Az Őszikék balladái

Az Őszikék balladáiban tovább élnek a nagykőrösi balladák motívumai, a kialakított balladai szerkezetek. Megváltoznak azonban a témák: nincs bennük egyetlen történeti sem, de feltűnően gyakran fordul elő bennük meghatározó elemként a bűn és bűnhődés motívuma.

Az elbeszélő hangja nem tragikus, hanem megértő, humánus, elégikus. Még inkább háttérbe szorulnak a cselekmény bizonyos mozzanatai, szaggatottá, töredezettebbé válnak a balladák.

8 ballada található a ciklusban: 1. Tengeri-hántás

2. Az ünneprontók

3. Éjféli párbaj

4. Híd-avatás

5. Vörös Rébék

6. Népdal

7. Tetemre hívás

8. A képmutogató

Tengeri-hántás (1877. július 15.)

Első változat: 50-es évek

1880-ban jelent meg az Árvízkönyv Szeged javára c. kiadványban.

Többszólamú ballada.

Cím: korabeli falusi tevékenységre utal.

Késő őszi estétől éjfélig tartó, a szabadban végzett falusi tevékenységet vázol fel.

(Kukoricafosztás: Szent Mihály napjától /szept. 29/ Szent Györgyig /ápr. 24./ tartó időszak, amikor is mindig más házban gyűltek össze az emberek. A nők a betakarított kukoricát megfosztották leveleitől, a férfiak fonatokat készítettek a kukoricacsövekből. Munka közben énekkel, történetekkel szórakoztatták egymást. A házigazda étellel kínálta a dolgozókat, néha zenészeket is fogadott, és a munka után táncmulatságot rendeztek.)

Elsődleges elbeszélő: a balladamondó narrátor, ő az 1. és utolsó vsz.-ban szólal meg.

Másodlagos elbeszélő: a közbülső szakaszokban, ő mondja el Dalos Eszti és Tuba Ferkó történetét.

A párbeszéd az elbeszélő és hallgatósága között alakul ki.

Közbevetések, kiszólások: gondolatjellel jelölve; a mesélő rászól a fiatalokra, vagy felfigyel valamilyen külső jelenségre, amely szimbolikus kapcsolatba hozható a mesével. Szaggatottá teszik az elbeszélést; metaforikus jelentéseikkel megszüntetik a balladai homályt, vagyis a mozaikosan elbeszélt történetet össze tudjuk rakni.

Szimbólumok: vörös – fekete; kuvik; hangszimbolika

Zárlat: misztikum világába emeli a történetet.

Értelmezés: tanító szándékú is lehet vagy

lehet tragikus szerelmi történetként egy kísértethistória előjátéka vagy

egy babonás falusi közösség hagyományőrző megnyilvánulása.

Hasonló

  • A modernség irányzatai

    A művészetek irányzatai teljesen megváltoztak a 19. század második felében. Négy jelentős irányzat jelenik meg: naturalizmus, szimbolizmus, az impresszionizmus és a szecesszió. Naturalizmus:  a 19.század végi epika és dráma új stílusirányzata nevét a naturalista (természettudós) szóból kapta, az írók abból indulnak ki, hogy az ember természeti lény az életet illúziótlanul ábrázolják, a lélekkel nem törődve,…

  • A posztmodern gondolkodás

    A posztmodern kultúrában a modernitás általános jellemzői változatlanul érvényesek: a hagyományos (klasszikus) világkép válsága, az egyén (és így a művész) helyzetének problematikussága, valamint a nyelv kifejező erejének korlátozottsága. Mindehhez hozzájárul a posztmodern kultúrában: a modernizmus (főképp az avantgárd) általános kritikája, ill. korrekciója és újraértelmezése, a modernség és a tradíció kapcsolatainak keresése, a szubjektivitás és a…

  • Elégikus hangvétel Arany János 1850-es költészetében

    Bevezetés: 1. Költő jelentősége a magyar irodalomban – Az irodalmi közvélemény Petőfi mellett az egyik legnagyobb magyar költőnek tartja „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja” (Szerb Antal) – Tanár, költő, újságíró, a Kisfaludy társaság volt igazgatója, a balladaírás Shakesperajeként is említik. 2. Költő elhelyezése…

  • |

    Érvelő esszé felépítés

    Az érv felépítése Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.) Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész osztály szeme előtt volt.) Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály előtt…

  • Az avantgárd jelentősebb irányzatai

    Az avantgárd az 1905-1910-től jelentkező, új formákat teremtő és új művészi hitvallást hirdető művészeti irányzatok, mozgalmak összefoglaló neve. Célja: áthidalni a közönség és a művész közötti szakadékot. Maga a szó francia eredetű, jelentése: előőrs vagy felderítőcsapat. Az avantgárd legmeghatározóbban a képzőművészetben és az irodalomban volt jelen, de megtalálható volt még például az iparművészetben és az…

  • Ady háborús költészete

    Ady Endre ( 1877-1919) fordulat a magyar irodalomban: a klasszikus modernséget honosítja meg (Új versek c. kötet 1906) kezdetektől a Nyugat c. folyóirat főmunkatársa (1908-41), kiemelkedő alkotója; publicistaként is jelentős (tőle származik a kompország metaforája a magyar nemzetre) tudatos szerkesztés jellemzi köteteit –ciklusokba rendezte tartalmi szempontok alapján (Baudelaire mintájára), és tudatos jelenlét: 1914-ig minden évben…