I. Bevezető
- A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása által.
- A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség.
- Ezek: feladó (adó): befogadó (vevő, címzett): üzenet, kód, kódolás, dekódolás, csatorna, közös előismeretek, beszédhelyzet.
II. A kommunikációs zavar
- Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt.
- Az eredményesség érdekében az üzenetnek: pontosnak, nyelvileg jól megformáltnak és egyértelműnek kell lennie.
- A kommunikáció során fellépő bármilyen zavaró tényezőt a kommunikációelméletben zajnak nevezzük.
- A kommunikációt zavaró tényező lerontja a kommunikációs teljesítményt.
- A zavar forrása lehet:
- A feladó nem tudja gondolatait kifejezni (például beszédhibás; valami miatt nem képes beszélni, nem ismeri a nyelvet stb.)
- A címzett nem tud dekódolni (például rosszul hall; nem tud megfelelően olvasni; nem ismeri a jeleket stb.);
- A küldő és a címzett viszonya kiegyensúlyozatlan vagy éppen rossz (például valamelyik fél megsértődött, nem akar kommunikálni; hiányzik a tisztelet a partnerek között stb.);
- Az üzenet hiányos vagy terjengős;
- A közlés befogadását célzás, ködösítés, semmit mondás nehezíti;
- A kód megértését azonos alakú szavak (pl. toll) , rétegnyelvi szavak (pl. dohány) nehezítik;
- A csatorna működését zavarja valami (pl. zörejek, rossz fényviszonyok stb.);
- A szituáció nem az előzetes várakozásoknak megfelelően alakul – pl. egy ünnepi beszéd támadóvá válik;
- A kontextus (a szövegkörnyezet) nem világos;
- Közös előismeretek hiányoznak (pl. öltözködési szabályok, viselkedési szabályok az egyes kultúrákban).
III. A meggyőzés és a manipuláció közötti különbség
- A kommunikáció során a feladó a befogadót befolyásolni akarja, vagyis azt akarja, hogy megértsen, átérezzen valamit.
- A meggyőzés során a befogadó tudja, hogy hatni akarnak rá. Képes mérlegelni a feladó érveit, elfogadni vagy cáfolni azokat. Képes szabadon dönteni. A meggyőzés kétoldalú folyamat.
- A manipuláció viszont a feladó egyoldalú hatása a befogadóra. A befogadó ebben az esetben nincs tudatában a befolyásolásnak, ezért nem tud szabadon dönteni.
- 2. A feladó azért manipulál, hogy a befogadó az ő számára döntsön kedvezően.
- A feladó valódi szándéka rejtett, a befogadó nem ismeri fel. A manipulációt a befogadó lehet, hogy sejti, de bizonyítani nem tudja.
- Manipulálni lehet
- tények elhallgatásával;
- kétértelműséggel;
- célozgatással;
- hibás érveléssel, például
- szándékos félreértés, eltorzítás, kiforgatás
- elterelés a témától
- általánosítások
- közvéleményre hivatkozás (ami nem biztos, hogy igaz)
- másokra való hivatkozás
- nem ellenőrizhető források, adatok
- beszédpartner támadása kérdésekkel, választás elé állítással stb.
IV. Az elvárás, kényszerítés, megfelelés
- Az elvárás azt jelenti, hogy a befogadó a feladó szándékai, céljai, azaz elvárásai szerint cselekszik.
- A kényszerítés során a befogadó tudja, hogy manipulálják, mégis engedelmeskedik, megfelel a befogadó elvárásainak valamely büntetés elkerülése vagy valamely jutalom elnyerése érdekében.
- Ha a kényszerítőkörülmény megszűnik, nincs tovább hatással a befogadóra.