1842-1844: új irodalmi ízlést honosít meg.
Főbb jellemzők: életképszerűség, tömörség, egyszerűség, népdalokhoz való hasonlóság, alakzatok fokozott használata (ellentét, fokozás, halmozás, felkiáltás, ismétlés), az első sor gyakran megegyezik a címmel.
Népies helyzetdalok: beleéli magát egy-egy sajátos emberalak helyzetébe, E/1. személyben szólaltatja
meg. Pl.: Befordultam a konyhára…, A borozó
Életképek: egy-egy kiragadott életdarabot, a nép világából vett jelenetet emel költői témává.
zsánerkép= a mindennapi élet valamely tipikus alakját, helyzetét v. jelenetét ábrázolja.
Pl.: Szeget szeggel, Megy a juhász a szamáron…
Családi líra: személyesség vallomásos változata
Pl.: Egy estém otthon, István öcsémhez, Füstbe ment terv
Hortobágyi kocsmárosné…
Népies helyzetdal.
A bordalokra jellemző szerepjátszással rögzít egy képzeletbeli szituációt: az utazó betér egy kis borozgatásra egy hortobágyi kocsmába, ahol udvarol a szép kocsmárosnénak.
Népies elemek:
- népies megszólítások és kifejezések,
- érzelemkifejező indulatszavak,
- természetes, egyszerű beszédmód,
- ellentétes szerkezetek (versszakok 2-2 sora képez ellentétet egymással)
- a lírai én megjátssza az ittasságot
Versritmus: háromütemű tizenegyes, páros rímekkel.