Szóképek és alakzatok

Bevezetés

• Stílusréteg fogalma
  • A társadalmi érintkezés meghatározott területén tipikusan alkalmazott nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szabályai.
• Stílusrétegek fajtái (írott és beszélt nyelvi stílusok)
  • Írott nyelvi stílusok: a tudományos stílus, a publicisztikai stílus, a hivatalos stílus és a szépirodalmi stílus.
  • Beszélt nyelvi stílusok: a társalgási stílus és a szónoki stílus.
• Szépirodalmi stílus jellemzői
  • Legválasztékosabb nyelvi és esztétikai szempontból legigényesebb művészi célú stílusréteg.
  • Általában viszont a szépirodalmi stílus nyelvi jellemzői többek között a változatosság, szemléletesség, a képszerűség, a sűrítettség és az eredetiség.
  • A szépirodalmi stílus jellegzetesen írott formájú.

Tárgyalás

• Szóképek és stílushatásuk
  • Metafora
    • A metafora stílushatása abból adódik, hogy a kifejezendő (azonosított) fogalomra, jelenségre átvisszük a kifejező (azonosító) fogalom, jelenség sajátosságait, s ezáltal egy névbe sűrítve, tömörítve egyszerre két, egymástól távol eső dolog jelenik meg a tudatunkban.
  • Allegória
    • Az allegória így kettős értelmű: stílushatása ebből adódik, hogy a képnek önmagában is van értelme, de van egy mélyebb, rejtettebb értelme is.
  • Megszemélyesítés
    • A megszemélyesítés stílushatása által mindenképpen életszerűvé válik a kifejezés, így az olvasó számára hatásosabbá, hangulatosabbá, a képisége alapján szemléletesebbé lesz a nyelvi kép.
  • Hasonlat
    • A hasonlat stílushatása a párhuzamba ál1ított fogalmak közti hasonlóságok elemzéséből fakad.
  • Metonímia
    • Stílushatása a két jelentés közti kapcsolaton alapszik
  • Szinesztézia
    • A szinesztézia különböző érzékterületekről vett fogalmak társítása egy képben; stílushatása az egyidejű, összetett érzéki és hangulati benyomások festésében rejlik.
  • Szimbólum
    • Nemcsak helyettesíti a kifejezendő gondolattartalmat, hanem vele kapcsolatban egész gondolatsort, különböző érzéseket, hangulatot, bonyolult lelki tartalmat képes felidézni.

• Alakzatok típusai és stílushatásuk
  • Ismétlés és változatai

Szóismétlés	Anafora	Ritmus
Szószerkezet ismétlés	Fokozás	Gondolatritmus
Mondatismétlés	Halmozás	Párhuzam
Alliteráció	Refrén	Variáció

• • • Stílushatása: A hozzáadásra vagy ismétlésre épülő alakzatok általában a szöveg kibontását, mondandónk nyomatékosítását szolgálják.
  • Hiány vagy kihagyás
    • Stílushatása: A kihagyásra épülő alakzatok a tömörítés mellett a feszültség keltésben játszanak szerepet.
    • Például
      • Balladai homály
      • Célzás valamire
  • Felcserélés
    • Stílushatása: A felcserélésre épülő alakzatok a szöveg stílusértékét azáltal fokozzák, hogy valamilyen módon hatást gyakorolnak a befogadóra; jellemzően a játékosság, a meghökkentés, a kuriózum erejénél fogva.
    • Például
      • Anagramma
      • Szokásostól eltérő szórend alkalmazása,
      • Szórend felcserélése a ritmus kedvéért