Nyelvtan érettségi

Szóképek és alakzatok

Bevezetés

  • Stílusréteg fogalma
    • A társadalmi érintkezés meghatározott területén tipikusan alkalmazott nyelvi eszközök rendszere és ezek használatának szabályai.
  • Stílusrétegek fajtái (írott és beszélt nyelvi stílusok)
    • Írott nyelvi stílusok: a tudományos stílus, a publicisztikai stílus, a hivatalos stílus és a szépirodalmi stílus.
    • Beszélt nyelvi stílusok: a társalgási stílus és a szónoki stílus.
  • Szépirodalmi stílus jellemzői
    • Legválasztékosabb nyelvi és esztétikai szempontból legigényesebb művészi célú stílusréteg.
    • Általában viszont a szépirodalmi stílus nyelvi jellemzői többek között a változatosság, szemléletesség, a képszerűség, a sűrítettség és az eredetiség.
    • A szépirodalmi stílus jellegzetesen írott formájú.

Tárgyalás

  • Szóképek és stílushatásuk
    • Metafora
      • A metafora stílushatása abból adódik, hogy a kifejezendő (azonosított) fogalomra, jelenségre átvisszük a kifejező (azonosító) fogalom, jelenség sajátosságait, s ezáltal egy névbe sűrítve, tömörítve egyszerre két, egymástól távol eső dolog jelenik meg a tudatunkban.
    • Allegória
      • Az allegória így kettős értelmű: stílushatása ebből adódik, hogy a képnek önmagában is van értelme, de van egy mélyebb, rejtettebb értelme is.
    • Megszemélyesítés
      • A megszemélyesítés stílushatása által mindenképpen életszerűvé válik a kifejezés, így az olvasó számára hatásosabbá, hangulatosabbá, a képisége alapján szemléletesebbé lesz a nyelvi kép.
    • Hasonlat
      • A hasonlat stílushatása a párhuzamba ál1ított fogalmak közti hasonlóságok elemzéséből fakad.
    • Metonímia
      • Stílushatása a két jelentés közti kapcsolaton alapszik
    • Szinesztézia
      • A szinesztézia különböző érzékterületekről vett fogalmak társítása egy képben; stílushatása az egyidejű, összetett érzéki és hangulati benyomások festésében rejlik.
    • Szimbólum
      • Nemcsak helyettesíti a kifejezendő gondolattartalmat, hanem vele kapcsolatban egész gondolatsort, különböző érzéseket, hangulatot, bonyolult lelki tartalmat képes felidézni.

 

  • Alakzatok típusai és stílushatásuk
    • Ismétlés és változatai
  • Szóismétlés

  • Anafora

  • Ritmus

  • Szószerkezet ismétlés

  • Fokozás

  • Gondolatritmus

  • Mondatismétlés

  • Halmozás

  • Párhuzam

  • Alliteráció

  • Refrén

  • Variáció

      • Stílushatása: A hozzáadásra vagy ismétlésre épülő alakzatok általában a szöveg kibontását, mondandónk nyomatékosítását szolgálják.
    • Hiány vagy kihagyás
      • Stílushatása: A kihagyásra épülő alakzatok a tömörítés mellett a feszültség keltésben játszanak szerepet.
      • Például
        • Balladai homály
        • Célzás valamire
    • Felcserélés
      • Stílushatása: A felcserélésre épülő alakzatok a szöveg stílusértékét azáltal fokozzák, hogy valamilyen módon hatást gyakorolnak a befogadóra; jellemzően a játékosság, a meghökkentés, a kuriózum erejénél fogva.
      • Például
        • Anagramma
        • Szokásostól eltérő szórend alkalmazása,
        • Szórend felcserélése a ritmus kedvéért

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük