VÖRÖSMARTY: A VÉN CIGÁNY

A költő utolsó befejezett költeménye. A „megrendült agyú” költő nem egészen világos alkotásának tekintették.

Műfaja: rapszódia – szenvedélyes hangú, csapongó, felfokozott lelki tartalmak kifejezésére

alkalmas költemény, melyet kötetlen szerkezet, töredezett gondolatiság

jellemez.

Alapkérdése: mit tehet a költő, mi a művészet szerepe egy olyan korban, amely elvárja a vi-

gasznyújtást a vigasztalan helyzetben. S amelyben ugyanakkor lehetetlen a

vátesz-költői hagyomány folytatása.

Cím: vény cigány – olyan zenész, aki muzsikájával elfeledteti a gondot.

Bordal-keret: az 1. vsz. és a visszatérő refrén – sírva vigadás hangulatát idézi.

Vén cigány = az idősödő költő. Önmegszólítás – önfelszólítás

Emberi történelem körforgásos menete – szükségszerűen jobbnak kell jönnie.

A vén cigány az utolsó nagy erőfeszítésre próbálja sarkallni önmagát, ehhez felül kell kerekednie a gondokon.

2-3. vsz.: merész képsor

4-5. vsz.: auditív hatások, akusztikai elemek → kísértetiesség, bizonytalanság félelme

nemzeti és emberi tragédiák

saját kora rettenete‌ ║ bibliai és mitológiai tragédiák

6. vsz.: térbeli távolodás

bizakodás

7. vsz.: az örök béke próféciája

megváltozik a refrén

Hasonló

  • Márai Sándor: Halotti beszéd

    Márai Sándor (1900-1989) már a harmincas években egyike nemzedéke elismert íróinak, mégis végleges emigrációjától (1948) kiiktatták műveit a hazai szellemi életből, s haláláig nevét is alig ejtették ki. Nemcsak emigráns létének és következetes bolsevizmusellenességének köszönhető ez, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság legkövetkezetesebb irodalmi képviselője. Kassán született 1900. április 11-én. Iskolai tanulmányait…

  • Társadalomkritika Móricz Zsigmond Rokonok című művében

    Rövid pályakép Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született, szegényparaszti családban. Írói pályáját a Nyugatban kezdte. Előbb a naturalista, majd a kritikai realista irányzat kiemelkedő képviselője volt. Elbeszéléseiben és regényeiben, majd drámáiban is a magyar élet minél teljesebb bemutatására törekedett. Jellegzetes műfajai a novella és a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma. A tanulmány és az esszé…

  • Sánta Ferenc: Sokan voltunk

    Sánta Ferenc Brassóban született, 1927-ben, Pestszentlőrincen író-olvasó találkozókra járt Kossuth díjas 5. pecsét és a 20 óra regényéből film is készült Sokan voltunk Cím sejtelmes + kérdéseket vet fel Miért csak voltak? Kik? Miért voltak sokan? stb. Helyszíne Erdély, Uzonka, időtartalma kb. 2 nap Tartalom Egy Ferkó nevű ember emlékszik vissza gyerekkorára, ahol apja elküldte…

  • Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája

    Babits pályaképe Irodalomszervező tevékenysége: A Nyugat főszerkesztője, és meghatározó alakja volt. (Halálával megszűnt a Nyugat, ennek utolsó száma Babits-emlékkönyv volt.). Tanárként működött, magyart tanított a folyóirat szerkesztése mellett. 1927-ben a Baumgarten alapítvány kurátora (elnöke) lett. Értékőrző magatartása a háború alatt: Egész életében teljességgel szemben állt a háborúval. A háború hatására a költő feladja a külvilág…

  • George Orwell –  1984

    Születési név: Eric Arthur Blair  1903. Motihari – 1950. London Angol író és újságíró Angliába költöznek  Eton (középiskola)   Indiai Birodalmi Rendőrség tagja  Visszatér Angliába, angol gyarmatosítók módszereit bírálja   Spanyol polgárháború   Hódolat Katalóniának (1938) Állatfarm (1949)  siker állatmeseregény   totális diktatúra leleplezése, sztálinizmus szatírája  „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.” 1984  1948-ban születik a regény…

  • Az 1917. évi februári orosz forradalom

    A forradalom győzelme 1917 elejére az orosz társadalom a kimerültség és a tűrés határá­ra érkezett. Már nemcsak az ellenzéki erők. és a tömegek akartak változásokat, de a hatalmon lévők józanabbjai is. Az elégedetlen­ség hatására 1917. január 22-én – az 1905-ös forradalom kitöré­sének évfordulójára emlékezve – általános sztrájkot kezdtek a fővárosban, Pétervárott, amely átterjedt,a vidéki városokra…