nevelési módszer helye a nevelés feladat és eszközrendszerében A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett nevelési eszköznek szokás nevezni azokat az utakat, nevelési formákat (az oktatást és a szűkebb értelemben vett nevelést), amelyek révén a nevelés megvalósul. Ezzel a szóhasználattal mondhatjuk például azt, hogy az oktatás…

  • Tanulás

    Tanulás: egy folyamat, tapasztalatok és ismeretszerzés eredményeként kialakuló tartós viselkedésváltozás pedagógiai értelemben: oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, képességek fejlesztése pszichológiai értelemben: minden változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre A tanulás formái: elméleti, gyakorlati, jártasságok, készségek A tanulás fajtái: perceptuális tanulás: tájékozódás érzékszervekkel pszichomotoros tanulás: mozgásos, lelki indíttatású verbális tanulás: a…

  • A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

    a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek) – Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése) – Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés, feladattudat) – Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz való viszonyulás) – Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés…

  • Egészséges életmódra nevelés területei, megvalósítása

    Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. Ennek keretében: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése,  a gyermek egészségének védelme, baleset-megelőzés  a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása  egészséges környezet biztosítása  prevenció, korrekció (pl. gyógytorna)  Gondozás A gondozás két fő feladata:…